Nem hivatalos beszélgetés egy hivatalos emberrel dr. Merényi Zoltán főjegyző

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Portré

Nem hivatalos beszélgetés egy hivatalos emberrel dr. Merényi Zoltán főjegyző

III. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Koós Tamás



Székesfehérváron, egy tizennégy éves fiatalember, Merényi Zoltán, elhatározza, jogász lesz. Akkor még nem tudja, hogy terve beteljesüléséig viszontagságos út vezet, de ő rendíthetetlenül kitart a célig.

 


Első felvételije során, „Ratkó gyerek” lévén – a fiatalabbak ezt a fogalmat már csak a történelemkönyvből ismerik – sok a túljelentkező, noha megvolt a kellő pontszáma, nem veszik fel az egyetemre. Következő évben ugyanígy jár, de ezt megfellebbezi. Félsiker! Felveszik, de csak a levelező tagozatra. Úgy gondolja, ha szorgalmasan tanul, majd átmehet a nappali tagozatra. Az „Élet” ismét közbeszól. A levelező tagozat nem mentesít a katonai szolgálat alól, két év katonaság következik. Leszereléskor már nem szívesen ülne a nappali tagozaton, fiatalabb társai mellé, marad levelező.
Azért hogy közelebb legyen az egyetemhez, és be-bejárhasson egyes előadásokra, a fővárosban a VII. kerületi Tanács igazgatási osztályán vállal állást, de nem sokkal később, ismét fordulat következik, ezúttal a szíve szól közbe.  Megnősül. Felesége, volt gimnáziumi iskolatársa, ezidő alatt fogorvos lett, és a miskolci kórházban kap állást. Ezért, érthető, hogy az akkor még csak harmadéves levelező joghallgató Merényi Zoltán a Megyei Tanács igazgatási osztályán foglalkozik a lakás- és gyámügyekkel.
Nem telik el sok esztendő, – mindketten fehérváriak lévén – 1980-ban haza jönnek. Felesége ma is fogorvos, ő elsőként a Megyei Tanácsnál az igazgatási osztályon főelőadó, osztályvezető-helyettes, később osztályvezető, majd Fejér megyei főjegyző.
Kitüntetései: Köztársasági Érdemkereszt arany fokozata – Köztársasági Érdemrend – Magyary-dij.
++++++++
 – Mióta főjegyzője megyéjének? – kezdem a beszélgetést.
– 1990-ben, amikor első ízben írtak ki pályázatot a jegyzői állásra, megpályáztam. Öt jelentkező közül az első körben, minősített többséggel, megválasztottak. Azóta harmadik ciklus, harmadik elnök, harmadik testület… Azt szoktam mondani, már érmesek vagyunk!  A 19 megyei és a fővárosi főjegyzők között már, csak hatan vagyunk, akik eddig kitartottunk.
– Az önkormányzat gazdájának lenni 11 esztendeig, csakugyan nem könnyű dolog. Sokan vitatják is, ki az első ember a polgármesteri Hivatalban, a Megyei Önkormányzatokban?
– Az önkormányzati törvény szerint a polgármester irányít, a főjegyző vezet. Jó volna, ha a jogalkotó megmagyarázná, miként lehet ezt végrehajtani? Ha a polgármester ragaszkodik ahhoz, hogy irányít, ugyanakkor a jegyző bizonygatja, hogy ő meg vezet, abból előbb-utóbb áldatlan állapot kerekedik, én biztos vagyok abban, hogy előbb… A jegyzőnek tudni kell, a ma érvényes rendszerben hol a helye.  A stratégiai kérdésekkel foglalkozó, a társadalom választotta politikai testület választja meg a főjegyzőt. Feladata a hivatalt irányítása, és ha nincs megelégedve munkájával a testület, akkor el is bocsáthatja. A választott testület vezetője a polgármester. Nem mondhatom hogy a jegyző az első ember, még akkor sem, ha a jegyzőnek szakmailag jobban kell érteni a dolgokhoz, mint a testületnek, vagy a polgármesternek. Amelyik jegyző nem ezt vallja, az célt téveszt.
– Tapasztalat szerint a legviharosabb ülések a költségvetési vita alatt zajlanak. Önöknél is?
– Természetesen nálunk is volt vita, mert mindenki szeretett volna a maga területe, szakmája részére valamivel többet kapni, de csak a vanból lehet adni, a nincsből aligha. Minden esetre, nyugodtan mondhatom, jól készíthettük el az előterjesztést, mert a 21:19 arányú testület 80%-a, igennel szavazott.
– Hány embernek a főnöke a fejér megyei főjegyző?
 – 160-an dolgozunk az épületben és az Illeték Hivatalban.
– Volt-e a három ciklus alatt konfliktusa beosztottjaival?
– Ha azt mondom nem volt, akkor nem mondok igazat, de ha azt mondom volt, az sem igaz. Volt egy néhány dolgozó az épületben, aki nem egészen önként távozott. Amikor úgy éreztem, hogy munkájuk nem üti meg a kívánt mértéket, először személyesen tárgyaltam meg vele a gondjaimat, majd később a vezetőjükkel együtt ültem le beszélgetni. Ha ezután sem tudott munka stílusán, magatartásán változtatni, közöltem vele, legjobb lesz, ha új munkahelyet keres. Azt hiszem jó úton jártam, ha azzal dicsekedhetek, hogy főjegyzőségem alatt még senki ellen sem kellett fegyelmi eljárást indítanom.
– Ennek ellenére, biztos vannak haragosai.
– Ahogy vesszük. Volt egy emberileg kitűnő, a kollektívába beilleszkedő, de munkájában felületes kollegánk, akinek határozatait többnyire át kellett írni. Az én módszeremmel váltunk el egymástól, és még ma is, ha találkozunk, üdvözöljük egymást és elbeszélgetünk, mintha mi sem történt volna. Van egy másik volt osztályvezetőnk, aki amikor elérte a nyugdíj-korhatárt, kértük menjen el nyugdíjba. Azóta még a köszönésemet sem fogadja.
– A fennálló szabályok szerint, ha a jegyző új munkatársat kíván felvenni a jelölttel szemben az elnöknek vétó joga van. E téren volt konfliktusa?
– Az előző ciklusban fordult elő, hogy az elnöknek egy megürült osztályvezetői helyre olyan jelöltje volt, aki előzőekben pártszínekben indult a városi választásokon. Szerintem egy köztisztviselő ne legyen pártember, nem értettem hát egyet felvételével. Az elnök végül elfogadta az én jelöltemet.
– Az egész apparátusban nincs párttag?
– Remélem, elhiszi, nem érdekel, nem vizsgálom, fogalmam sincs kinek hova húz a szíve, vagy a tagkönyve.
– Mit tart az utóbbi idők sikerének és kudarcának?
– Kezdjük az utóbbival. Lehetetlen helyzetbe jutottunk szociális otthonainkkal. Valamennyi rossz állapotban van, sok a hajléktalanunk, azokat is el kellene helyezni. Ha új épületet építünk számukra, azt pillanatok alatt lelakják, tönkre teszik. Kérdezhetné bárki, miért nem tesszük a rossz állapotban lévőket az új épületbe és a hajléktalanokat a helyükre. Ezek a régi épületek egy-egy település belterületén vannak, ott meg a helyiek tiltakoznának – gondolom joggal – az ilyen váltás ellen.
– Beszéljünk kedvesebb dologról, a sikerről!
– Az országban a Megyei Önkormányzatok közül másodikként teljesítettük az ISO 9001-et. Hetekig vizsgálták munkánkat, nem mondom hogy mindenki örült a vizsla tekintetű vendégeknek, de végül valamennyien örülünk a sikernek.
– Hagyjuk itt a hivatalt! Beszéljünk másról. Mi a kedvenc hobbija, talán horgászik?
– Telibe talált! A Velencei tavon csónakban ülve lesem a halakat. Egy cseppet sem bánkódok, ha nem fogok semmit. Élvezem a pirkadatot, a kora hajnali tavat, nádast, amint éled az állatvilág. A madarak, a békák, siklók világa lenyűgöző. Csodálom a madarat, amelyik szemvillantás alatt elkapja a halat, ami nekem a botot szorongatva órák alatt sem sikerül. Azt szoktam mondani én nem halra, én látványra horgászok.
– A napi, nyolc órát is meghaladó elfoglaltsága mellett, jut ideje könyvre, színházra?
– Könyvhöz kevesebbszer jutok, mint szeretnék, színházba is ritkábban járunk, mint korábban. Évekkel ezelőtt sűrűn jártunk budapesti színházakba, amikor még nem volt a városnak állandó színháza. Akkor csak alkalmanként látogatott el hozzánk a kaposvári színház társulata, mondhatom remek előadásokat láttunk. Most már színházunknak saját társulata van. Nagy sikert aratnak egyedülálló produkcióikkal. Nyilas Misi és a hozzáhasonló, sok gyerekszereplős darabokat visznek színre, amelyekhez sok száz székesfehérvári gyerekből választják ki szereplőiket. Öröm nézni, mennyi tehetséges fiatal gyerekünk van, akik ilyen nem mindennapos feladatoknak is megfelelnek.
– Most péntek van. Mi lesz a hátvégi program?
– Lemegyünk Pécsre, meglátogatjuk Péter fiamat, aki ott egyetemista.
– Mit is tanulhatna mást, mint jogot?
– Valóban azt, bár én ajánlottam neki, inkább választhatná édesanyja foglalkozását, mint fogorvos többet keresne, mint jegyző.
– Hát, hogy jegyző lesz-e az majd elválik…

 

 Fejér megye területe 4,374 km (nincs a gépemen négyzetméter), lakóinak száma 434,000. Területén két megyei jogú város, Székesfehérvár és Dunaújváros és 7 városi (Bicske, Enying, Ercsi, Gárdony, Polgárdi, Sárbogárd) valamint 98 nagyközségi, községi rangú település működik.
 A Fejér Megyei Önkormányzat 31 intézményt (15 közoktatási, 7 szociális, 4 közgyűjteményi, 3 gyermekvédelmi, 1-1 egészségügyi, sport) tart fenn.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu