Hazánk – s talán Európa – egyik legsajátosabb flóráját és faunáját őrző, az ázsiai sztyeppék hangulatát idéző táján, az Alföldnek a Tisza bal partján elterülő legkiegyenlítettebb síkságán, a hortobágyi puszta keleti csücskében, a Hortobágyi Nemzeti Park által csaknem körbeölelve terül el Balmazújváros – ez a nevével már származását is igazoló kora Árpád-kori település.

Mai meghatározással élve fekvése a Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy idegenforgalmi háromszögben határozható meg. Népessége közel 19.000.

Az önkormányzat a rendszerváltás után egy szétaprózódott terjedelmes intézményrendszert örökölt. Az 1995-96. gazdasági kényszer jelezte a változtatás szükségességét. Az intézmények működésének átvilágításával a Képviselő-testület egy sikertelen belső kísérlet után a Városi Jegyzők Egyesületét bízta meg. Ami várható volt az érintettek részéről a változtatás irányába mutató javaslatok elutasítása. A következtesen végigvitt átalakítási folyamat a fenntartónak óriási erőfeszítésébe került mire kialakult a mai intézményrendszer.

Oktatási ágazat:

– Az óvodák a korábbi 12 órás nyitvatartás helyett 10 órás nyitvatartásban üzemelnek. A 4 Óvoda Igazgatóságból 2 Óvoda Igazgatóság alakult. (7 tagóvoda-28 csoport)
– Az 5 általános iskolából 3 általános iskola lett.
– A 2 középiskola összevonásából alakult ki az 1 többcélú középfokú intézmény. (Gimnázium, Szakközépiskola, Szakmunkásképző)

Egészségügyi ágazat:

– Az Egyesített Egészségügyi Intézmény átalakult Városi Egészségügyi Szolgálattá, melynek keretében a felnőtt háziorvoslás, a gyermek háziorvoslás, az ügyeleti ellátás, valamint a szakellátás vállalkozási formában működik.

Szociális ágazat:

– Megalakul a Szociális Gondozó és Szolgáltató Központ, melynek keretén belül működik: a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, Idősek Klubja, a bölcsőde, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat. Az idős embereknek átmeneti és tartós ellátást nyújtó Idősek Otthona kialakítása folyamatban van.

Közművelődés:

– Az egyedüli ágazat ahol az átszervezés az érintettek aktív közreműködésével ellenállás nélkül valósult meg. A korábban vállalkozásban működő Művelődési Központ öszevonásra került a Zeneiskolával. A ma Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola néven működő intézmény arculatában és tartalmában is egyre sokszínűbb lehetőséget nyújt a város valamennyi lakójának.

Az intézmények feladatköréből kikerült a tanulók étkeztetése, (szinte valamennyi intézménynél működött főzőkonyha) s megvalósult vállalkozói alapon a szakma elvárásainak megfelelő diákétkeztetés.

Az intézmények gazdálkodásának rendjét is új alapokra helyezte a Képviselő-testület azzal, hogy 1996-ban létrehozta az IPÜSZ-t (Intézmények Pénzügyi és Üzemeltetési Szervezetét) – mely egyedülálló a megyében – önállóan gazdálkodó intézmény, összesen csak 3 maradt.

Az IPÜSZ mint önállóan gazdálkodó intézmény 1996. július 01-jével kezdte meg működését. Az intézmény annak a GAMESZ-nak lett a jogutódja, melyhez előzőleg néhány kisebb költségvetési intézmény – elsősorban óvodák – tartoztak. Az alapítása után az IPÜSZ kialakította azt a szerkezeti és szervezeti formát, melyben optimálisan működni tud. Az ide tartozó intézmények részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó intézmények lettek. Az intézmények gazdasági vezetői az IPÜSZ alkalmazottaivá váltak. A Képviselő-testület további döntése volt, hogy a fűtő-karbantartókat is az IPÜSZ állományába csatolta, koncentrálva így a karbantartásra rendelkezésre álló erőket növelve a szakmaiságot, hatékonyságot.

A gazdálkodással összefüggő feladatokról és kötelezettségekről az IPÜSZ és a részben önálló intézmények megállapodást kötöttek, mely tartalmazza a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét. Az intézmények gazdálkodási jogköre a személyi juttatások előirányzatára terjed ki, valamint kötelezettséget vállalhatnak szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadásaikra az IPÜSZ ellenjegyzése mellett.

Az IPÜSZ vezetője eseti jelleggel átengedi a kötelezettségvállalás jogát más előirányzatokra is. Kis összegű napi kiadásokra az intézményeknek ellátmányból van módjuk teljesítésre, melynek összege intézménynagyságtól függően 5.000-től 20.000 Ft. Az IPÜSZ az intézményvezetők bevonásával elkészíti az intézmények költségvetését és beszámolóját. Nagyon lényeges, hogy kettős szűrő van beépítve a költségvetés készítésének rendszerébe.

Fontos gazdálkodási kérdés, mely egyben a rendszer elfogadtatását is segítette, hogy az IPÜSZ minden intézményére vonatkozóan külön-külön elkészíti a költségvetést, valamint az, hogy az intézmények önálló bankszámlával rendelkeznek.

A könyvelésben egy-egy könyvelő van rendelve adott intézményhez, mely azonnali és folyamatos tájékoztatást jelent az intézmények részére. Az IPÜSZ a számlavezető OTP Rt. által telepített terminálon keresztül is tud forgalmazni, teljes a számítástechnikai háttér, az IPÜSZ döntő többségében a TÁKISZ által fejlesztett programokat használja.

Fő szabályként fogalmazható meg, hogy minden dologi előirányzat felhasználási jogköre az IPÜSZ-é, értelmezhetjük ezt úgy a gazdálkodásban, hogy az IPÜSZ a személyi juttatások tekintetében gazdasági vezetőként, a többi előirányzat esetében „kvázi” intézményvezetőként viselkedik. Az elfogadott költségvetést a Polgármesteri Hivatal ellenőrzési csoportja vizsgálja, hogy az megfelel-e az elfogadott irányelveknek, melyeket a Képviselő-testület meghatározott.

Az IPÜSZ működése alatt nem fordult elő, hogy valameny részben önállóan gazdálkodó intézmény költségvetését túllépte volna. Az intézmények rendszeresen bérmegtakarítással zárják az évet és kisebb fejlesztésekre is mód nyílik. Természetesen ehhez hozzátartozik, hogy a Képviselő-testület olyan intézményi költségvetéseket fogad el, ami nem forráshiányos, eleve nem teljesíthetetlen. Ha egy intézménynél átmeneti likviditási problémák jelentkeznek, az IPÜSZ saját hatáskörben orvosolni tudja azt. Amennyiben az intézmények számláján nagyobb összeg áll rendelkezésre, az leköthető, növelve így az intézmény egyúttal a város bevételét. E módszer alkalmazásával elkerülhető az önkormányzati kiskincstár bevezetése, de előnyei az IPÜSZ keretein belül érvényesülnek. A klasszikus kiskincstár bevezetését négyszer kezdeményeztük, de a képviselők többsége nem támogatta. (Erős intézményi lobbi)

Az IPÜSZ jelenleg 85 fő közalkalmazottal látja el valamennyi feladatát. Munkáját rendszeresen segíti 30-50 fő közhasznú és közcélú foglalkoztatott.

A közalkalmazotti létszámon belül valamennyi gazdálkodási és adminisztrációs feladatot (könyvvitel, raktár, titkárság stb.) 11 dolgozó látja el. A 4 fő vezető mellett 15 karbantartó-fűtő az intézmények munkáját segíti, míg 55-en a városüzemeltetés különböző területein dolgoznak.

Az intézmények előirányzatát is tartalmazó költségvetése mintegy 700 mFt, saját költségvetésének főösszege várhatóan 148 mFt, ebből a városüzemeltetési előirányzaton 100 mFt.

Tapasztalataink alapján megfogalmazhatjuk, hogy a településünkön alkalmazott működtetési forma a hasonló lélekszámú településeken alkalmazásra javasolható.

A Városi Jegyzők Egyesületének javaslataiból közel 80% megvalósításra került.

Az intézményrendszer működtetésének átalakítása annak ellenére, hogy óriási viharokat kavart: tüntetés, petíciók, fórumok, népi kezdeményezés, tárgyalások újra és újra mégis sikeresnek mondható, hiszen 100 mFt-ot meghaladó évi megtakarítást hozott és hoz az önkormányzatnak.

Ma már néhány évvel túl a nagy átszervezéseken annak hullámai néha fel-feltörnek pozitív és negatív megközelítésben egyaránt. Hiszem és tudom, hogy valamennyi önkormányzat a működőképessége megtartása érdekében előbb-utóbb kénytelen lesz intézményrendszerének felülvizsgálatát elvégezni, s áttérni egy racionálisabb, ésszerűbb működésre. Tapasztalom, hogy e feladat nehéz és népszerűtlen, mely érdekek sérelme nélkül nem oldható meg.

Balmazújváros, 2000. december 22.

                                                                                     Szilágyi Jánosné dr.
                                                                                              „A felelős”

Szilágyi Jánosné dr.
„A felelős”

Felelősnek 1990-ben neveztek ki. A közigazgatásban 1975 óta dolgozom. Végigjártam a ranglétra valamennyi fokát:
– Voltam előadó, főelőadó, osztályvezető, VB titkár, jegyző, de voltam „akasztott ember” is.

A rendszerváltást követő nehéz gazdasági években 95-96-ban az átszervezés kapcsán kifejtett „áldásos” tevékenységem jutalmául másfél éves „szabadságban” részesülhettem, de ez egy külön történet.