Az „Út a munkához” program keretben 2009. január 1-től jelentősen átalakult a munkanélküliek ellátórendszere. A program megvalósításának kulcseleme a közfoglalkoztatás növelése, megszervezése volt, amelynek megvalósításában a települési önkormányzatok kaptak hangsúlyos szerepet.

A közmunka mint gyűjtőfogalom keretében ma több foglalkoztatási forma létezik: közcélú foglalkoztatás, közmunka program, közhasznú munkavállalók. A közcélú foglalkoztatást a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III törvény, míg a közmunka programot és a közhasznú foglalkoztatás szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény tartalmazza. Ezek mellett speciális foglalkoztatási módok is megjelentek, elég csak az ország számos pontján munkanélküli biztonsági őrökből toborzott településőrökre gondolni.
Annak érdekében, hogy a szociális ellátórendszerben lévő emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény első ízben 2009. évre írta elő a települési önkormányzatok számára a „közfoglalkoztatási terv” elkészítését, amelyet a Közgyűlés – a törvényben meghatározott határidőn belül – a 2009. március 24-ei ülésén fogadott el.
A Közfoglalkoztatási terv olyan egyéves időtartamra szóló terv, amelyben az önkormányzat – a Szt. előírásai alapján – meghatározza a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, azokat a munkafeladatokat és munkaköröket, valamint azok időbeli ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás keretében kívánnak ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot és a megvalósításukhoz szükséges költségeket.
Kaposváron a közfoglalkoztatási terv elkészítése során kiemelt célként fogalmazódott meg, hogy minél több munkáját elvesztett embernek tudjunk értelmes, hasznos munkalehetőséget biztosítani a segély alternatívájaként, a közcélú foglalkoztatás növelésével.
Annak érdekében, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak számára minél több munkalehetőséget teremtsünk, a Polgármesteri Hivatal az intézményeken túl bevonta a foglalkoztatók körébe azokat a gazdasági társaságokat, társadalmi szervezeteket, amelyek önkormányzati feladatokat látnak el. Ennek eredményeként sikerült a foglalkoztatók számát 38-ról 57-re növelni.
A foglalkoztatók által jelzett igények alapján került nevesítésre és ütemezésre az ellátandó közfeladatok köre, amely a szakképesítési szükségletét tekintve széles skálán mozgott és változatos munkalehetőséget biztosított.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény a munka időtartamát legalább 90 munkanapban határozza meg, amelyet nem kötelező egybefüggően teljesíteni. A Polgármesteri Hivatal a foglalkoztatott személyeknek ennél jóval hosszabb időre kínált munkát, többségük 200 napig vagy egy évig dolgozhattak a program keretében.
A közfoglalkoztatás finanszírozása tekintetében lényeges változás volt, hogy megszűnt a korábbi keretrendszer és 2009. január 1-től az önkormányzatok a közcélú foglalkoztatással összefüggő személyi kiadásaik (munkabér és járulékai) 95 %- át – a minimálbér összegéig – a központi költségvetésből visszaigényelhették. A dologi kiadások és az egyes munkakörökhöz kapcsolódó bérpótlékok kifizetése azonban az önkormányzatokat terheli.
Kaposváron az önkormányzat a közmunka és a közcélú foglalkoztatás értékeléséhez kikérte a foglalkoztatók intézmények/szervezetek véleményét. A válaszok 62 %-a csak pozítiv, 38 %-a a pozitívumok mellett negatív tapasztalatokról számolt be.
A pozítív véleménynek összegzéseként megállapítható, hogy a közmunkában és a közcélú foglalkoztatásban foglalkoztatottak munkájukat a foglalkoztató elvárásainak megfelelően végezték. A munkavállalók közösségébe sikerült beilleszkedniük, a munkavégzés szabályait többnyire betartották.
A negatív vélemények között az egyes személyek vonatkozásában szerepel a gyakorlat hiánya, a nem megfelelő munkavégzés, a munkavégzés szabályainak be nem tartása, továbbá felmerült, hogy a közmunkások és a közcélú foglalkoztatottak alkalmazása – a bérfeszültségek miatt – ronthatja a munkamorált. (2009-ben 104 fő munkaviszonya került megszüntetésre).
Az eltelt évek alapján elmondható, hogy a közfoglalkoztatás során a közcélú foglalkoztatottak és a közmunkások elsődleges munkaerő piaci környezetben dolgozhattak, segély helyett tisztességes munkabért kaptak, amellyel családjuk anyagi helyzetén is javíthattak. Mentális szempontból nem elhanyagolható a közfoglalkoztatásnak az a haszna sem, hogy a hosszú idő óta munkanélküli személyek számára lehetőséget biztosít a munkavégzéshez, mely segíti őket visszavezetni a munka világához. A folyamatos munkavégzés, az aktív munka minden munka nélkül élő számára visszaadja azt az önbecsülést, amire mindannyiunknak szüksége van.
A Kormány a 2011-es évben a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében új közfoglalkoztatási típusokat vezet be. A Program az alábbi célokat akarja elérni:
 minél több munkanélkülit sikerüljön foglalkoztatni,
 igényként merült fel az önkormányzatok terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése,
 a program keretben dologi kiadások is finanszírozva legyenek,
 a közfoglalkoztatási program működtetésében a munkaügyi kirendeltségek is fontos szerepet kapnak,
 a támogatottak köre kibővül a kis és középvállalkozásokkal,
 a közmunkaprogramok segítsenek a nemzetgazdasági célok megvalósításában, vagy ott ahol gyors segítségre van szükség.
A támogatási rendszer is átalakul: a RÁT (Rendelkezésre Állási Támogatás) helyett Bérpótló Juttatás lesz folyósítva. Ez a juttatás nem segély! A rászorultságot az önkormányzat állapítja meg. A munkát képzettségtől függetlenül el kell vállalni. 2011-ben legalább 30 napos munkaviszonyt kell igazolni és rendezett lakókörnyezettel kell rendelkezni. Ezzel egyidejűleg módosul a szociális törvény és a foglalkoztatási törvény is.
1. Országos közmunkaprogram: éves, vagy több éven áthúzódó közfeladatokat átfogó programok az állami infrastruktúrában( pl. vasutak, közutak környezete) A foglalkoztatás 12 hónapos munkaidőkeretben. A bérek és a járulékok támogatása a közfoglalkoztatási forrásból történik.
2. Önkormányzati teljes munkaidős közmunka: programszerű foglalkoztatás, mely 2-12 hónapos időtartamra szól. A támogatás mértéke 70 és 100 % között mozog, az adott térségre jellemző munkaerő-piaci, gazdasági, szociális adottságok függvényében.
3. Önkormányzati részmunkaidős közmunka: a bér és járulékok mellé fejkvótával dologi költséget számolhatnak el az önkormányzatok. Valamennyi önkormányzati és intézményi feladat ellátásával megbízhatják őket.
4. Vállalkozók közmunkaprogramja: kis- és középvállalkozások számára nyújt lehetőséget.