Pár-harc A kapcsolattartás végrehajtásának hatósági tapasztalatai 2008/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal

Pár-harc A kapcsolattartás végrehajtásának hatósági tapasztalatai 2008/2

X. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Adminisztrátor



A tavalyi év során hivatalunknál, a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Vas Megyei Területi Kirendeltségénél nagyszámban jelentkeztek a végrehajtási eljárás során, főként kapcsolattartási ügyekben kiszabott bírsággal, költség megállapításával kapcsolatos fellebbezések.

 


A felterjesztett, kapcsolattartási végrehajtási eljárás során kiszabott bírságokból állampolgári, ügyféli tekintetben az önkéntes jogkövetés szándékénak hiánya állapítható meg. A megszaporodott végrehajtási ügyekből, a kapcsolattartási ügyek számának megnövekedéséből a családon belüli kapcsolatok romlására, sok esetben a gyermekek veszélyeztetettség közeli állapotára lehet következtetni. Hivatalunk a bírói, gyámhivatali döntések végrehajtása során törekszik az ítéletekben foglaltak maradéktalan érvényesítésére, beleértve a kényszerítő eszközök igénybe vételét is. A jogosult szülők egy része mégsem fogadja el, hogy az elsőfokú hatóság ügyintézője pénzügyi szankció azonnali alkalmazása nélkül is jogszerűen járhat el azokban az esetekben, amikor a másik szülő önhibájából akadályozza a kapcsolattartást. A kapcsolattartást akadályozó szülőt először figyelmeztetni kell és fel kell szólítani arra, hogy az elmaradt kapcsolattartást pótolja, továbbá meg kell határozni, hogy meddig köteles mindezt megtenni.
A hatóság által megállapított figyelmezetés célja, hogy a feleket szülői kötelezettségeikre, gyermekeik érdekének saját érdekeik elé állítására figyelmeztesse.
Jellemezte az elmúlt évet, hogy a gyámhivatalok az adott ügy sajátosságai alapján az eddigiekhez képest gyakrabban éltek a bíróságok határozatai, valamint saját döntéseik kikényszerítésének lehetőségével. Az elsőfokú hatóságok által kiszabott végrehajtási bírságok már korántsem voltak jelképesek, egyes esetekben komoly anyagi terhet, így nagyobb visszatartó erőt jelentettek.
Fontos hangsúlyozni, hogy az eljárási bírság összegének arányban kell állnia az eredménytelenül eltelt idővel és a gondozó szülőnek a mulasztásban megmutatkozó felelősségével. A bírság mértékének megállapításánál azt is figyelembe kell venni, hogy a bírság abban az esetben éri el célját, ha a kötelezett számára bizonyos fokú anyagi hátrányt is jelent.
Előfordult, hogy a városi gyámhivatal a hatóság megtévesztéséért is eljárási bírságot szabott ki, melyet másodfokon hivatalunk is helybenhagyott.
A szülők párharcának eszköze: a hatóság
A végrehajtási eljárás időtartamának elhúzódása a szülők feszültségét is növeli, ugyanakkor nem engedhető meg, hogy a hivatalokat a gyermekükért folytatott küzdelmük „eszközeként” használják fel. A hosszú eljárás során a gyermek sérül a legjobban, a szülők elkeseredett harca a gyermek személyiségében okozhat felnőtt életére kiható következményeket. A kapcsolattartás végrehajtása során is egyfajta mintát közvetít a szülő, melyet a gyermek – a szülei iránt érzett szeretetétől vezérelve – elfogad. Amennyiben a szülők eltérő mintát mutatnak, illetve a szülői elvárások mögött érezni lehet a mögöttes szándékot is, a gyermek elbizonytalanodik, mindig a tőle elvárt képet mutatja a gondozó illetve a jogosult szülőnek. Az évekig történő elzárkózás, a különélő szülővel való mindenféle kapcsolat elutasításának következményeit a gyermekek felnőttként fogják megérezni, esetleg saját életükben újból átélni.
A végrehajtási eljárás során az anyának és az apának jogkövető magatartásukkal kell együttműködniük egymással, a hatósággal, ezzel segíteni a közös akaratuk gyakorlati megvalósulását, a gyámhivatal által jóváhagyott egyezségük szerinti kapcsolattartás végrehajtását. E magatartás a felek számára kötelező. Az együttműködés kialakítását segíti a kommunikáció lehetőségének kölcsönös biztosítása is.
A visszás helyzet megoldásának kulcsa mindenképpen a jogosult és a kötelezett szülő magatartásának, együttműködésük megváltoztatásában, gyermekükért érzett felelősségük érvényesítésében, valamint a kötelezett (az esetek többségében az anya) helyzetének átértékelésében kereshető. Mindezeken a jog eszközeivel segíteni nem lehet, a szakértő is egyfajta „tükör-képet” mutat, a mediátor is csak a közös beszélgetések segítő erejét kínálja, azonban a szülői felelősségből fakadó közös együttműködést nem helyettesítheti.
A hatóságnak a kapcsolattartási ügy végrehajtási eljárása során még nehezebb objektív bizonyítási eszközöket találni. Kizárólag a szülők, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és a tanúk által elmondottakra hivatkozhatnak, valamint a szakértői vizsgálatok megállapításaira támaszkodhatnak.
A pszichológus segítsége azonban nemcsak a hatósági eljárás során alkalmazható, amennyiben a szülő úgy gondolja, hogy a saját nevelési eszközeivel nem tudja megoldani az évek óta húzódó konfliktust, kommunikációs nehézségeket, lehetséges – sőt bizonyos helyzetekben szükséges – a lelki problémákon segítő szakember, családterapeuta segítségét kérni.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu