1992-ben döntött úgy az Országgyűlés, a személyi igazolványok kiadása a rendőrségtől a jegyző hatáskörébe kerüljön.

 Négy éve történt, hogy a Kormány a karácsony előtti utolsó ülésén úgy döntött, egységes okmánycsalád kidolgozását és bevezetését tartja szükségesnek az útlevelek, a személyazonosságot, illetőleg azzal együttesen jogosultságot igazoló okmányok, valamint a gépjármű-azonosító okmányok tekintetében. Az okmánycsalád kidolgozása során a kormányzat célul tűzte ki azt, hogy a magyar hatóságok által kiadott okmányok valamennyi hatóság előtt egyenrangúan legyenek alkalmasak a személyazonosság igazolására és az okmányokkal kapcsolatos lakossági ügyintézés decentralizáltan, körzetközponti illetékességgel történjen.
Az új és egységes okmánycsalád kidolgozása és annak bevezetése összhangban áll az európai integrációs törekvésekkel, érvényre juttatja a hatósági okmányok közhitelességéhez fűződő közérdeket és állampolgári érdeket, illeszkedik a közigazgatás korszerűsítésének folyamatába és javítja a bűnmegelőzés, bűnüldözés hatékonyságát.
Az okmánycsalád alapján végezhető ellenőrzések hatékonyságának fokozása érdekében egyrészt meg kellett teremteni az egységes nyilvántartáshoz való gyors hozzáférés informatikai eszközrendszerét, másrészt a biztonsági okmányokat olyan kémiai, technológiai, technikai, illetve adminisztratív védelemmel kellett ellátni, amely megfelelő szinten biztosítja az okmányok hamisításának megakadályozását, s azok gyors felismerését. Mindezeknek a követelményeknek megfelelnek a jelenleg alkalmazott lézergravírozású, kártya formátumú, EU-konform igazolványok.
A biztonság érdekében az okmányok készítése csak központi, a szigorú elszámolást lehetővé tevő technológiai-, szervezeti zárt rendszerben valósítható meg, ugyanakkor az ügyfélfogadásnak minél közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, ezért annak a körzetközpontokban kell történnie. Ennek a kettősségnek a kezelésére egyfelől adott a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatnyilvántartása, másfelől a körzetközponti illetékességgel rendelkező okmányirodákban a korszerű informatikai eszközökkel történő adat-felvételezés.

Az okmányirodák működéséhez a jogi-igazgatási hátteret több éves kodifikációs munkával teremtették meg az e tárgykörben jogalkotásra jogosult szervek, melynek eredményeként összetett jogi környezetben kell eligazodnia ügyintézőnek és ügyfélnek egyaránt. 2000. január 1-jén még csak a személyazonosító igazolvány és lakcímigazolvány, valamint a határátlépési engedély ügyében kellett felkeresni az okmányirodákat, majd 2000. november 1-jétől már a vállalkozói igazolványok ügyében is, és ebben az évezredben a közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggésben már valamennyi esetben.

A jelen

A mai állapot kialakításához technikai oldalról adott volt az 1998-as választásokra kiépített csillag rendszerű és hierarchikusan felépülő adatátviteli hálózat, ami a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt a megyei TÁKISZ-okon keresztül kötötte össze az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyek településeivel. A 214/1999. (XII. 26.) Kormányrendelet rendelkezése szerint a területi-megyei szint szerepét a megyei közigazgatási hivatalok vették át, ami a hálózat átépítését és egyben térbeli és sávszélességi bővítését is eredményezte.
Az okmányirodák száma – a NUTS IV. kategóriának megfelelően – egy év alatt több mint százzal növekedett és a helyi igényeknek megfelelően EU konform módon rugalmasan tovább bővíthető. Nem csak számszerű az okmányirodák növekedése, de technikai felszereltségük is folyamatosan bővül, korszerűsödik, mivel az újabb feladatok megjelenésével újabb és újabb integrált munkaállomások és perifériák kerülnek telepítésre. Az egy-egy okmányirodában lévő munkaállomások száma az iroda illetékességi körébe tartozó lakosságszám függvénye, azzal, hogy a minimális kiépítettség négy munkaállomás. Ezek a magyar közigazgatásban pillanatnyilag az egyik legkorszerűbbnek tekinthető IBM típusú pentium számítógépek, felszerelve MINOLTA irodai és EPSON, PANASONIC színes okmánynyomtatóval, valamint képfelvételezéshez szükséges színes CCD kamerával és szkennerrel. Az egyes munkafeladatokhoz kapcsolódó programcsomagok egy keretrendszerbe vannak integrálva, melyek Internet Explorer 5.0-s böngészőből közvetlenül indíthatók.

Az okmányirodák elsősorban az új okmánycsalád kiállításával, kiadásával kapcsolatos feladatokat látják el. Ehhez a munkatevékenységhez olyan igazgatási, informatikai rendszer szükséges, amely közhiteles alapnyilvántartásra épül, biztosítja az okmányok nyilvántartásának megtörténtét, és ezzel lehetővé teszi az okmány-használat jogosságának ellenőrzését és a visszaélések megakadályozását.
A rendszer felépítéséhez alapnyilvántartásként legcélszerűbb volt az 1975-ös népesség összeírás adataira épülő, és azóta folyamatosan karbantartott, átvezetett anyakönyvi változásokat tartalmazó személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatbázisát használni. Ehhez online hozzáférés szükséges az okmányirodák számára, ami az adatvédelmi törvény korlátozó rendelkezései miatt több lépcsős jogosultsági rendszert feltételez. Így már a gépek beindításához egy személyre szóló SMART kártyára van szüksége minden okmányirodai dolgozónak, és a különböző alkalmazásokba való belépésnél is eltérő egyedi felhasználói névvel és jelszóval lehet belépni. Minden tevékenység naplózásra kerül a központi gépen, ami bármikor visszakereshető.
A hálózat adta lehetőség a HELP DESK funkció, ami az okmányirodákban dolgozó köztisztviselők munkáját segíti. Web-es felületen keresztül állandó levelező kapcsolatban vannak a BM KÖNYV Hivatallal, ahonnan igény esetén szakmai segítséget kapnak a napi feladataik elvégzéséhez, akár jogi- igazgatási, vagy számítástechnikai problémájuk adódik.

A jövő

Az okmányirodákban jelenleg meglévő, és a 2002-ig még folyamatosan bővülő informatikai infrastruktúra fogja biztosítani a következő országgyűlési képviselői és helyi önkormányzati választások számítástechnikai hátterét. A választási irodák valószínűleg ezen a hálózaton keresztül fogják működtetni a jelöltajánlások ellenőrző rendszerét; a jelöltek, listák felvitelét és a szavazólapok előállításához szükséges nyomdai adatátadást jelentő választás előkészítő rendszert; a névjegyzéket és a kopogtató cédulát előállító modult; a napközbeni jelentéseket a szavazáson megjelentek számáról és a rendkívüli eseményekről; az előzetes és végleges szavazatösszesítő rendszert; valamint a választási információs tájékoztatást; és a választási pénzügyi elszámoltató rendszert.

 Dr. Szekeres Antal
1963-ban született Hajdúböszörményben.
A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1986-ban szerzett történelem szakos középiskolai tanári és közművelődési előadói oklevelet, majd Miskolcon 1996-ban jogász diplomát.
Tanárként kezdte pályafutását, 1991-től a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál dolgozik a Testnevelési és Sporthivatal köztisztviselőjeként. 1996-tól jogi előadó, majd 1997. június 1-jétől pályázat útján nevezik ki határozatlan időre a megyei közgyűlés aljegyzőjévé. 2000. január 1-jétől vezeti a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalt.