Elöljáróban szükségesnek tartom rögzíteni azt a tényt, ami szerintem, nem képezheti vita tárgyát. Nevezetesen, hogy önmagában a városi címtől egy település nem lesz sem gazdagabb, sem fejlettebb, és a városi ranghoz kötődően nem illetik meg, illetve nem terhelik számottevően külön jogok és kötelezettségek sem. A Jegyző és Közigazgatás szaklap olvasói körében közismert, hogy az önkormányzati feladatok és hatáskörök telepítésénél a törvény a település nagyságától, a lakosságszámtól - a teljesítőképességtől - függően állapít meg eltéréseket, és elsősorban nem azon az alapon, hogy a település város, vagy község. Kivételekre természetesen magában az Ötv.-ben, és az egyes ágazati jogszabályokban is van példa (Ötv. kimondja, hogy község kivételével kötelező aljegyző alkalmazása; az 1997. évi CXL. törvény város számára kötelezővé teszi közművelődési intézmény biztosítását a helyi közművelődési feladatok ellátására), de ahogy mondani szokás, ezek a kivételek a fő szabályt erősítik.

Virág Rudolf a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára - egyéb szakmai feladatai miatt- 2010. július 18-i hatállyal lemondott az Országos Választási Iroda vezetői funkciójáról.

Románia közigazgatási szempontból, közigazgatási adminisztratív területekre van felosztva, ezek megyék, városok és községek. Minden közigazgatási adminisztratív területnek kinevezet jegyzője van, így lehet említeni, hogy van megyei,városi és községi jegyző. A helyi önkormányzatokról szóló 2001.évi CCXV. törvény szerint minden jegyző, vezető köztisztviselő. Köztisztviselői státusát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1999. évi CXCIX. törvény határozza meg.