http://hvgorac.hu/sites/portal/jogkodex.html
  CIKKEK

  A VÍZIKÖZMŰ-VAGYON SOPRONBAN 2001/2 Betűméret: Betűméret
2009.10.26.
 
  A VÍZIKÖZMŰ-VAGYON SOPRONBAN 2001/2

Évfolyam: III. Lapszám: 2.
Rovat: Környezetvédelem - 33 darab cikk

Hozzászólások: 0
Település: Budapest
 
 

A vízvezeték hálózat kiépítése Sopronban1891-ben kezdődött. Szennyvízelvezető rendszerünk egyes szakaszain még a római kor maradványai is fellelhetők. A fokozatosan bővülő víziközmű vagyon - több tulajdonváltást követően - jelenleg önkormányzati tulajdonban van, és a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. üzemelteti. Ezen átlagostól eltérő helyzetet - miszerint a közművagyon nem került gazdálkodó szervezetbe apportálásra - ismerteti Sopron jegyzője.

 

A 90-es évek elejéig állami tulajdonban lévő víziközművek - a többi önkormányzathoz hasonlóan - az 1991. évi XXXIII. tv. valamint a Győr-Moson-Sopron megyei Vagyonátadó Bizottság határozata alapján kerültek önkormányzatunk tulajdonába. A vagyonátadással a közműrendszer tulajdonosává vált velünk együtt - a Vízmű Vállalat működési területén lévő - 39 önkormányzat. Ezzel párhuzamosan a rendszert üzemeltető Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat 1993. december 31-ével egyes jogi személyek vállalatává alakult. A Vállalat gazdasági társasággá történő alakítása ugyanezen évben előkészítésre került, de az átalakításról az önkormányzati testületek a választási ciklus végén már nem hoztak döntést. Ennek következménye a városban kialakult sajátságos tulajdonosi - üzemeltetői kapcsolat kialakulása.
Az 1994. évet követő időszak első és meghatározó momentuma az 1995. évi XXXIV. tv. 77. § (2) bekezdése volt, amely a kötelező társasággá alakulást előíró 1992. évi LV. tv. vonatkozó szabályozását hatályon kívül helyezte. Ez azt jelentette, hogy az átalakulás vonatkozásában időt nyertünk. A vizközmű vagyon üzemeltetésének biztosítása érdekében a tulajdonos és a kezelő között üzemeltetési szerződés jött létre.
Ezzel párhuzamosan 1995. májusában a Vállalat mielőbbi átalakítása érdekében előkészítő bizottság alakult. A bizottság javaslatáról az első komoly előrelépést jelentő döntést azonban csak 1997-ben hozták meg a társult önkormányzatok. A döntés értelmében – az országos gyakorlattól eltérően – a közművagyon apportálása nélkül alakítják meg a részvénytársaságot.
Az egyeztetések, viták, többszöri közgyűlési tárgyalások eredményeképpen 1998. január 1-től a VÍZMŰ - közel 100 év után - ismét részvénytársasági formában működik, és működteti az önkormányzatok tulajdonában lévő mintegy 5,5 milliárd forint értékű vagyont.
A fentiekben leírt döntéssorozat eredményeként hosszútávra vonatkozóan szétvált a közmű-üzemeltető és a közműtulajdonos „személye”.
A közművagyon működtetése az önkormányzatok és az önkormányzatok közös tulajdonában lévő Rt között létrejött üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint történik.
Az elmúlt 2 év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a hosszú előkészítésen, döntések sorozatán át kialakított rendszer jól, biztonságosan üzemel. A víz- és csatornadíjakat és - ezzel összhangban - az Rt üzleti tervét vizsgálva megállapítható, hogy a konstrukció a fogyasztóknak, a város lakosságának is kedvező. A 3-4 szervezetet helyettesítő üzemeltetői szerződés egy gazdaságosan és egyszerűen működő rendszer felépítését tette lehetővé.

Koltai Miklósné dr.  
 jegyző, Sopron Megyei Jogú Város
keretbe, kisebb:
Az üzemeltetési szerződés sajátosságai:
1. Egyetlen, határozatlan idejű szerződés jött létre több műszaki rendszer közös működtetése és vagyonkezelése érdekében.
2. Területileg egységes víz és csatornahasználati díjakat alkalmaznak az önkormányzatok.
3. Az üzemeltetési feladatok mellett rögzítésre kerültek a külön - fix díjazásért - ellátandó feladatokat (analitikus közművagyon nyilvántartás, közmű beruházás lebonyolítói feladatok, közműfejlesztési hozzájárulás beszedése, a beruházás megvalósítása, majd az Önkormányzatoknak történő átadása)
4. Az üzemeltető közműbérleti díjat fizet az önkormányzatoknak, melyet az Önkormányzatok egy elkülönített Közös Pénzügyi Alapban gyűjtenek. A Közös Pénzügyi Alap bevételeit a bérleti díjon kívül annak kamatai, valamint a közművagyon hasznosítási bevételek képezik. Felhasználható közműberuházások és felújítások finanszírozására, a vagyonnyilvántartás költségeire, a közművagyon biztosítási díjaira, szakértői bizottság működési költségeire, valamint a közös pénzügyi alap kezelési költségeire.
5. A Közös Pénzügyi Alap felhasználását egy - az Önkormányzatokat képviselő, általuk paritásos alapon kijelölt - öttagú szakértői bizottság irányítja. Feladatai: javaslattétel a következő év bérleti díjának összegére, döntés a tárgyévi díj felhasználási tervről, az egyes beruházási munkák vállalkozásba adása, az Önkormányzatok fejlesztéseinek véleményezése.
6. Meghatároztuk a használatba adás feltételeit (mely a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 10.§-án alapul). Rögzítettük az egyes önkormányzatok közötti tulajdoni arányokat, továbbá azt, hogy mindezért az üzemeltető bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti díj összege közel azonos az amortizáció összegével. Ennek a konstrukciónak köszönhető az, hogy nem szenved hátrányt az önkormányzat a tekintetben, hogy az értékcsökkenési leírást nem tudja érvényesíteni.
7.  A közművagyon működtetése természetesen a vonatkozó jogszabályokon (1995. évi LVII. Tv;38/1995.(IV.15.) Korm. rendelet, a 18/1992.(VII.14.) KHVM. Rendelet) valamint további szakmai és jogi szabályozáson alapul.
8. A megállapodás egyik legfontosabb kérdése a vagyonkezelés, amelyet az önkormányzatok szindikátusi szerződés hiányában ez úton szabályoztak. Tekintettel arra, hogy üzemeltető a kezeléshez szükséges szakmai felkészültséggel is rendelkezik e feladatkörbe tartozó egyes kötelezettségek is átadásra kerültek. (pl. analitikus nyilvántartás, selejtezési javaslat összeállítása, értékcsökkenés meghatározása, eseményvezérelt felújítások kivitelezése, vagyonbiztosítás megkötése)
Az üzemeltetési szerződés hatásai:
- hosszú távú beláthatóság biztosítása
- rendezett közművagyon kezelés
- a szolgáltatási díjakat megosztja működtetési díjra és közműbérleti díjra
- lehetőséget teremt a közmű-beruházási igényekhez jobban igazodó finanszírozás megoldására



 

Koltai Miklósné dr. jegyző Sopron



   
Értékelés: 1 pont2 pont3 pont4 pont5 pont Nem érkezett szavazat - Értékeléshez jelentkezzen be!


  HOZZÁSZÓLÁSOK
 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Bejelentkezési név: Jelszó:
 

 

  ELŐFIZETÉS
Előfizetés

  FACEBOOK

  HÍRLEVÉL
Email címem:
Keresés

Feliratkozáshoz adja meg email címét!

  CIKKEK
 
Régió


Megye


Település



ROVATOK
 
Adó, helyi adó
24 cikk
Anyakönyv
14 cikk
Bács-Kiskun Megye
15 cikk
Baranya Megye
13 cikk
Békés Megye
17 cikk
Beruházás
4 cikk
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
22 cikk
Budapest
32 cikk
Csongrád Megye
16 cikk
E-közigazgatás
74 cikk
E-Önkormányzat
7 cikk
Egészségügy
19 cikk
Építésügy
13 cikk
Európai Unió
65 cikk
Fejér Megye
8 cikk
Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek
62 cikk
Győr-Moson-Sopron Megye
11 cikk
Hajdú-Bihar Megye
23 cikk
Heves Megye
13 cikk
Humánerőforrás
40 cikk
In memoriam
2 cikk
Informatika
16 cikk
Iratkezelés
1 cikk
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
23 cikk
Jegyző státusza
23 cikk
Jegyzőkódex
1 cikk
Jogalkotás-Jogalkalmazás
45 cikk
Jogszabálymódosítás
1 cikk
Ket.
25 cikk
Kisebbség
20 cikk
Kistérségek
21 cikk
Költségvetés
41 cikk
Komárom-Esztergom Megye
10 cikk
Környezetvédelem
33 cikk
Környező országok közigazgatása
2 cikk
Közbeszerzés
9 cikk
Közbiztonság
83 cikk
Középtávú tervek
0 cikk
Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal
92 cikk
Közigazgatási reform
191 cikk
Közmunka
8 cikk
Közoktatás
8 cikk
Ktv. / Kttv.
5 cikk
Lakásügy
1 cikk
Lazíts!
83 cikk
Megvalósult Projektek
19 cikk
Módszertani útmutató
3 cikk
Nógrád Megye
8 cikk
Okmányirodák
20 cikk
Oktatás
23 cikk
Önkormányzati gazdálkodás
4 cikk
Önkormányzati testület
7 cikk
Pályázatok
113 cikk
Pest Megye
23 cikk
Politikus
40 cikk
Portré
147 cikk
Régió
29 cikk
Rendezvények, konferenciák
2 cikk
Somogy Megye
14 cikk
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
29 cikk
Szociális ügyek
4 cikk
Térfigyelés
0 cikk
Területfejlesztés
42 cikk
Testvérvárosi kapcsolat
15 cikk
Tolna Megye
14 cikk
Turizmus
127 cikk
Új Ptk.
3 cikk
Új utakon
2 cikk
Vagyongazdálkodás
53 cikk
Választás
86 cikk
Vas Megye
17 cikk
Veszprém Megye
1 cikk
Vezércikk
23 cikk
Zala Megye
10 cikk
 
  KÖNYVAJÁNLÓ

http://www.jegyzo.hu/index.php?oldal=elofizetes

 
 


Szerkesztőbizottsági információk
BEMUTATKOZÁS
KAPCSOLAT

Jegyző.hu - Jegyző és Közigazgatás © hÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Kiadó további oldalai:HVGORAC.HU,UJBTK.HU,HVGORAC.EU,PTK2013.HU,JOGKODEX.HU