A vízvezeték hálózat kiépítése Sopronban1891-ben kezdődött. Szennyvízelvezető rendszerünk egyes szakaszain még a római kor maradványai is fellelhetők. A fokozatosan bővülő víziközmű vagyon – több tulajdonváltást követően – jelenleg önkormányzati tulajdonban van, és a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. üzemelteti. Ezen átlagostól eltérő helyzetet – miszerint a közművagyon nem került gazdálkodó szervezetbe apportálásra – ismerteti Sopron jegyzője.

A 90-es évek elejéig állami tulajdonban lévő víziközművek – a többi önkormányzathoz hasonlóan – az 1991. évi XXXIII. tv. valamint a Győr-Moson-Sopron megyei Vagyonátadó Bizottság határozata alapján kerültek önkormányzatunk tulajdonába. A vagyonátadással a közműrendszer tulajdonosává vált velünk együtt – a Vízmű Vállalat működési területén lévő – 39 önkormányzat. Ezzel párhuzamosan a rendszert üzemeltető Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat 1993. december 31-ével egyes jogi személyek vállalatává alakult. A Vállalat gazdasági társasággá történő alakítása ugyanezen évben előkészítésre került, de az átalakításról az önkormányzati testületek a választási ciklus végén már nem hoztak döntést. Ennek következménye a városban kialakult sajátságos tulajdonosi – üzemeltetői kapcsolat kialakulása.
Az 1994. évet követő időszak első és meghatározó momentuma az 1995. évi XXXIV. tv. 77. § (2) bekezdése volt, amely a kötelező társasággá alakulást előíró 1992. évi LV. tv. vonatkozó szabályozását hatályon kívül helyezte. Ez azt jelentette, hogy az átalakulás vonatkozásában időt nyertünk. A vizközmű vagyon üzemeltetésének biztosítása érdekében a tulajdonos és a kezelő között üzemeltetési szerződés jött létre.
Ezzel párhuzamosan 1995. májusában a Vállalat mielőbbi átalakítása érdekében előkészítő bizottság alakult. A bizottság javaslatáról az első komoly előrelépést jelentő döntést azonban csak 1997-ben hozták meg a társult önkormányzatok. A döntés értelmében – az országos gyakorlattól eltérően – a közművagyon apportálása nélkül alakítják meg a részvénytársaságot.
Az egyeztetések, viták, többszöri közgyűlési tárgyalások eredményeképpen 1998. január 1-től a VÍZMŰ – közel 100 év után – ismét részvénytársasági formában működik, és működteti az önkormányzatok tulajdonában lévő mintegy 5,5 milliárd forint értékű vagyont.
A fentiekben leírt döntéssorozat eredményeként hosszútávra vonatkozóan szétvált a közmű-üzemeltető és a közműtulajdonos „személye”.
A közművagyon működtetése az önkormányzatok és az önkormányzatok közös tulajdonában lévő Rt között létrejött üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint történik.
Az elmúlt 2 év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a hosszú előkészítésen, döntések sorozatán át kialakított rendszer jól, biztonságosan üzemel. A víz- és csatornadíjakat és – ezzel összhangban – az Rt üzleti tervét vizsgálva megállapítható, hogy a konstrukció a fogyasztóknak, a város lakosságának is kedvező. A 3-4 szervezetet helyettesítő üzemeltetői szerződés egy gazdaságosan és egyszerűen működő rendszer felépítését tette lehetővé.

Koltai Miklósné dr.  
 jegyző, Sopron Megyei Jogú Város
keretbe, kisebb:
Az üzemeltetési szerződés sajátosságai:
1. Egyetlen, határozatlan idejű szerződés jött létre több műszaki rendszer közös működtetése és vagyonkezelése érdekében.
2. Területileg egységes víz és csatornahasználati díjakat alkalmaznak az önkormányzatok.
3. Az üzemeltetési feladatok mellett rögzítésre kerültek a külön – fix díjazásért – ellátandó feladatokat (analitikus közművagyon nyilvántartás, közmű beruházás lebonyolítói feladatok, közműfejlesztési hozzájárulás beszedése, a beruházás megvalósítása, majd az Önkormányzatoknak történő átadása)
4. Az üzemeltető közműbérleti díjat fizet az önkormányzatoknak, melyet az Önkormányzatok egy elkülönített Közös Pénzügyi Alapban gyűjtenek. A Közös Pénzügyi Alap bevételeit a bérleti díjon kívül annak kamatai, valamint a közművagyon hasznosítási bevételek képezik. Felhasználható közműberuházások és felújítások finanszírozására, a vagyonnyilvántartás költségeire, a közművagyon biztosítási díjaira, szakértői bizottság működési költségeire, valamint a közös pénzügyi alap kezelési költségeire.
5. A Közös Pénzügyi Alap felhasználását egy – az Önkormányzatokat képviselő, általuk paritásos alapon kijelölt – öttagú szakértői bizottság irányítja. Feladatai: javaslattétel a következő év bérleti díjának összegére, döntés a tárgyévi díj felhasználási tervről, az egyes beruházási munkák vállalkozásba adása, az Önkormányzatok fejlesztéseinek véleményezése.
6. Meghatároztuk a használatba adás feltételeit (mely a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 10.§-án alapul). Rögzítettük az egyes önkormányzatok közötti tulajdoni arányokat, továbbá azt, hogy mindezért az üzemeltető bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti díj összege közel azonos az amortizáció összegével. Ennek a konstrukciónak köszönhető az, hogy nem szenved hátrányt az önkormányzat a tekintetben, hogy az értékcsökkenési leírást nem tudja érvényesíteni.
7.  A közművagyon működtetése természetesen a vonatkozó jogszabályokon (1995. évi LVII. Tv;38/1995.(IV.15.) Korm. rendelet, a 18/1992.(VII.14.) KHVM. Rendelet) valamint további szakmai és jogi szabályozáson alapul.
8. A megállapodás egyik legfontosabb kérdése a vagyonkezelés, amelyet az önkormányzatok szindikátusi szerződés hiányában ez úton szabályoztak. Tekintettel arra, hogy üzemeltető a kezeléshez szükséges szakmai felkészültséggel is rendelkezik e feladatkörbe tartozó egyes kötelezettségek is átadásra kerültek. (pl. analitikus nyilvántartás, selejtezési javaslat összeállítása, értékcsökkenés meghatározása, eseményvezérelt felújítások kivitelezése, vagyonbiztosítás megkötése)
Az üzemeltetési szerződés hatásai:
– hosszú távú beláthatóság biztosítása
– rendezett közművagyon kezelés
– a szolgáltatási díjakat megosztja működtetési díjra és közműbérleti díjra
– lehetőséget teremt a közmű-beruházási igényekhez jobban igazodó finanszírozás megoldására