2013. február 11-én az Országgyűlés elfogadta a jövő év március 15-én  hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvet. A jegyzők napi munkáját meghatározó számos egyéb jogszabály mellett elengedhetetlen a kódexben megjelenő rendelkezések áttekintése, megismerése is. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani az új Ptk. korábbi előkészítő csapatának tagjával készített interjúnkkal. Ön több mint egy évtizedig az igazságügyi tárca főosztályvezetőjeként és miniszteri biztosként az új Ptk. előkészítésén dolgozott. A korábbi és az új Polgári Törvénykönyvet összehasonlító Fordítókulcs szerkesztője és egyik szerzője, az új kódexet bemutató konferenciasorozat moderátora és egyik előadója. Megtenné, hogy lapunk olvasói számára kiemeli a 2013. évi V. törvény néhány újdonságát?
Örömmel. Elsőként az áttekintést segítő technikai újításokat említeném: a kódex az egyes nagy részeket összefogó könyvekre oszlik, amelyen belül minden paragrafus a száma mellé címet is kap. Így sokkal könnyebb a keresés, eligazodás a megduplázódott terjedelmű törvénykönyvben.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 59. §-ában foglaltak értelmében várossá nyilvánítását a nagyközség akkor kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. Azokat a konkrét összetevőket, előírásokat, amelyeket a nagyközség fejlettségének illetve térségi szerepének értékelésekor vizsgálni kell, a területszervezési eljárást szabályozó 1999. évi XLI. törvény 15. §- a határozza meg. 2005. évben Pest megyében négy nagyközség Kistarcsa, Ócsa, Pilis és Üllő kezdeményezte...

Nyírlugos település 2005. július 1. napjától Magyarország és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye egyik legfiatalabb városa. Hosszú út vezetett idáig. Nyírlugos a megye dél-nyírségi részén helyezkedik el. Állandó lakosaink száma 3.045 fő. Mindösszesen mintegy 4 ezer ember él itt. Településünk a többszörösen hátrányos, az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel küzdő települések közé tartozik. 1990. évben az éppen megalakuló önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató Nyírlugosi Állami Gazdaság csődjével, az egyre nagyobb elszegényedéssel...

Kazincbarcika város 1000 főt alig meghaladó településrészén, Berentén a helyi választópolgárok helyi népszavazás útján a korábbi községegyesítés megszüntetésére, Berente településrész önálló községgé nyilvánítására voksoltak 1996 márciusában. Az akkori jogi szabályozás alapján – figyelemmel annak hiányosságaira, ellentmondásosságára is – Berente településrészt a Magyar Köztársaság Elnöke 1999 januárjában – 1999. május 1-jétől – önálló községgé nyilvánította. (Kazincbarcika lakosságszáma ez év elején 34.883 fő...

Nyírtelek város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházától 10 km-re Tokaj irányában a 38 sz. főközlekedési út mentén fekszik. Területe 68 km2, mellyel a 7. legnagyobb kiterjedésű település a megyében. Egyedi településszerkezettel rendelkezik, a központi belterülethez, mely kertvárosi jellegű 14 külterületi településrész tartozik. A város népsűrűsége 101 fő/km2, magasabb a megyei átlagtól. A lakónépessége 7160 fő. A település várossá nyilvánításáig − 2005. július 1. napjáig − nem volt nagyközség a megyében, mely több lelket...

Miskolctapolca és benne a méltán világhírű Barlangfürdő Miskolc kulturális, természeti örökségének egyik szerves része. Tapolca, s a környező völgy mintegy 2700 lakosa nagyobb részt a városban tanul, vagy dolgozik, s jelentős számban helyben, az idegenforgalomból élnek. Közülük többen úgy érezték, eljött az idő, jobb lesz egyedül, mint együtt, vagyis el kell válniuk Miskolctól, s megindult a harc a Vizek Völgyéért. Előzmények Miskolctapolca nem volt önálló település, korábban Görömböly község részeként tartották nyilván, ezzel...

2005. július 1-jétől mi kemecsei lakosok büszkén mondhatjuk, hogy Kemecse városunk az Észak-Alföldi régió, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Nyíregyházától 15 km-re északra, a Nyírség és a Rétköz határán található. Kemecse a 17 települést magába foglaló Ibrány-Nagyhalászi statisztikai kistérség legnagyobb múlttal rendelkező, harmadik legnagyobb lakosságszámú, egyik legdinamikusabban fejlődő települése. A település lakosságának száma folyamatosan nő, a lakónépesség száma 5175 fő, ebből külterületi lakos 188 fő....

Az Ózd-Putnok-Borsodnádasd és Vidéke Jegyzők Egyesülete – már hat éve – rendszeresen szervez szakmai napokat. Az április 29-én Putnok rendezett konferenciáról az Egyesület újonnan megválasztott elnöke, dr. Tanner János tájékoztatta lapunkat: Már hagyománnyá vált, hogy a GÖMÖR EXPO keretében a vásárt és kiállítást szakmai rendezvények kísérik. Uniós csatlakozásunk egy éves évfordulója kiváló alkalmat adott arra, hogy a környék polgármesterei, jegyzői, önkormányzati képviselői tájékozódjanak a helyi és országos tapasztalatokról. A...

Dr. Schutzbach Ferenc Tamási címzetes főjegyzője az állattartásról szóló vitaindító cikkében a vonatkozó hazai szabályozást az állatorvosi lóhoz hasonlította. Mivel ezt a hasonlatot nagyon találónak érzem, ehhez kapcsolódva szeretnék a megyei jogú város szemszögéből néhány további „kórismét” említeni. Miskolc városban az állattartási ügyek jelentős részben a társasházakban igen nagy számban előforduló szabálytalan, vagy zavaró  ebtartásokból, illetve az ún. „peremterületek” családi házas övezetében még jelenlévő...

Az, hogy nekem a salátáról mi jut eszembe az minden bizonnyal magán ügy, hogy mégis, hogy kerül a csizma az asztalra, arra gondolom célszerű érdemi választ adni. A saláta az újabb kori szóhasználat szerint nem valami egészséges táplálék, hanem egyfajta jogalkotási szakkifejezés. Így van ez még akkor is, ha legújabb kiadású jogi lexikon szószedetében ilyen kifejezés nem található, de a jogalkotók körében egyre inkább elfogadott kifejezés. A félreértés elkerülése érdekében már most leszögezem, hogy nincs semmi bajom a nyelvújító kedvű...

Él Ráckevén egy legenda, mely szerint Petőfi a János vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepumuki Jánosról mintázta. A szép legendát ugyan teljes bizonyossággal igazolni nem lehet, de a gyanúra okot adó tények és összefüggéseik erősítik annak hitelét. Horváth Nep. János 1774-ben született Ráckevén. Apja és anyja korán meghaltak, a kisfiút egyik rokona, Piringer György molnár vette magához, akinek volt egy bájos kislánya: Juliska. A két gyermek együtt nevelkedett fel. Horváth Nep. János 1793-ban felcsapott...