http://hvgorac.hu/sites/portal/jogkodex.html
  CIKKEK

  Ismét reformok az önkormányzatoknál és a közigazgatásban 2011/3 Betűméret: Betűméret
2011.08.18.
 
  Ismét reformok az önkormányzatoknál és a közigazgatásban 2011/3

Évfolyam: XIII. Lapszám: 3.
Rovat: Jegyző státusza - 23 darab cikk

Hozzászólások: 0
Település: Budapest
 
 

1990 óta minden kormánynak volt a közigazgatásra reform (korszerűsítési) terve. Most nyilvánosságra hozták az önkormányzati rendszer, illetve a „Magyary Zoltán” közigazgatási korszerűsítési programot (www.jegyzo.hu). Van-e nagyobb esély a reformok megvalósulására, mint eddig volt? A Jegyző és Közigazgatás főszerkesztője: dr. Tóth Zoltán dr. Nánási Évával, Gödöllő város címzetes főjegyzőjével készített interjút.

 


Hosszú közigazgatási pályafutásom során több ilyen korszerűsítési programot láttam már és éltem meg, néhány korszerűsítési programban magam is, illetve a Jegyzők Országos Szövetsége is közreműködött tanulmányokkal, felmérésekkel és javaslatokkal. Én minden egyes ilyen korszerűsítési szándék alkalmával, mint elkötelezett köztisztviselő és közigazgatási vezető reménykedtem abban, hogy a kitűzött célok megvalósíthatók és meg is fognak valósulni. Nagyon sok korszerűsítési elképzelés és program marad az íróasztalfiókban, vagy az elképzelt szándékokhoz, célokhoz képest minimálisan valósult meg, esetenként sajnálatos módon el is torzult. Én drukkolok a Magyary Zoltán programnak.

JK: A magyar közigazgatás egyik alapvető problémája a rendkívül tagolt település struktúra. Jó felismerés-e a jelenlegi kormányzat részéről, hogy a kis községektől el kell venni az államigazgatási feladatokat és ezeket járási szinten szükséges összpontosítani?


Meggyőződésem, hogy a települési szinten szükség van igazgatásra. Tapasztalataim okán mondom, nem nagyon látom annak esélyét, hogy élesen és mereven szét lehetne választani az önkormányzati és az államigazgatási feladatokat. Úgy gondolom, hogy minden településen kell, hogy legyen államigazgatási feladat ellátás is. A járási hivatalokhoz telepítendő államigazgatási feladatok nem lesznek elláthatóak települési végpontok nélkül, ahol az állampolgár közvetlenül kell, hogy találkozzon azzal, aki megtestesíti számára az „államot”. Még ha ez elektronikus végpont is, valahol akkor is személyhez kötött. De hogy mondjak egy példát, az én ismereteim szerint az anyakönyvi igazgatás, tehát a születés, a családi események és a halálozás, 150 éves története során mindig települési szintű feladat volt. Klasszikus államigazgatási feladat, hiszen minden állampolgárra kiterjedve egységesen kell végezni. Hova kerül az anyakönyvi igazgatás, ha azt klasszikus államigazgatási feladatnak tekintjük, mert azt mondjuk, hogy ez az állam dolga?! Hol lesz az anyakönyvezető? Én úgy gondolom, hogy nagyon körültekintően és nagy felelősséggel differenciáltan kellene végig gondolni, hogy az államigazgatási feladatokat mennyire vigyék el állami szervezetekhez és esetleg szükséges lehet, hogy maradjon az önkormányzati hivatalokban is olyan típusú államigazgatási feladat, ami az állampolgárok legközvetlenebb kiszolgálását és a problémáinak legközvetlenebb kezelését jelenti. Én a jelenlegi anyagok ismeretében úgy látom, hogy strukturális döntések születnek, és aztán ehhez próbálják a lehetséges feladatokat hozzárendelni. Nem biztos, hogy ez így szakszerűbb lesz, hatékonyabb lesz. Nem biztos, hogy az állampolgárok számára nyújtandó igazgatási szolgáltatásokban ez minőségi javulást fog eredményezni.


JK: Az önkormányzatok jelenleg nagyon komoly anyagi hozzájárulást adnak az államigazgatási feladatok elvégzéséhez. Elegendő, ha csak az okmányirodára gondolunk, de a közszolgáltatásokból is az iskolákat lehetne említeni. Van-e remény arra, hogy változatlan minőségi feladatellátás mellett a feladatokat államosítva, elvéve az önkormányzattól, ugyanilyen színvonalon lehet ellátni önkormányzati kiegészítő források nélkül?


Nem ismert számomra, de úgy tudom, hogy a program készítőkön kívül más szervezetek számára sem, hogy a Magyary programban is rögzített vagy az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos munkaprogramban is rögzített elképzelések mögött milyen számítások vannak. Nem ismerünk ilyen háttéranyagokat, ezért nagyon nehéz így megítélni, hogy a forráselosztásban ez mennyibe fog kerülni. Benyomásom van arról, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása, de a Magyary programban tervezett igazgatási korszerűsítés is sokba fog kerülni. Nem biztos, hogy megtakarításokat lehet majd ezen a területen kimutatni. Jó lenne, ha ismernénk ezzel kapcsolatosan háttéranyagokat és számításokat. Mondok megint egy konkrét példát. Az elképzelések szerint a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák egy ablakos ügyintézés keretében. Ha az okmányiroda átkerült a járási központhoz, nyilván munkaállomások, személyzet és infrastruktúra kell. Nem tudjuk, hogy ezt hol kívánják kialakítani és mennyibe kerül. Komplett infrastruktúra kell épülettől kezdődően. Ugyanakkor racionalitását tekintve például én vitatom, hogy járási hivatalnál kell működtetni az okmányirodát csak azért, mert államigazgatási feladatot végez. Ma az országban több, mint 200 kiépült infrastruktúrájú okmányiroda működik. Az okmányok jelentős részét országos illetékességgel végzik az okmányirodák. Az állampolgárnak teljesen mindegy, hogy melyik okmányirodába megy be. Ha elviszik ezt az önkormányzatoktól és új infrastruktúrát kell kiépíteniük, akkor ez bizony pénzpazarlásnak mutatkozik. Az önkormányzatok nyilván a náluk maradó kiüresedett helyiségeket, bútorokat nagyon jól fogják hasznosítani. A szakmai igazgatásszervezési szempontból vannak kételyeim például ezzel kapcsolatosan, de annak idején, amikor az okmányirodákat az akkori kormány létrehozta 5 millió forint támogatást adott az okmányirodai működést felvállaló önkormányzatoknak. 50 millió forintot költöttünk mi itt Gödöllőn arra, hogy valóban egy korszerű okmányirodát alakítsunk ki. Az éves működési támogatás, amit ma az okmányirodai feladatellátáshoz én kapok az 18 millió forint, amit normatív alapon, mint okmányirodai székhelyhez a feladathoz kapok. Nekem az okmányirodai feladatellátás 72 millió forintba kerül, hiszen ha egy munkahelynek számolom csak a szakmai költséget, az jelenleg 6,6 millió forint és ezt be kell szorozni az okmányirodai munkaállomásokkal, hiszen benne van a bér, az üzemeltetés, a működtetés, a papír, a telefon, a postaköltség és egyebek. Ez a forrás az államnál úgy tűnik, hiányzik. Itt nálunk, az önkormányzatnál ez természetesen fedezett volt, a rendelkezésre áll. Elviszi ezt a forrást? De melyik bevételünket kívánja ezzel kapcsolatosan úgymond megcsapolni? Hiszen csak a 18 millió forintos állami támogatás áll rendelkezésre jelenleg. Ha például Gödöllőn lenne járási hivatal – tételezzük fel, hogy lesz – akkor oda átviszi az okmányirodát, azt 18millió forintból nem fogja tudni működtetni.


JK: A szükséges parlamenti 2/3-os többség rendelkezésre áll, és a kormány szándékai is egyértelműnek látszanak. Azokon településeken, ahol lesz önkormányzati képviselő-testület – maradni kell a település működtetéséhez, üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez a képviselő-testület működésével, az önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatosan igazgatási feladatnak. E szűkebb körű igazgatási feladatra való felkészülésre mit tanácsol a többi jegyzőnek?

Ideje már elkezdeni vagy várni kell amíg megjelenik a jogszabály a Magyar Közlönyben és ez után kell nekifogni ennek a munkának?
Politikai szándék, akarat és erő is van jelenleg a változtatások végrehajtására, ezért én azt tudom tanácsolni, és én magam is teszem, hogy el kell kezdeni felkészülni a várható döntésekből következő feladatokra. Sok teendőt számba kell venni, amennyiben az önkormányzati igazgatás, illetve az önkormányzati működés olyan keretek közé szorul, amilyen kereteket jelenleg kitapinthatunk. El kell kezdeni gondolkodni azon, hogy az várható önkormányzati feladatokhoz milyen feltételrendszer, milyen erőforrások szükségesek. Egy újabb bizonytalansági tényező, - most minden bizonytalan - hogy majd az úgynevezett ágazati törvények, az adott közszolgáltatás szakmai paramétereit hogyan fogják meghatározni. Kellene egy komplexebb megítélhetősége a feladatoknak, hogy az önkormányzatok tudják tervezni a közszolgáltatások anyagi, tárgyi és személyi feltételeit. De ugyanezt el lehetne mondani a szociális területre is, hiszen feltétlenül maradnia kell az önkormányzatoknál szociális ellátandó feladatoknak. De mondhatnám, hogy a tervekben, illetve a munkaanyagokban, mint várható önkormányzati feladatként jelenik meg a településen a közmunka szervezése, de nem tudunk róla többet. Nehezen tudom elképzelni, hogy elég lesz néhány fős iroda egy egyesített önkormányzati hivatalban. Az valóban alkalmas lesz e arra, hogy az önkormányzati működésnek kellő kereteket adjon?


JK: Az új önkormányzati reform, illetve a Magyary Zoltán program, befejeződhet a kormányzati ciklus végére?


Azt feltételezem, hogy mint minden szervezetnél a közigazgatásnál sem lehet úgymond napi paranccsal elrendelni, hogy holnaptól másként fogunk dolgozni. Kell, hogy legyen idő és felkészülés a váltásra a közigazgatásban is és az önkormányzati rendszernek is. Ismereteim szerint az önkormányzatot érintő változások a következő önkormányzatok megválasztása utánra datálódnak. Ciklus közben elég nehéz lenne váltani.


Én úgy gondolom, ismerve az önkormányzati szövetségeknek az ezzel kapcsolatos állásfoglalásait és javaslatait is, hogy lesz még erről vita és nem biztos, hogy a BM munkaanyagában jelölt irányok tisztán és egyértelműen meg fognak valósulni. Úgy tudom, hogy a választási rendszer átalakítása is folyik, nyilván azt is össze kell hangolni ezzel. Hogy elég-e a hátralévő két év? Én inkább így vetném fel. Elég-e a hátralévő idő ezekre a nagy ívű reform elképzeléseknek a kidolgozására, a megfelelő ütemű bevezetésére? Szerintem nem biztos, hogy elég, lehet, hogy lassabb ütemben eredményesebben, hatékonyabban és jobban lehetne ezeket a reform elképzeléseket megvalósítani.



 

dr. Tóth Zoltán főszerkesztő



   
Értékelés: 1 pont2 pont3 pont4 pont5 pont Nem érkezett szavazat - Értékeléshez jelentkezzen be!


  HOZZÁSZÓLÁSOK
 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Bejelentkezési név: Jelszó:
 

 

  ELŐFIZETÉS
Előfizetés

  FACEBOOK

  HÍRLEVÉL
Email címem:
Keresés

Feliratkozáshoz adja meg email címét!

  CIKKEK
 
Régió


Megye


Település



ROVATOK
 
Adó, helyi adó
24 cikk
Anyakönyv
14 cikk
Bács-Kiskun Megye
15 cikk
Baranya Megye
13 cikk
Békés Megye
17 cikk
Beruházás
4 cikk
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
22 cikk
Budapest
32 cikk
Csongrád Megye
16 cikk
E-közigazgatás
74 cikk
E-Önkormányzat
7 cikk
Egészségügy
19 cikk
Építésügy
13 cikk
Európai Unió
65 cikk
Fejér Megye
8 cikk
Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek
62 cikk
Győr-Moson-Sopron Megye
11 cikk
Hajdú-Bihar Megye
23 cikk
Heves Megye
13 cikk
Humánerőforrás
40 cikk
In memoriam
2 cikk
Informatika
16 cikk
Iratkezelés
1 cikk
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
23 cikk
Jegyző státusza
23 cikk
Jegyzőkódex
1 cikk
Jogalkotás-Jogalkalmazás
43 cikk
Jogszabálymódosítás
1 cikk
Ket.
25 cikk
Kisebbség
20 cikk
Kistérségek
21 cikk
Költségvetés
41 cikk
Komárom-Esztergom Megye
10 cikk
Környezetvédelem
33 cikk
Környező országok közigazgatása
2 cikk
Közbeszerzés
9 cikk
Közbiztonság
83 cikk
Középtávú tervek
0 cikk
Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal
92 cikk
Közigazgatási reform
191 cikk
Közmunka
8 cikk
Közoktatás
8 cikk
Ktv. / Kttv.
5 cikk
Lakásügy
1 cikk
Lazíts!
83 cikk
Megvalósult Projektek
19 cikk
Módszertani útmutató
3 cikk
Nógrád Megye
8 cikk
Okmányirodák
20 cikk
Oktatás
23 cikk
Önkormányzati gazdálkodás
4 cikk
Önkormányzati testület
7 cikk
Pályázatok
113 cikk
Pest Megye
23 cikk
Politikus
40 cikk
Portré
147 cikk
Régió
29 cikk
Rendezvények, konferenciák
2 cikk
Somogy Megye
14 cikk
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
29 cikk
Szociális ügyek
4 cikk
Térfigyelés
0 cikk
Területfejlesztés
42 cikk
Testvérvárosi kapcsolat
15 cikk
Tolna Megye
14 cikk
Turizmus
127 cikk
Új Ptk.
3 cikk
Új utakon
2 cikk
Vagyongazdálkodás
53 cikk
Választás
86 cikk
Vas Megye
17 cikk
Veszprém Megye
1 cikk
Vezércikk
23 cikk
Zala Megye
10 cikk
 
  KÖNYVAJÁNLÓ

http://www.jegyzo.hu/index.php?oldal=elofizetes

 
 


Szerkesztőbizottsági információk
BEMUTATKOZÁS
KAPCSOLAT

Jegyző.hu - Jegyző és Közigazgatás © hÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Kiadó további oldalai:HVGORAC.HU,UJBTK.HU,HVGORAC.EU,PTK2013.HU,JOGKODEX.HU