I. Bevezetés

A távoltartás intézménye a magyar jogrendszer viszonylag fiatal eleme.
Bevezetésére két lépcsőben, döntően civil szervezetek nyomására, a közvélemény azóta is fennmaradó élénk érdeklődése mellett, az osztrák modell alapulvételével került sor.
A jogintézmény hatékony működtetése több hatóság szoros együttműködését igényli, amelyből jelen dolgozat - a terjedelmi korlátok miatt csak érintőlegesen - a bíróságra háruló feladatokat, és ennek kapcsán a távoltartási törvény anomáliáit vázolja, annak módosítására vonatkozó javaslatok megfogalmazásával együtt.

A hagyatéki eljárás jogi területe évtizedek óta „egyszerű” jogszabályi környezetben működő polgári nemperes eljárás. A települési önkormányzatok jegyzői olyan normatív szabályozás mentén folytatnak országosan eltérő gyakorlatot, amely a közigazgatási hatósági eljárás új „modelljének” megjelenésével megdőlni látszik. A jegyző által megbízott hagyatéki leltárelőadó a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: He.) rendelkezéseinek szigorú alkalmazásával készíti elő a hagyatéki eljárás azon szakaszát, amely az elhunyt személy után maradt vagyon hagyatéki leltárban történő felmérése.

Plautus: „Lupus est homo homini” (Ember embernek farkasa)

Az ún. „csicskatartás” évek óta ismert jelenség, amely az ország számos területén okoz közfelháborodást, ám soha olyan mértékben nem szaporodott el, mint az elmúlt két-három évben. Alig van olyan polgármesteri vagy jegyzői fogadónap, amikor ez a téma ne kerülne az asztalunkra.

Mottó: „Fontos tényező, amelyért a közigazgatás van, az emberek, a közönség.
Magyary Zoltán

A kistérségi társulásokkal kapcsolatban mind a mai napig sok a vita, a kérdőjel, elméleti és gyakorlati szakemberek keresik a társulások helyét, szerepét az önkormányzati rendszerben. Írásommal nem elsősorban ehhez a vitához kívánok hozzászólni, mert meggyőződésem, hogy a társulások jelenét és jövőjét illetően a legfontosabb érv az, hogy a gyakorlatban hogyan szolgálják „az emberek, a közönség” érdekeit, valós igényeit. Ebből a szempontból a házi segítségnyújtás kétségtelenül az egyik legfontosabb rendszer, mert ott segít, ahol a legnagyobb a szükség, az idős, egyedülálló és beteg embereknél.

A szociális törvény és végrehajtási rendeleteinek hatályba lépése óta történt folyamatos módosításai a jogalkalmazókat sok esetben megoldhatatlan feladatok elé állították. Ezek közül is kiemelném a szociális alapszolgáltatások szabályozásának a jogi és politikai útvesztőkben végbemenő viszontagságos útjait.

A vagyonkezelői jog átadásának kényszere és fogadtatása

A Szigetvári Városi Kórház 680 ággyal megyei beruházásként két ütemben került átadásra. Az előző részt 1980-ban a második ütemet 1988-ban adták át. A rendszerváltáskor az intézményt Szigetvár város Önkormányzata kapta meg a vagyonátadás keretében. Új épületről és 700 dolgozót foglalkoztató „nagyüzem”-ről lévén szó, fel sem merült, hogy a kórházat ne vegye át az önkormányzat. A kórház, mint önkormányzati intézmény 1997-ig, ha nehezen is, de zavartalanul működött. Ekkor kezdtek jelentkezni azok a pénzügyi – gazdálkodási problémák, amelyekkel a kórház még önkormányzati segítséggel sem tudott megbirkózni.

A 2003. évi  XIV. tv. 26. §. – a illesztette a Gyermekvédelmi törvény rendszerébe, új jogintézményként a gyermek-és ifjúságvédelmi koordináció hatáskörét a megyei gyámhivatalokra telepítve azt 2003. július 1. napjával.

Több mint egy évvel ezelőtt, társadalmi igényként fogalmazódott meg, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorult állampolgárok ne segélyt, hanem munkát kapjanak, hiszen a településeken bőven van ellátandó munka. Ez a jelzés, javaslat jobbára a kistérségek, kistelepülések vezetői, testületei felől érkezett.

„Ha nem sikerült elölről, kezdheted hátulról!”
Kurtos Sándor polgármester Kishuta

Az „Út a munkához” alaphelyzetben jó program, de önmagában a kisközségek nem állnak olyan jól, hogy a fűnyíráson, parkgondozáson (az anyag- és eszközigénytelen munkán) kívül, más hasznosabb, de szerény anyag- és eszközigényesebb tevékenységet is tudnának végezni. Bár volt anyag- és eszközbeszerzési pályázat, azonban ebben a kisközségi térségben senki nem tudott nyerni. Ebből is látszik, hogy ez inkább városi szociális program, mint a kisközségeké.

Az Országgyűlés októberben tárgyalta a Nemzeti Ifjúsági Stratégia tervezetét, melynek egyes fejezetei az ifjúsági közfeladatok ellátásának kérdései áttekintését is aktuálissá teszik. Az alábbiakban a stratégia főbb elveivel összhangban ennek néhány lehetséges elemére hívjuk fel a figyelmet.