http://hvgorac.hu/sites/portal/jogkodex.html
  CIKKEK

  Kisebbségi hivatal? 2001/4 Betűméret: Betűméret
2009.10.26.
 
  Kisebbségi hivatal? 2001/4

Évfolyam: III. Lapszám: 4.
Rovat: Portré - 147 darab cikk

Hozzászólások: 0
Település: Budapest
 
 

A körjegyzőség, mint kisebbségi önkormányzati hivatal
Hány kisebbségi önkormányzat hivatala lehet egy körjegyzőség?

 

Tipikusan aprófalvas települések kinevezett körjegyzője vagyok. Az Egerági Körjegyzőséghez tartozik Egerág (1031), Szőkéd (407), Áta (220), és Kisherend (237) községek. Körjegyzői helyettesítést látok el ez mellett már több mint egy éve a Kozármislenyi Körjegyzőségen, ahová Kozármisleny (3983), Pécsudvard (647), Bírján (445), Szemely (426) és Lothárd (266) községek tartoznak. A 9 településen összesen 7700 lakos él és 6 kisebbségi önkormányzat jött létre 1998-ban (2 cigány, 2 német, 2 horvát).

Az Egerági Körjegyzőségen 7 fős apparátus, a Kozármislenyben 12 fős apparátus dolgozik. 1994-ben még csak 2 kisebbségi önkormányzat alakult meg. Ha a tendencia így folytatódik – ami szinte biztos, mert már további kisebbségek képviselői jelezték, hogy 2002-ben kisebbségi önkormányzatot alakítanának -, akkor jövőre várhatóan már 10-12 kisebbségi önkormányzat is alakulhat a térségben. Mivel minden községünkben található cigány és német nemzetiségű család, és elég 5 főnek kezdeményeznie a választást, majd 50 érvényes szavazat a jelöltekre, félő, hogy 10 felett lesz a kisebbségi önkormányzatok száma.
Miért merem leírni ezt a kifejezést, hogy „félő”? Azért mert a kistelepüléseken a körjegyzőségi hivatalt képesek teljes mértékben lekötni, lebénítani a körjegyzőséghez tartozó kisebbségi önkormányzati testületek működésének kötelező, adminisztrációs illetve gazdálkodási kiszolgálása. „A jegyző mást se csinál, mint napról napra egyeztet a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel és elnökeivel a törvényes, szabályos működés és ülésvezetés érdekében” - mondják egyre többet a helyi polgármesterek.

Az önkormányzatok 1990-es megalakulásakor, majd az önkormányzati hivatalok (polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség) létszámának meghatározásakor sehol sem számoltak a kisebbségi önkormányzatok működésével összefüggő adminisztrációs, irodai és szakmai kiszolgálásával kapcsolatos kötelező feladatok ellátásával. Tovább elmélkedve: elvileg egy településen könnyen létre lehet hozni akár mind a 13 törvényesen elismert kisebbség önkormányzatát (nagyvárosokban és a Fővárosban ez már megtörtént). Kérdezem sérül-e a helyi önkormányzati jog, ha a 7 fős apparátus – illetve a (kör)jegyző - egészében csak kisebbségi önkormányzati jegyzőkönyveket, meghívókat, előterjesztéseket, könyvelést, bakszámla-vezetést és egyeztetéseket végez? A megyei közigazgatási hivatalok a jegyzőkönyvek meglétét, formáját, tartalmi elemeit, a megfelelő előterjesztéseket, a döntési formákat továbbra is csak a körjegyzőn kérik számon, holott az Ötv. ezt nem nevesíti jegyzői feladatként. De mivel az Államháztartási törvény kötelezően előírja egy „Együttműködési Megállapodás” megkötését a települési és a kisebbségi önkormányzat között, és annak tartalmi elemeit is meghatározza, ezzel már komoly feladat hárul a hivatalra, ami természetesen bármikor számon is kérhető. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy nemrég elkészült ÁSZ vizsgálati jelentés, amely kizárólag a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását vizsgálta. A vizsgálati jelentés a feltárt adminisztrációs hiányosságok, pénzkezelési, bankszámla-vezetési formai hibák kiküszöbölésének, és a szabályzatok meglétének felelőséül minden esetben a jegyzőt jelölte meg. Itt jegyzem meg, hogy 6 kisebbségi önkormányzat bankszámlájának és pénztárának kezelése már további köztisztviselők alkalmazását indokolná, nem beszélve a jegyzőkönyvezetés, szabályzatok szerződések előkészítéséhez, előterjesztéséhez szükséges önálló köztisztviselő alkalmazásának szükségességéről. Számoljunk tovább. A Kozármislenyi Körjegyzőség esetében a 4 kisebbségi önkormányzat testületi ülésein a jegyzőnek érdemes részt vennie a törvényes, szabályos és gördülékenyebb döntéshozatal érdekében – ha nincs ott a jegyző vagy képviselője, utólag több gond születhet a nem megfelelő jegyzőkönyvi, vagy határozati formák alkalmazása miatt – így ez az évi kötelező minimális 6 testületi ülés esetén 24 testületi ülést jelent. Ehhez hozzávesszük az 5 települési önkormányzat évi átlag 5x10 testületi ülését, látható, hogy a körjegyző (vagy megbízottja) az év 52 hetéből 74 képviselőtestületi ülésen vesz részt, készít előterjesztést, készít jegyzőkönyvet, viseli a döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai felelősséget.

Ennyi elmélkedés után egy konkrét problémát is ismertetnék a gyakorlatból:
Egerágon 1998-ban létre jött a cigány kisebbségi önkormányzat 5 fő kezdeményezésére. A Kisebbségi önkormányzat saját felmérése szerint összesen csak 4 roma család él a faluban! Az önkormányzat működése igen nehezen indult be, már az elnök megválasztásakor problémák merültek fel a 3 fős testületben. Ha az egyik képviselőt javasolták elnöknek, akkor ő már nem szavazhatott, így ha a másik két képviselő ellentétes véleményen volt, nem tudtak elnököt választani. Az önkormányzat 2 és fél éves működése alatt háromszor választottak elnököt (mindenkire sor került). Ez az egyet nem értés addig bonyolódott, mígnem a testület 2000. nyarán feloszlatta magát. Újabb probléma: időközi választást kellett kitűzni (1999. évi LXV.tv.). A választás költsége a kisebbségi önkormányzatot terhelte, de sem vagyona, sem pénze nem volt (Ötv. 18.§ (3) és a 102/A.§). A választás költségeit a települési önkormányzat nem előlegezte meg, sem a BM így azt a Körjegyzőség – mint önálló költségvetési szerv - állta. Ha az időközi választás eredményes, és újból megalakul a kisebbségi önkormányzat, akkor a kisebbségi önkormányzatot megillető állami támogatásból ez a választási költség levonható lett volna, azonban a kisebbségi önkormányzat jelöltek hiányában nem tudott megalakulni, így állami támogatást sem kapott. Az időközi választás költségei kb. 250.000,-Ft-ot tettek ki, amelyet a körjegyzőséget fenntartó 4 önkormányzat fizetett közvetetten meg, holott az Egerági Cigány Kisebbségi Önkormányzathoz Szőkéd, Áta és Kisherend községeknek vajmi kevés közük volt. A kisebbségi települési önkormányzatok megszűnésének szabályai tárgyában ugyan van egy BH (2000/255) mely kimondja „A kisebbségi önkormányzatok megszűnése esetén vagyonuk a helyi önkormányzat tulajdonába megy át, ezért a vagyon erejéig a helyi önkormányzatnak kell helytállnia”. Igen ám de a mi esetünkben a megszűnt kisebbségi önkormányzatnak nem volt vagyona, így a helyi önkormányzatra sem szállt át semmi, mégis fizetnie kellett. Úgy gondolom ezzel erősen alkotmánysértő helyzet állt elő, ugyanis olyan kiadásért kellett a helyi kistelepülési önkormányzatoknak fizetniük, amelynek kiadása nem szolgált sem települési helyi önkormányzati érdeket, sem kötelező, vagy önként vállalt önkormányzati feladat vagy hatáskör ellátását.

Dr. Bíró Károly
1967-ben született Tapolcán
Híradástechnikai Üzemmérnöki oklevelet szerzett 1989-ben, 1995-ben Államigazgatási Főiskolán diplomázott, majd 2000-ben a Pécsi Egyetemen doktori képesítést szerzett.
Pályafutását katonatisztként kezdete, majd Pilisszentlászlón jegyző 1994-től. Egerágon 1996-tól kinevezett jegyző.
A Pécs Környéki Jegyzőklub vezetője 1997-től Jegyzők Országos Szövetségének tagja 1995-től, 2000-től a JOSZ Számvizsgáló Bizottságának a tagja.
Nős, felesége közgazdász, egy leány gyermeke van. Hobbija a vadászat.



 

Tóth Károly dr.
jegyző
Egerág


   
Értékelés: 1 pont2 pont3 pont4 pont5 pont Nem érkezett szavazat - Értékeléshez jelentkezzen be!


  HOZZÁSZÓLÁSOK
 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Bejelentkezési név: Jelszó:
 

 

  ELŐFIZETÉS
Előfizetés

  FACEBOOK

  HÍRLEVÉL
Email címem:
Keresés

Feliratkozáshoz adja meg email címét!

  CIKKEK
 
Régió


Megye


Település



ROVATOK
 
Adó, helyi adó
24 cikk
Anyakönyv
14 cikk
Bács-Kiskun Megye
15 cikk
Baranya Megye
13 cikk
Békés Megye
17 cikk
Beruházás
4 cikk
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
22 cikk
Budapest
32 cikk
Csongrád Megye
16 cikk
E-közigazgatás
74 cikk
E-Önkormányzat
7 cikk
Egészségügy
19 cikk
Építésügy
13 cikk
Európai Unió
65 cikk
Fejér Megye
8 cikk
Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek
62 cikk
Győr-Moson-Sopron Megye
11 cikk
Hajdú-Bihar Megye
23 cikk
Heves Megye
13 cikk
Humánerőforrás
40 cikk
In memoriam
2 cikk
Informatika
16 cikk
Iratkezelés
1 cikk
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
23 cikk
Jegyző státusza
23 cikk
Jegyzőkódex
1 cikk
Jogalkotás-Jogalkalmazás
39 cikk
Jogszabálymódosítás
1 cikk
Ket.
25 cikk
Kisebbség
20 cikk
Kistérségek
21 cikk
Költségvetés
41 cikk
Komárom-Esztergom Megye
10 cikk
Környezetvédelem
33 cikk
Környező országok közigazgatása
2 cikk
Közbeszerzés
9 cikk
Közbiztonság
83 cikk
Középtávú tervek
0 cikk
Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal
92 cikk
Közigazgatási reform
191 cikk
Közmunka
8 cikk
Közoktatás
8 cikk
Ktv. / Kttv.
5 cikk
Lakásügy
1 cikk
Lazíts!
81 cikk
Megvalósult Projektek
19 cikk
Módszertani útmutató
3 cikk
Nógrád Megye
8 cikk
Okmányirodák
20 cikk
Oktatás
23 cikk
Önkormányzati gazdálkodás
4 cikk
Önkormányzati testület
7 cikk
Pályázatok
113 cikk
Pest Megye
23 cikk
Politikus
40 cikk
Portré
147 cikk
Régió
29 cikk
Rendezvények, konferenciák
2 cikk
Somogy Megye
14 cikk
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
29 cikk
Szociális ügyek
4 cikk
Térfigyelés
0 cikk
Területfejlesztés
42 cikk
Testvérvárosi kapcsolat
15 cikk
Tolna Megye
14 cikk
Turizmus
127 cikk
Új Ptk.
3 cikk
Új utakon
2 cikk
Vagyongazdálkodás
53 cikk
Választás
86 cikk
Vas Megye
17 cikk
Veszprém Megye
1 cikk
Vezércikk
23 cikk
Zala Megye
10 cikk
 
  KÖNYVAJÁNLÓ

http://www.jegyzo.hu/index.php?oldal=elofizetes

 
 


Szerkesztőbizottsági információk
BEMUTATKOZÁS
KAPCSOLAT

Jegyző.hu - Jegyző és Közigazgatás © hÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Kiadó további oldalai:HVGORAC.HU,UJBTK.HU,HVGORAC.EU,PTK2013.HU,JOGKODEX.HU