A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerint a megyei önkormányzat feladata a megyei területrendezési terv elkészítése. A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területfelhasználás módját, tartalmazza a térségi műszaki-infrastrukturális rendszerek térbeli rendjét, a térség hosszú távú területi szerkezetét, az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítását, a környezet-, a táj- és a természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat. A megyei területrendezési terv feladata a megye kiegyensúlyozott területi fejlődésének biztosítása, a területfejlesztés és területrendezés feladatainak összehangolása, a megye természeti adottságainak védelme, továbbá az országos területrendezési terv előírásainak közvetítése a településrendezési tervezési tevékenység felé.

A Nógrád megyei területrendezési terv előkészítése 2003-ban, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény elfogadása után kezdődött, 2005 végén zárult le. Ekkor a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése rendeletével elfogadta területrendezési tervét, határozatot hozott a megyei szabályozási ajánlásokról, továbbá annak 10 évenkénti felülvizsgálatáról döntött.

A megye térszerkezetét a földrajzi fekvésből és a természeti és gazdaságföldrajzi adottságaiból fakadóan a határmenti elhelyezkedése, illetve az ország hagyományos ipari-fejlesztési tengelyéhez való tartozása határozta meg. A korábban hátránynak számító periférikus elhelyezkedés a határmenti kapcsolatok lehetősége miatt átértékelődött, de kedvezőtlen adottság, hogy a fő nemzetközi áramlási irányok a megyén kívül haladnak, országon és régión belüli közlekedési kapcsolatai is hiányosak. Gazdasági nehézségeit tükrözi az aprófalvas településszerkezet mellett, hogy társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból a települések 60 % elmaradott, magas munkanélküliséggel küzd. Déli részén hiányzik egy térszervező erővel bíró város. Területének változatos a földtani felépítése a kiemelkedő tájképi szépségű, vonzó természeti környezetet őrző tájak mellett hasznosításra váró barnamezős és a bányaművelés megszűntével tájrehabilitációt igénylő területek vannak. Az értékes táji elemek, természeti és épített környezeti értékek a turizmus számára kedvező lehetőséget jelentenek, de idegenforgalmi hasznosítása még nem megfelelő. A hagyományos tájhasználat, az országosan kiemelkedően magas erdősültség, a kistelepülések jellegzetes faluképe sajátos értéke a megyének. A domborzati adottságok miatt gazdag szélsőségesen ingadozó vízhozamú vízfolyásokban. A dombvidéki patakok, folyók menti települések belterülete több helyen ártéren fekszik, ami rendszeresen árvízkárokat okoz.

Mindezen adottságokon alapozva a terv célja, hogy a területileg kiegyenlített fejlődés feltételeit biztosítsa, javítva a megye környezeti állapotát, segítse elő a különleges értékek megőrzését és a fejlesztési potenciál javítását. A terv hatálybalépése óta a településrendezési tervek véleményezése során megyei szabályozás érvényesülésére helyeztük a hangsúlyt. Az elmúlt években a települések rendezési terveinek módosítását általában konkrét beruházási igényeknek a rendezési tervbe történő „beillesztése” indokolta. Az önkormányzatok – nem utolsósorban a munkahelyteremtés és az iparűzési adó kivethetősége miatt – igyekeznek a beruházók elvárásainak, változtatási igényeinek megfeleltetni a szabályozást, azonban a tervek átfogó felülvizsgálatára, korszerűsítésére nem kerül sor. A kisebb-nagyobb vállalkozások számára új ipari-gazdasági területeket jelölnek ki többnyire a beépítésre szánt terület bővítésével, az ún. barnamezős területek újrahasznosítására – befektetői érdeklődés hiányában – alig van példa. Az üdülésre, rekreációra szolgáló nagyléptékű fejlesztési elképzelések sok helyen nem vagy csak töredékesen valósultak meg, ami általában a finanszírozási gondokkal, a válság okozta piaci változásokkal indokolható. Településrendezési szempontból a befektetők által igényelt indokolatlan léptékváltás, valamint a tájba – illetve a településképbe – illesztés követelményeinek kielégítése esetenként ellentmondásba került.

Az Országgyűlés 2008-ban elfogadta az Országos Területrendezési Terv módosításáról szóló törvényt, és kimondta, hogy a megyei területrendezési terveket 2010. december 31-ig a törvénnyel összhangba kell hozni. Mivel a tervezési folyamat a legrövidebb határidők figyelembevételével – az egyeztetések, testületi döntések miatt – másfél év, amihez a tervező kiválasztását szolgáló közbeszerzési eljárás időigényét is figyelembe kell venni, szinte a törvény megjelenésével egyidejűleg kellett volna megkezdeni a tervezést a határidő betartása érdekében. A források előteremtése még a határidőnél is nagyobb nehézséget okoz az egyre súlyosabb pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatnak. A megyék – köztük Nógrád is – jelezték az illetékes minisztériumnak a költségvetési gondokat, illetve azt, hogy a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről és a kidolgozásuk, egyeztetésük és elfogadásukról szóló rendeletek betartásával az előírt határidő nem tartható. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy megyei önkormányzatok számára a szigorú keretszabályozás alig biztosít mozgásteret a terület sajátosságait tükröző megyei területrendezési tervek elkészíttetésére.

A 2009-ben elfogadott szabályozás szerint az előkészítő és javaslattevő fázisok összevonásával egy fázisban készülhet a terv módosítása, így annak időigénye lerövidülhet, ami a költségeket is mérsékelheti. A szakminisztérium a 2010. évi költségvetése terhére pályázatot hirdetett a megyei területrendezési tervek készítésének legfeljebb 50 % mértékű támogatására. Nógrád élt a pályázati lehetőséggel, aminek elnyerése esetén a területrendezési terv a 2011. december 31-ig meghosszabbított határidőig történő módosítása megvalósítható.