Kitűnő adottságainak köszönhetően Komárom hagyományosan betöltötte a térségi központ szerepét. Nem véletlen, tehát, hogy a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény felhatalmazásával a valamikori járás települései összefogtak és 1996 nyarán társulást hozott létre Ács, Bábolna, Nagyigmánd, Almásfüzitő, Bana, Csém, Kisigmánd, Mocsa és Komárom.

A társulás 2004 nyara óta Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulásként működik. Az urbánus központú, rurális kistérség Komárom-Esztergom megye egyik dinamikusan fejlődő térsége, ahol adottak a feltételek mind az ipar, mind a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, az idegenforgalom és gyógy-turizmus fejlesztéséhez. Területe 200 km2 a megye 2.250 km2-nyi területéből, lakossága 41.000 fő a megye 322.758 lakosából. A térség a megye egyik kapujaként is aposztrofált, így kiemelt feladata a határ-mentiségéből eredő előnyök és lehetőségek eddigieknél fokozottabb kihasználása.
Decentralizáció, regionalizmus
A város és tágabb környezetének területi fejlődését, a fejlődés irányát, minőségét Győr, és Tatabánya, mint fejlesztési pólusok is meghatározzák. Kiemelt cél ebből adódóan a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztése, az oktatás, a kutatás-fejlesztési kapacitás bővítése, a közszolgáltatások színvonalának emelése, valamint a befektetési környezet javítása. A város nyugati határán, az 1. sz. főút mentén telepített 88 ha-os ipari park dinamikus betelepülése is ezt a tendenciát támasztja alá. A város fejlődése 2004-től új lendületet kapott az iparűzési adóból származó bevételeinek köszönhetően. A közlekedési kapcsolatok modernizációja, a közlekedési szennyezéseket csökkentő beruházások létesítése, tehermentesítő utak építése halaszthatatlan feladatokat állít a városfejlesztés elé. A Komáromot nyugatról elkerülő, az észak-déli és kelet-nyugati közlekedési tengelyt összekötő nyomvonalú, a városközpontot az ipari park terhelésétől tehermentesítő út tervei elkészültek. Kivitelezése 2008-ben megkezdődik. A város fejlesztési céljai közé tartozik továbbá a levegő és zajszennyezés, csökkentése, a hulladékkezelés problémáinak megoldása, a lakókörnyezetek revitalizációja, a vonzó lakó környezet kialakítása, komplex kulturális és rekreációs kínálat kialakítása. E stratégiai célok megvalósításához a különféle EU-s pályázatokon elnyert források segítségével jutottunk és juthatunk el.
Fenntartható fejlődés és örökségvédelem
A város természeti, épített, és kulturális öröksége a minőségi változások záloga. A Duna mentén mintegy 13 km hosszan elnyúló és csupán 4 km széles várost a lakott területének mintegy háromszorosát meghaladó területű, hagyományosan mezőgazdasági művelésű terület övezi. Az ökologikus szemléletű környezettudatos fejlesztés tekintetbe veszi a táj és a település fenntartható harmóniáját. A város egyik stratégiai dokumentuma, a településrendezési terv rögzíti a területhasználati módokat, ezáltal nyújt biztosítékot a település a biológiailag aktív területek kíméletes használatára, az ipar és a mezőgazdaság egyensúlyára. Komárom épített örökségének összetétele sajátos képet mutat. Lévén, hogy az egykori város központja a Duna bal partján fekszik, hagyományos városias beépítettségre, rétegzett várostörténetre Komáromban nincs példa. A városképet a modern városépítés alakította. Az egykori önálló községek – Szőny és Koppánymonostor -, mint csatolt városrészek, a mai napig őrzik a falusias beépítés jellegét. A helyi identitástudatra alapozott helyi értékvédelem felszínre hozza a rejtett környezeti és kulturális értékeket, alapot teremtve a fejlesztéseknek. A város értékleltára készítése folyamatban van, és mint városfejlesztést segítő szakmai dokumentum megalapozza Komárom „városörökség” programját és innovatív lakossági kommunikációs módszerként, hatékonyan hozzájárul a város fejlesztési stratégiáinak kialakításához. A város területén országos védettséget élveznek a római emlékeken kívül a komáromi erődrendszer tagjai, melyek kiemelt projektként megvalósuló fejlesztése a közeljövőben megvalósulni látszik. Világörökségi jelölést kapott az öt erődből álló erődrendszer. A határon átnyúló együttműködés keretében Komárom és Komárno városok által közösen elkészített dokumentáció elbírása folyamatban van az UNESCO-nál. A világörökségi címmel járó, a turizmus erősödéséből származó feladatokra – szálláshely, turisztikai termékkínálat bővítésre – a két városnak összefogva kell felkészülnie. Tennünk kell ezt a fenntartható fejlődés elveit követve. Jelenleg a koncepciók, akciótervek kidolgozása folyik.
Területi integráció Európába
A város életében történelmi eseménynek számít az európai uniós belső határok „légiesedés”. Az országhatár funkcionális megszűnése a város újraegyesülésének első, jelképes mozzanata. KIEMELÉS: A Duna két partján fekvő város fejlesztése közös stratégiai gondolkodást igényel, ami miatt az önkormányzataik hatékony és rendszeres együttműködése elengedhetetlen. 2008. évtől együttes bizottsági és képviselő-testületi munka veszi kezdetét Komárom két „városrésze” között. Az együttműködési készség bizonyítéka az INTERREG projekt keretében megvalósuló új Duna-híd, mely gyorsforgalmi kapcsolatot biztosít a Duna két partján lévő iparterületek és várost elkerülő úthálózat között. A jövőben azonban így sem szenvedhetnek csorbát sem a szuveneritás, sem az önkormányzatiság alapelvei. Az intenzívebb együttműködés várható hatása az összetartó erő növekedése, a versengés helyett az egészséges versenyszellem kialakulása, a konkurencia helyett a komplementaritás.
A fentiekből jól kirajzolódik, hogy Komárom erőforrásokban kimagaslóan gazdag város. Jövőképe – az erőforrásaira építő, a hatékonyságot, esélyegyenlőséget, fenntarthatóságot és a biztonságot alapelvül tekintő, területi harmóniára alapozó fejlesztési céljai alapján – optimizmusra ad okot.