2009. évtől az önkormányzatok foglalkoztatáspolitikai feladatai kibővültek. Csorvás város önkormányzata is nagy várakozással tekintett az „Út a munkához” program keretében meghirdetett „segély helyett munka” céljaira. Az 5302 lakost számláló kisvárosunkban a munkanélküliek száma korábban 150-180 fő között volt, a gazdasági válságot követően viszont a 300 főt is meghaladta. Jelenleg az aktív korúak ellátásában részesülők száma 226 fő, melyből 200 személy a munkába állítható rendelkezésre állási támogatott.

Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Csorvási Szolgáltató Nonprofit Kft, az Általános Művelődési Központ, továbbá az Egyesített Szociális Intézmény végzi. Körükben a foglalkoztatás lehetőségeit alaposan felmértük, milyen közfeladatokat tudnának részben, vagy egészen közfoglalkoztatás keretében ellátni, és ahhoz milyen végzettségű személyekre volna szükség.
A rendelkezésre állási támogatottak nagy része alacsony képzettségű, viszont 8 általános iskolai végzettséggel eddig mindegyikük rendelkezett, középfokú képzettséggel már kevesen, felsőfokúval pedig egyáltalán nem. A segédmunkás állománnyal van nagyobb gond, mivel sokan vannak, és néhányan már elszoktak a szervezett keretek közötti rendszeres munkától. Kisváros révén azonban jobban ismerjük az ellátottakat, és így többé-kevésbé sikerült megfelelő embert találni a feladatokhoz.
Közcélú foglalkoztatásban 2009-ben összesen 81 főt alkalmaztunk. Jelenleg 85 személy dolgozik ebben a formában. Az önkormányzat intézményeinél látnak el takarítási feladatokat, konyhai kisegítést, portási, gondnoki teendőket, recepciós szolgáltatást. Továbbá dolgozik pedagógiai asszisztensként, informatikusként és házi szociális gondozóként is közcélú foglalkoztatott. A Csorvási Szolgáltató Nonprofit Kft-nél a segédmunkaerő nagyon hasznos a közterületek tisztításánál, rendben tartásánál, a virágosításban, a zöld területek ápolásában. A közterületek rendjét mindig is kiemelt feladatnak tekintettük, melyre most még több lehetőség adódott. A társaság munkatársainak irányításával a közcélú szakmunkások értékteremtő munkát is végeznek: az intézményhálózatban az épületek felújítását, karbantartását. Ezen kívül évek óta részt vesznek a csorvási biotégla gyártásában is. (Ezt a környezetbarát és egyre népszerűbb építőanyagot az önkormányzat saját beruházásaihoz tudja felhasználni.) A téli időszakban viszont gondot jelent a rendszeres, szakszerű foglalkoztatás.
A közcélúak foglalkoztatását közvetlenül az önkormányzat végzi. A rendelkezésre állási támogatásban részesülőkkel kapcsolatban a hivatal adminisztrációs terhei jelentősen emelkedtek: ÁFSZ adatbázisban rögzítés, közfoglalkoztatási terv készítése, egyeztetések, véleményezések lebonyolítása, munkaszerződések kötése, közmunkaprogramok gesztorának adatszolgáltatás stb. A bér jellegű kiadásokhoz az állam jelentősen hozzájárul, de a foglalkoztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételeket az önkormányzatnak kell előteremteni, ami nehezíti a program működtetését.
A közmunka lehetőségek a korábbi évekhez viszonyítva csökkentek. A közmunka intézményét eredetileg az ellátásban nem részesülő munkanélkülieknek találták ki, de ma már ebben a formában is nagyobb arányban rendelkezésre állási támogatottak dolgozhatnak. Az önkormányzat a közmunka lehetőségeket is igyekszik kihasználni. Részt veszünk a „Békés Megyei Vasút-tisztasági közmunkaprogramban” (2009-ben 10 fő, 2010-ben 7 fő), valamint a köztisztasági, közterület karbantartási feladatokra hirdetett „Téli-tavaszi közmunkaprogramban” (a két évben szintén 10 és 7 fő). A Magyar Közútkezelő Kht. részére 2009-ben nem lett közmunka végzésére pályázat kiírva, ez a munka nagyon hiányzott a településen élő munkanélkülieknek.
Közhasznú foglalkoztatásra 3 hónapra 10 személy részére, köztisztasági, közterület karbantartási feladatokra volt lehetősége önkormányzatnak.
A felajánlott közcélú munkát 9 személy utasította el, akiknek a rendelkezésre állási támogatását a jogszabály előírása alapján megszüntettük. Többen vannak azonban, akik örülnek a lehetőségnek, hogy dolgozhatnak, és igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. Munkájuk komoly segítséget jelent az intézményhálózat működtetésében, a települési kötelező feladatok ellátásában. A szakmával rendelkező fiatalok remélik, hogy munkatapasztalatuk az esetleges munkaerő-piaci kilátásaikat is növeli. Az érintettek körében a munkával megszerzett jövedelem is motiváló erő. A családok tekintetében is fontos, hogy a gyermekek munkába menni látják a szülőt, és nem a segélyért sorban állni.
A közfoglalkoztatás azonban a munkanélküliség problémáját nem oldja meg, csak bizonyos szinten kezeli azzal, hogy a segély helyett az értelmes munka alternatíváját kínálja a munkaképes szociális ellátottnak. A közfoglalkoztatott továbbra is az álláskeresők statisztikai állományában szerepel, és érzi is a munka világában betöltött szerepének végességét, bizonytalanságát.