Dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyző 2010/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Portré

Dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyző 2010/6

XII. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Adminisztrátor



Dr. Tóth Zoltán főszerkesztő kérdéseire dr. Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője válaszol.

 

Az egyetemi évek alapján mely professzorok voltak hatással a további pályafutására?
A jogi karon több nevet is említhetnék. Benedek Ferenc és Ivancsics Imre szigora, felkészültsége és magas követelményszintje sokak számára emlékezetes élmény, de egyben minta is pályafutása során. Csizmadia Andor és Földvári József testesítették meg szememben a kutató, a tudós, a markáns és nagyhatású professzor eszményképét. Szamel Lajos professzor alakja pedig ma már legenda a közigazgatászok közt. A közgazdász karon Oroszi Sándor előadásai emlékezetesek, kiváló példa arra, hogy egy tudós miként képes a bonyolult, összetett folyamatokat, tanokat egyszerűen, világosan, közérthetően oktatni.

A rendszerváltás óta miért nem sikerültek a közigazgatási reformok?
Reformnak akkor van ideje, ha egy rendszer működésében baj van, vagy ha azt a társadalmi, gazdasági viszonyok változása indokolttá teszik.
Magyarországon négyévente politikai indulatból hirdetnek reformokat, és ahogy halad az idő, úgy lankad az akarat. Általában a gyökértelen, valós indokok nélküli, nagy politikai felbuzdulások tüze gyorsan hamvad, különösen tehetség hiányában. A legtöbb elképzeléshez a szakma bizalmát sem nyerték meg, a végrehajtók nem hittek őszintén abban amit csinálniuk kellett parancsra. A reformígéretek nyomában torzók maradtak, félmegoldások. A kétharmados törvénykezési gát megbontására politikai konszenzuskeresés hiányában esély sem kínálkozott. A jogalkotásban tapasztalható vágtató infláció előidézte instabil jogrendszer és az egyes tárcák fel-felerősödő ellenállása már csak tetézve a bajokat, hab volt a tortán. A reform továbbfejlesztést, továbbépítést is jelent. Mi a legtöbb területen Kőműves Kelemenként építkeztünk az elmúlt húsz évben, de a falak nem maguktól dőltek le. (Megjegyzés: megoldás nem a balladából megismert módszer!)

Vannak-e különbségek a kormányzati és az önkormányzati szervezetekben dolgozó köztisztviselők helyzete között?
Ugyanazon iskolákban végeztek, egyaránt a köz szolgálatában tevékenykednek, csak más terepen. A kormányzati tisztviselők különösen a választásokat követő időszakban sok bizonytalanságnak vannak kitéve. A kormányzati struktúra, minisztériumok permanens átszervezése nem kis kihívás számukra, mint ahogy az sem, hogy a politika egyre mélyebben hatol be zsákmányért, egyre több a szakmai vezetők közt is a préda.
Az önkormányzati rendszeren belül nagyobb a stabilitás. A választások körüli vihar csak egyes helyeken erősödik fel és ragadja el a jegyzőt, nagyritkán egy-egy vezetőt is. A hierarchikus rendszer a megfelelési kényszer irányát is megszabja. Az önkormányzati köztisztviselő azonban ott van a közigazgatás durrantós végén, naponta megméretve mint közszolga az ügyfelek által is.

A jegyző betölt-e olyan szerepet a település életében, mint egy minisztériumi közigazgatási államtitkár az ország életében?
A jegyző szerepe kistelepüléseken több, nagyobb településeken alapvetően más, mint a közigazgatási államtitkáré. A jegyző nem egy közigazgatási szerv vezetője csupán, hanem egy közösség meghatározó tagja, egyik motorja, vezetője. Kistelepüléseken – különösen ahol csak tiszteletdíjas polgármester működik – a jegyző a közösség „mindenese” jó értelemben. Társa a polgármesternek és ő a helyiek szemében a „közigazgatás”. A nagyobb településeken is túlnő szerepe a puszta hivatalvezetői feladatkörön, településmenedzser és közéleti szerepelő is egyben.


Képes-e hozzájárulni egy jegyző a település (önkormányzat) versenyképességéhez?
A jó jegyző igen. Önmagában már egy jól vezetett hivatal is sokat tud hozzátenni az adott település versenyképességéhez. Ha pedig a jegyző túllát a hivatalán, a település adottságait, helyzetét megismerve, és lehetőségeit felismerve kezdeményező, cselekvő mer és tud lenni, úgy a polgármester mellett a település fejlődésének meghatározó szereplője, arculata alakításának egyik motorja lehet. Ehhez persze kell egy jó partneri együttműködés a polgármesterrel, képviselőkkel. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a jegyző nem csupán döntéshozó a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, de javaslattevője, előkészítője az önkormányzati döntéseknek.
Többen fogalmaznak úgy, hogy az önkormányzat, a település sikeres menedzseléséhez elsősorban rátermettség és jó kapcsolatok szükségesek. Egyik sem árt, ha van, de ha ezekhez nem társul szakmai felkészültség, akarat, emberi kvalitások, és együttélés egy közösség gondjaival, örömeivel úgy önmagában a rátermettség mit sem ér.


Alávetett munkavállaló vagy partner-e a jegyző a polgármesterhez viszonyítva?
A közigazgatás szervezeti és munkaügyi szempontból is hierarchikus rendszer. Tudomásul kell vennünk, hogy nekünk jegyzőknek is van főnöke, akit polgármesternek hívnak. Hogy kettőjük kapcsolata a feudális alávetettségi jelleget közelíti vagy a modern kornak megfelelő partnerit az elsősorban az önkormányzat ezen két főszereplőjének minőségétől függ. A jogalkotói szándék és az önkormányzatok érdeke partneri együttműködést vár el a polgármestertől és a jegyzőtől.


Közigazgatási pályafutása során voltak-e példaképei a pályatársak vagy elődjei közül?
Igen. Példakép az én értelmezésemben az a személy, akihez hasonlatosak szeretnénk lenni, akinek a munkássága, életútja követendő számunkra.
Több ilyen köztisztviselőt ismertem, ismerek. A jegyzők közül Tóth László az egyik akit említhetnék, irigylésre méltó az a köztisztelet ami nyugdíjazása után is övezi Zalaegerszegen. Simon Mihály Békéscsabán mindent tudott a városáról és a közigazgatásról is. Tóth László Szeged volt jegyzője felkészültsége mellett helytörténeti ismeretivel is kiváló kolléga volt. Saját munkatársaim közül is több nevet fel tudnék sorolni, de nem teszem, munkáltatóként ez nem lenne szerencsés.
Ezt mégis azért hoztam szóba, mert jelezni szeretném, hogy ma is dolgoznak a köz szolgálatában kiváló szakemberek, nagyszerű emberek, s ez a jövő közigazgatásának reménye és záloga is egyben.


Szakmai életrajz
Dr. Kéki Zoltán a Kaposvárhoz közeli Edde községben született 1952. december 14-én. Az általános iskolát Eddén és Somogyjádon a középiskolát a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte. Egy év kalocsai katonáskodás után a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán tanul, 1977-ben szerez jogi diplomát. 1985-ben jogi szakvizsgát tesz, 1992-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerez másoddiplomát. 1977-től 1979-ig a Kaposvári Járási Hivatalnál igazgatási ügyintéző, majd 1980-1983-ig a Pénzügyi, Terv és Munkaügyi Osztály vezetője. 1984 és 1986 közötti években a Kisiparosok Somogy Megyei Adóközössége titkára, majd 1986-1990-ig Kaposvár Városi Tanács VB. Pénzügyi, majd Közgazdasági osztályvezetője. 1990. december 14-től Kaposvár Megyei Jogú Város jegyzője. Alakulásától, 1995-től hat éven át a Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumának vezetője. Tagja volt a pár éve megszűnt Magyar Közigazgatás című szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának. A Jegyző és Közigazgatás szaklap szerkesztőbizottságában a lap megalakulása, 1999 óta dolgozik társadalmi munkában.
Részt vesz a Pécsi Egyetem Állam és Jogtudományi Kar záróvizsga bizottságának munkájában, ugyanott az Igazságügyi Főiskola Kaposvári Karán önkormányzati ismereteket tanított. Részt vesz a köztisztviselők szakmai képzésében oktatóként és vizsgáztatóként is.
Több publikációja jelent meg szakmai folyóiratokban, szakkönyvekben és szaklapokban.
Kitüntetései: KIOSZ Kiváló dolgozója; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Kaposvár Városért; Edde díszpolgára; Honvédelmi Kitüntető Cím II. Osztálya; Címzetes Főjegyzői Cím.
Felesége bíró. 3 gyermek apja és 4 unoka büszke nagyapja.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu