Amiről a következőkben szó lesz, az egyáltalán nem tipikus jegyzői feladat. Ma már nem is újdonság, nem egyedi megoldás, de aktuálisabb mint az elmúlt tíz-tizenöt évben bármikor...
Szeretném egy kis múltidézéssel kezdeni. Egy akkor még nyolcszáz lakosnál is kisebb faluban, a Pest megyei Pusztazámoron voltam jegyző 1992-től. A sok szempontból fejletlen község több évtizedes közös tanácsi múlt után éppen csak ízlelgette az önálló önkormányzat lehetőségét. Ismertük a problémákat - sok volt - és kerestük a megoldásokat. Mindenki többet és jobbat akart. Úgy is, hogy nem volt túl sok pénz rá. Sok tényező együttes hatásaként az a helyzet alakult ki a faluban, hogy alig volt olyan helybeli, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Számuk még az ötöt sem érte el, ezért az önkormányzat úgy határozott, hogy legalább jelképes támogatást nyújtva megpróbálja jelezni a fiataloknak, mennyire fontosnak tartja a tanulást. Nem csak a tanulást, hanem azt is, ha a művészet vagy a sport területén kiemelkedő eredményt ér el egy gyermek. A támogatást községi ösztöndíj alapításával önkormányzati...

A jegyzőnek a sokféle új feladat mellett, egyik legfontosabb teendője az új vagyonrendelet előkészítése.
Mellőzve a megfogalmazható kritikai észrevételeket, a feladat megoldásának egy lehetséges módját mutatom be, amely legalább alapjaiban megfelelhet a törvényi rendelkezéseknek. Természetesen a rendelkezésre álló vagyon tömege és belső struktúrája a vagyonrendelet megalkotásának szabályait - településenként eltérő mértékben - tovább árnyalhatja. 2012. január 1-jén részlegesen hatályba lépett a Magyarország helyi...

Az Országgyűlés az elmúlt év végén sarkalatos törvényként fogadta el a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (Nvtv.), és ezzel olyan egységes jogi szabályozása lett az önkormányzati és az állami vagyonnak, amire ez idáig példa nem volt.
Be kell látni: annak ellenére, hogy a regulációs folyamatoknak mi - elsődlegesen jogalkalmazók - kevéssé örülünk,...

Mind a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 2012. december 31-ig hatályos 36. § (2) bekezdése, mind a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2013. január 1-jétől hatályos 81. § (1) bekezdése alapján a jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát (polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget, 2013. január 1-jétől...

A magyar önkormányzati rendszer átalakításának folyamatában nagy jelentőséggel bír a 2011. december 19-én elfogadott, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.).
Úgy vélem, hogy az elkövetkezendő időszakban az új törvény számos jogintézményéről folytatunk részletesebb polémiákat, közösen alakítjuk ki a jogalkalmazást...

Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (4) bekezdése - összhangban a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 8. cikkével - a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét vezette be 2012. január 1-jétől. Ennek részletes törvényi szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (új Ötv) VII. fejezete tartalmazza.
Fontos még utalni Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései 28. cikkére, amely a határozathozatali kötelezettség elmulasztásának pótlása tekintetében tartalmaz szabályozást (a...

Az Országgyűlés a 2011. december 23-ai ülésnapon fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (Sztv.), mely 2012. április 15-én lép hatályba és az ezt követően megvalósult szabálysértések elbírálására kell alkalmazni.
Az új törvény megalkotásának a célja egy olyan eljárási rend kialakítása volt, mely a jogalkotó szándéka szerint a korábbinál hatékonyabb és gyorsabb hatósági fellépést biztosít a társadalomra csekélyebb...

A Fővárosi Kormányhivatal főigazgatója, Haszonicsné dr. Ádám Mária válaszolt dr. Tóth Zoltán kérdéseire.
Jegyző és Közigazgatás (JK.): Ön huzamosabb ideje dolgozik a fővárosban. Összehasonlítható-e a három korszak – a rendszerváltás előtti, utáni, majd a jelenlegi – közigazgatási tevékenység jellege? 1973. szeptember 1-jétől dolgozom a közigazgatásban....

Az M1–M7 autópálya (budaörsi bevezető út) buszsávja meghosszabbításakor robbant ki egy vita „kié a főváros?”. 10 km hosszú sor állt az autópályán és mindenki emelt hangon érvelt,  a politikusok a médiában ágáltak egymás ellen. A rendszerváltás óta tisztázatlannak tűnik ez a kérdés. Ki a tulajdonosa Budapestnek: az itt élő lakosság, a Kormány, a fővárosi önkormányzat, az...