Még nem tudjuk pontosan

2009-11-24 I. évfolyam, 1. lapszám

Szerző(k):
A Jegyző szerkesztősége

A Jegyző arról kérdezte Dr. Fürcht Pált a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának vezetőjét, hogy milyen új, az önkormányzatokkal kapcsolatos törvénytervezetek várnak arra, hogy az Országgyűlés megtárgyalja és elfogadja azokat?

– Felsorolná azokat a törvénymódosításokat, amelyek az Országgyűlés elé kerülnek?

Az egyik törvénytervezet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994-ben alkotott törvény módosítása. A törvény alapjaiban bevált, nincs szükség arra, hogy új törvényt alkosson a parlament, de néhány ponton feltétlenül változtatás indokolt. Ezek közül az egyik a polgármester illetménye. 1994-ben a parlament úgy döntött, hogy ez a miniszteri illetmény meghatározott százalékában állapítható meg. 1997-ben a parlament befagyasztotta a miniszteri illetményeket, ennek az a következménye, hogy ezzel a döntéssel befagyasztotta a polgármesteri illetményeket is, következésképpen az önkormányzatoknál ez elég jelentős feszültséget – elsősorban a polgármestereknek – okozott. Ezt a feszültséget valamilyen módon fel kell oldani. Ez a tervezet azt javasolja, hogy a polgármesteri illetmény az adott önkormányzatnál megállapított köztisztviselői illetményalap bizonyos szorzataként alakuljon ki. A képviselőtestületnek mérlegelési jogköre van, de a kiinduló alap kötött.

Újdonság az is, hogy külön kategóriát alakítottunk ki az ezer főnél kevesebb lélekszámú települések önkormányzatának és az ezer és háromezer közötti lakosság számú önkormányzatok számára. Ennek megfelelően differenciálható a polgármesteri illetmény is. A törvény egészét és különösképpen a szorzókat minden önkormányzati szövetséggel egyeztettük. A polgármesterek részére megállapított költségátalányt is rendezni kívánjuk. Ez a törvény azt javasolja, hogy döntse el a polgármester melyik megoldást választja. Választhatja azt, hogy minden esetben tételesen elszámol a költségekkel, és hogyha elszámol a ténylegesen felmerült és szükséges költségekkel, ezeket a költségeket természetesen teljes egészében meg kell téríteni. Választhatja azt is, hogy egy fél év tapasztalati tényei alapján, kéri a testülettől, hogy neki általányt állapítson meg, de ebben az esetben az általány az illetményének 30%-át nem haladhatja meg.

– Így nőni fognak a polgármesteri fizetések Magyarországon?

Akár azt is mondhatja valaki, hogy ezek a polgármesteri illetmények magasak. Több európai önkormányzati szakértővel beszéltünk, nagyon sok európai belügyminisztériumból jártak nálunk szakértők, egybehangzóan az a vélemény, hogy a polgármestereket meg kell fizetni. Az önkormányzat számára ez a befektetés jó befektetés, ez a befektetés sokszorosan megtérül. Ha a polgármestereket nem fizetik tisztességesen, akkor nem feltétlenül a legalkalmasabbak mennek oda. Ez a törvény most azt szeretné, hogy a felkészült, alkalmas és kreatív polgármestereket az önkormányzat meg tudná tartani magának, illetve a következő választásnál, mondjuk szívesen vállalnák a polgármesteri jelöltséget a gazdaságból, a pénzvilágból olyanok, akik az önkormányzati gazdaságot az önkormányzat fejlődését elő tudják mozdítani.

– De nem mindig megy minden ideálisan, előfordul, hogy fegyelmi eljárást indítanak a polgármester ellen, és hosszú hónapokra felfüggesztik állásából. Ebben is terveznek változtatást?

Ez a törvény előírná azt, hogy az ilyen fegyelmi eljárás 30 napig tarthat. 30 nap alatt minden tényt fel lehet deríteni, természetesen nem változik a jogi helyzet ha attól lehet tartani, hogy a polgármester jelenléte akadályozza a vizsgálatot, akkor felfüggeszthető, de ez a felfüggesztés sem tarthat tovább 30 napnál.

– Ahogy telnek az évek, a polgármesterek is idősödnek. Terveznek változás a nyugdíjba vonulási lehetőségükkel kapcsolatban?

A következő általános önkormányzati választásnál 2002-ben, az a polgármester akinek a teljes öregségi nyugdíjig két évnél kevesebb van hátra elmehet nyugdíjba. Nem kell indulnia olyan polgármesternek a választáson, akinek már csak fél év, egy év van hátra a nyugdíjig. A választók számára is ez kedvező, hiszen ők négy évre akarnak polgármestert választani. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben nem az önkormányzatot terheli a korengedményes nyugdíj költsége, hanem ezt átvállalja a központi költségvetés. Ha a polgármester akar továbbra is maradni semmi akadálya, hogy újra induljon a választáson.

– Az Országgyűlési képviselők jogállásáról és összeférhetetlenségéről már van elfogadott törvény. Hogy áll ez a települési önkormányzati képviselőkre vonatkozóan?

Ez 2/3-os törvény, ebből következik az, hogy a törvénytervezetet több fordulóban került megvitatásra, és a tervezet megkapta a parlamenti pártok támogatását. Az önkormányzati szövetségek is több fordulóban véleményezték. Nekem is volt lehetőségem, hogy a JOSZ elnökségében és különböző jegyzői fórumokon ismertessem a kormány tervezetét, és meghallgassam a jegyzők véleményét. A helyi képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvénytervezet hiányt pótol, a hatályos jogszabályokban nincs szabályozva a képviselők lemondása. Azt nem lehet vitatni, hogy önkormányzati képviselő is lemondhat, de gyakran visszavonta a lemondását, nem is úgy gondolta, ekkor értelmezni kellett, hogy visszavonhatja, nem vonhatja, mikor szűnik meg a mandátum a lemondás következtében, ezeket a kérdéseket szabályozza az új tervezet.

Nagy vitát váltott ki az a tervezett szabály, hogy ha egy önkormányzati képviselő egy évig nem vesz részt a testületi üléseken, akkor szűnjön meg a mandátuma. Ez abból ered, hogy az önkormányzati törvény előírja, hogy a képviselőnek részt kell venni a testületi üléseken. A magyar önkormányzatok döntő többsége kis önkormányzat, ahol a működést meg is béníthatja, ha a képviselők nem vesznek részt aktívan a testület munkájában. A tervezet szerint nem kell vizsgálni a távollét okát, egy év után automatikusan megszűnik a képviselő jogállása, hiszen ha a képviselő nem jár testületi ülésekre, nem képviseli a választópolgárokat.

– A jegyző lehet-e más településen képviselő?

Az előkészítésben természetesen a legnagyobb vitákat az összeférhetetlenségi szabályok váltották ki. Meglehetősen nagy egyetértés volt abban, hogy az a jó, ha a köztisztviselői pálya és a politikai pálya szétválik. A hatpárti egyeztetés során került a szabályozásba, hogy jegyző sehol sem lehet önkormányzati képviselő. Ismerek olyan jegyzőt, aki a szomszéd faluban képviselő, és ezt sem találták összeegyeztethetőnek.

– Sok helyen az iskolaigazgató egyben helyi képviselő is. Továbbra is lesz erre lehetőség?

Vita volt arról, hogy az önkormányzat által alapított intézmények vezetői, például iskolaigazgatók, ne legyenek a képviselő testület tagjai. Itt mellette és ellene nagyon sok érv elhangzott, akik mellette érveltek azt mondták az intézmény vezetők, a felkészültséget, a szakmai tudást a képviselő testületbe való bevitelét hangsúlyozták. Akik ellene voltak azt hozták föl, hogy óhatatlan dolog, hogy ezek az intézmények előnyös helyzetbe kerülnek másokkal szemben. Így az intézmény vezetők nem lehetnek képviselők, de helyettesük, munkatársaik nincsenek kizárva ebből a körből.

– Mi lesz a helyi alapítású gazdasági vállalkozások vezetőivel?

A gazdasági összeférhetetlenség körében fontos az, hogy az önkormányzati alapítású, gazdasági társaságok tisztségviselői ne legyenek önkormányzati képviselők, hiszen az ő munkájukat, döntésüket a gazdasági társaság érdeke vezeti, esetleg olyankor is, ha a képviselő testületnek ezekkel a gazdasági társaságokkal szemben a lakosság érdekeit kell képviselni. Célszerű ezt szétválasztani. Hosszabb vita után helyezkedtek az előkészítők arra az álláspontra, hogy felügyelő bizottsági tagok megválaszthatók képviselőknek. Ugyan ezek a szabályok érvényesek akkor is, ha nem az önkormányzat alapította a gazdasági társaságot, de tulajdonhányada van benne.

– Egyre nagyobb szerepet kapnak a közvélemény formálásában a helyi médiák. Közéleti aktivitásuk miatt az itt dolgozók is fontos szerepet kaphatnak egy település életében. Ők megválaszthatók képviselőnek?

A helyi és körzeti médiák vezetőire is kiterjed ez az összeférhetetlenség, de csak a vezetőkre.

– Ha az Országgyűlés elfogadta ezeket a módosításokat, mikortól lépnek hatályba?

Az a bölcs megfontolás vált uralkodóvá, hogy az egész törvény a következő önkormányzati választásoktól lesz hatályos, tehát ciklus közben nem lesz változás.

Összességében ez a törvény ebben a széles közszférában a közéleti tisztaság szempontjából jelentős, hiszen a közszféra többi területén meg vannak már az összeférhetetlenségi szabályok. Az önkormányzatok jelentősségét az is mutatja, hogy maga az önkormányzati rendszer évente országosan 1500 milliárd forinttal gazdálkodik, az önkormányzati vagyon 1800 milliárd forint, tehát nagyon fontos, hogy kik és milyen érdekek által motiváltak, kik vesznek részt a képviselő testületi döntésekben.