Abaúji jegyzők a közoktatás-igazgatás korszerűsítésének szolgálatában 2001/3
Kövér János Szalaszend jegyzője
200l. január 31-én tartotta ünnepi közgyűlését az Abaúji Közoktatási Ellátási Körzet, amely – jogelődjét is figyelembe véve – 10 évi működés tapasztalatairól adott számot.
A Közoktatási Ellátási Körzet, amely „Együttműködési megállapodás” alapján 79 települési önkormányzat részvételével működik, az elmúlt évek tapasztalatai alapján bebizonyította létjogosultságát, fontos, hiánypótló feladatellátásának szükségességét, de megmutatta gyenge pontjait is.
A működés számtalan előnye közül feltétlenül kiemelendő a korábban hiányzó szakmai szolgáltatások megjelenése, a gyermek közeli szolgáltatás biztosítása, a pedagógusok számára a szakmai segítség elérhetősége.
A pozitívumok mellett azonban több olyan a működést, a zavartalan feladatellátást befolyásoló tényező merült fel, amely a kialakult álláspont szerint szükségessé teszi a társulás működésének, esetleg szervezetének megreformálását.
E feladat megoldásához két lehetőség kínálkozott:
meglévő szervezeti keretek között megszüntetni a működést zavaró tényezőket, javítani a működés színvonalát, vagy új szervezeti keretek között, egy magasabb szintű társulási forma létrehozásával biztosítani a feladatellátás feltételeit.
A döntés kialakításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe:
– Eddig a közgyűlés mint a szervezet felett kontrollt gyakorló testület nehézkesen hozott döntéseket ( a 79 tag miatt a határozatképesség nehezen volt biztosítható.) Egy a társulás életét irányító kisebb létszámú szervezet (társulási tanács) rugalmasabban, hatékonyabban tud megfelelni feladatának.
– Egy önálló jogi személyiséggel rendelkező tárulás – céljai szegvalósítása, az ehhez szükséges feltételrendszer megteremtése érdekében – önállóan pályázhat, szerezheti meg azokat a forrásokat, amelyeket számára a társult önkormányzatok biztosítani nem tudnak.
– A Megyei Önkormányzat a megyei közoktatási feladatellátás, intézményhálózata működési és fejlesztési tervének szellemében, mint feladatellátásra kötelezett (intézményfenntartóként) vesz részt az együttműködésben.
– A közoktatási törvény és annak végrehajtására kiadott alacsonyabb szintű jogszabályokban foglaltaknak való megfelelés, illetve a leírt feltételek megteremtése a törvényes működés biztosításához
– A társult önkormányzatok – korábbi „Együttműködési megállapodás” alapján – nem kezelhető igényei.
– A korrekt elszámolás és elszámoltathatóság igénye.
A fenti szempontok alapján a jelenlévők egy magasabb fokú tárulási forma létrehozása mellett foglaltak állást és az ezzel kapcsolatos előkészítő munka elvégzésére az Abaúji Jegyzők Egyesületét kérték fel.
Egyesületünk a Közoktatási Minisztérium és a Megyei Önkormányzat szakembereinek bevonásával 7 tagú előkészítő bizottságot hozott létre és elkészítették a társulási szerződés tervezetét, amelyet átadtunk az Abaúji Polgármesterek Egyesületének azzal, hogy megismerés után, esetleges konzultációt követően képviselő testületeik elé terjeszthessék azt jóváhagyásra.
A tervezet kimunkálása során nem titkolt szándékként – a konkrét felkérésen túlmenően – arra törekedtünk, hogy egy olyan országosan is követhető modellt dolgozzunk ki, amely a közoktatás-igazgatás jogilag tisztázott keretét is adva, azon túlmenően megnyugtatóan és eredményesen szolgálhatja mind a pedagógiai szakszolgálat, mind pedig a szakmai szolgáltatás területét.
1951-ben született Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vilmány községben.
Végzettsége: Államigazgatási Főiskola 1982. Több, mint 26 éve dolgozik a közigazgatásban azonos helyen. Az önkormányzati rendszer kialakulásától kezdődően Szalaszend község jegyzője, Az Abaúji Jegyzők Egyesületének alapító elnöke, a Magyar Közigazgatási Kar Felügyelő Bizottságának elnöke.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft