A Magyar Értelmező Kéziszótár 2003-as második, átdolgozott kiadása szerint a reform politikai jelentése: „A fennálló rendet alapjaiban nem érintő társadalmi, politikai, gazdasági változtatás, újítás.”

Mióta lezajlott 2010. április 25-én az általános országgyűlési választások második fordulója is, megtapasztalhattuk az elmúlt két évtized demokratikus rendszerének legegységesebb politikai erejének első lépéseit. A kétharmados többség nagyon nagy erő, és – mondjon bárki bármit – teljesen alkotmányos és demokratikus módon ad hatalmat a választáson erre felhatalmazottak kezébe.

Az Országgyűlés 2010. június 21-i ülésnapján – kisebb módosításokkal – másodjára is elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely a kihirdetést követő 8. napon, 2010. július 6-án lépett hatályba. A törvény jogalkotó által megfogalmazott célja, hogy rövidtávon hatékonyabbá, takarékosabbá váljon a központi közigazgatás.

Az önkormányzatok 2010. évi központi költségvetési támogatása a 2009. évi előirányzathoz képest 10 % körüli visszaesést mutat. A megyei önkormányzatokat – különös tekintettel a kis lélekszámú megyékre – rendkívül kedvezőtlenül érintette az egységes 370 millió Ft összegű szja részesedés megszüntetése. Köztudott, hogy a megyei önkormányzati szférát érintően a forrásszerzés erősen központosított jellegű és korlátozott, adókivetési joggal nem rendelkeznek.
Ahhoz, hogy Nógrád Megye Önkormányzatánál kialakult pénzügyi helyzetet tisztábban lássuk, szükséges az utóbbi évek önkormányzati szintű forrásainak és a működés költségeinek alakulását is megvizsgálni. Az elemzés a 2006-2010-es időszakra terjed ki. Az összesített adatokban értelemszerűen jelentkezik a tárgyidőszakban realizálódott un. szerkezeti változások hatása, pl. 2007-ben települési önkormányzattól két oktatási intézmény átvételére került sor, 2008-tól jelentkezett egy újonnan belépő Idősek Otthona működtetése.

„Az egyéni választókerületi rendszer átdolgozása szükségképpen egy „igazságtalan” eredményt szül. A számtalan szempont figyelembe vétele ugyanis az abszolútra törekszik, de ez az egyéni nézőpontból nyilvánvalóan láthatatlan marad.”

Tézis

2010. áprilisa óta – az újonnan megalakult Országgyűlés állandósuló üléseinek köszönhetően - gyors egymásutánban születnek a magyar közjogi rendszer egyes – kiemeltebb – elemeit megváltoztató joganyagok. Ezek közül egy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. tv. (továbbiakban: Törvény), amely hatályon kívül helyezte az ugyanezen témájú 1990. évi LXIV. tv-t.

A kormányzati törekvés – ez már a választás előtt is ismert volt – célul tűzte ki, hogy csökkentse a politikai tisztségviselők számát mind országos és mind helyi szinten.

A jegyzőket érintő – azonnali feladatot jelentő – legfőbb változás, hogy a 10.000 főt meghaladó városokban az egyéni választókerületek száma csökken, ami maga után vonja a korábbi struktúra átalakítását, nagyobb kerületek létrehozását.

Az új Országgyűlés megalakulását követően elsők között fogadta el a 2010. évi önkormányzati választások jogi hátterének módosítását. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt új jogszabály váltotta fel (2010. évi L. törvény), az Alkotmány július 22-én elfogadott módosítása a passzív választójogot korlátozza, s a választási eljárási szabályok is változtak (2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról).

A 2006-os parlamenti választások után Bárdos László kollégám (2006/1. szám) „A parlamentnek az önkormányzati rendszerrel szembeni tartozása” címmel foglalta össze, hogy a 2002-es választáson megalakult Országgyűlés törvényalkotó programjához letett szakmai javaslatokból (2002/3. szám) mi valósult meg a ciklus végére. Újabb négy év elteltével talán nem haszontalan az ismételt számvetés…

A hasznosi ivóvíztározó Pásztó közigazgatási területén a Mátrába vezető út mellett, hegyek ölelésében helyezkedik el mintegy 23 ha területen. A tározó 1986-ban került átadásra, a gát anyaga vegyes szerkezetű földgát, hossza 243,5m, legnagyobb magassága 27,5m, a korona szélessége 6m. A tározó vízgyűjtő területe 36 km², befogadó képessége 2,1 millió m³, maximális mélysége 25m, átlagos mélysége 17,2m. Jelenlegi üzemeltetője az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. /ÉRV/, mely Nógrád megye jelentős részének ivóvízellátását biztosítja a víztározón keresztül.

A választás éve nem kegyes a választási igazgatásban is feladatot vállaló köztisztviselőkhöz, mert még túl sem vagyunk az országgyűlési választás tapasztalatainak mélyebb elemzésén, máris megkezdtük az önkormányzati választásokra történő felkészülést.

Vezetőként naponta szembe találjuk magunkat azzal a kihívással, hogy a vezetői hajó fedélzetén kapitányként szinte helyzetről-helyzetre el kell tudni döntenünk, hogy:

Keszthely és környéke 1979. január 1-jétől került Veszprém megyéből Zala megyéhez. A térségben meghatározó szerepe van az idegenforgalomnak, a Balatonnak és a Hévízi tónak. Keszthely közvetlen vonzáskörzetéhez 22 település tartozik, ebből 2 város (Keszthely és Hévíz) 2 nagyközség (Gyenesdiás és Vonyarcvashegy). A polgármesteri hivatalok is ennek megfelelően alakulnak. A két városi hivatalon kívül két nagyközségi, öt községi hivatal és 9 körjegyzőség működik.