Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása időpontjában a külföldiek ingatlanszerzésének szabályai jelentős mértékben megváltoztak.

A változások érintették a külföldi személyek általi termőföld, termőföldnek nem minősülő ingatlan, illetve a termőföldnek nem minősülő, védett természeti terület tulajdonjogának megszerzését.
Külföldi természetes személy és jogi személy termőföld tulajdonjogát Magyarországon a csatlakozás időpontjától számított 7 éven keresztül továbbra sem szerezheti meg. E korlátozás alól kivétel az a tagállami állampolgár, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és mezőgazdasági tevékenységet folytat. A tulajdonszerzési feltételek fennállását a tagállami állampolgároknak hatósági bizonyítvánnyal kell igazolniuk, a jövőre vállalt kötelezettségekre vonatkozóan nyilatkozatot kell tenniük. A szükséges igazolásokat az illetékes idegenrendészeti hatóság valamint az illetékes megyei földművelésügyi hivatal adja ki, amelyeket a tulajdonjog ingatlan nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell.
Tulajdonszerzési feltételek
A földtörvény rendelkezik arról, hogy a földművelésügyi hivatal ellenőrizheti a külföldiek általi tulajdonszerzési feltételek meglétét és betartását. A feltételek hiánya, illetve a vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén a hatóság felszólítja a tulajdonost a jogszerű állapot helyreállítására. Ennek nem teljesülése esetén a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve az ingatlan elidegenítéséig a hatóság többször kiszabható bírsággal sújthatja a jogellenes állapot fenntartóját. A tulajdonszerzési feltételek betartásának ellenőrzésébe a földművelésügyi hivatal a települési jegyzőt bevonhatja.
A termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát (nem tagállami) külföldi magánszemély, vagy jogi személy csak az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyével szerezheti meg. A tőke szabad mozgásának biztosítása egyben az ingatlanszerzés szabadságát is jelenti, ezért a megszorító, korlátozó szabályok – az ingatlanok megszerzésének engedélyhez kötöttsége  a tagállami állampolgár valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban bejegyzett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében csak az ún. másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok vonatkozásában maradtak fenn a csatlakozás időpontjától számított 5 évig.
Ebben az 5 éves átmeneti időszakban tehát  a tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban bejegyzett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát – a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok kivételével  a belföldi személyekkel azonos feltételekkel, engedély nélkül szerezheti meg.
Az a tagállami állampolgár aki igazoltan legalább 4 éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát is engedély nélkül szerezheti meg.
A földtörvény módosításával bevezetett ún. elsődleges vagy másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára szolgáló telek. Az elsődleges lakóhely olyan ingatlant jelent, amelyben a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni. Elsődleges lakóhelyként csak egy ingatlan szerezhető meg.
Az elsődleges lakóhely fogalma a törvényi megfogalmazás szerint csak természetes személlyel összefüggésben értelmezhető, ezért jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet csak másodlagos lakóhely céljára szerezhet ingatlant, amely ingatlan szerzés a fentiek értelmében engedélyköteles.
Engedélyezési eljárások
Az engedélyezési eljárások a jogszabály módosítások következtében megváltoztak. Minden esetben körültekintően tisztázni kell az ingatlan lakóhely jellegét, és ehhez – amennyiben ez az adásvételi szerződésből egyértelműen nem derül ki  szükséges a kérelmező egyértelmű nyilatkozata. Az engedélykérelemhez már nem kell csatolni az adó és értékbizonyítványt. Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hivatal vezetőjének megkeresésére az önkormányzati érdeksérelem esetleges fennállásáról a települési önkormányzat polgármestere 15 napon belül köteles nyilatkozni.
Beépítetlen földrészlet esetében akkor nem kell az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének engedélye, ha a beépítetlen földrészlet belterületen kialakított telek és az elsőfokú építésügyi hatóság igazolja, hogy a telken lakás építhető, és azt az ingatlanszerző tagállami állampolgár lakóhely létesítése céljából (életvitelszerű tartózkodásra, elsődleges lakóhelyként) akarja megszerezni. Ezekben az esetekben az ingatlan engedély nélkül szerezhető meg, a közigazgatási hivatal vezetőjénél megindított eljárást hatáskör hiányában meg kell szüntetni.
A vonatkozó jogszabályok alapján a közigazgatási hivatal vezetője, a települési önkormányzat jegyzője és a földhivatal bevonásával ellenőrizheti az engedélyhez nem kötött ingatlanszerzés feltételeinek betartását. A feltételek nem teljesülése esetén az ingatlanszerzés engedély iránti kérelem benyújtására fel kell hívni az érintettet.
Módosultak a termőföldnek nem minősülő védett természeti terület megszerzésére vonatkozó szabályok is. Ennek értelmében a tagállami állampolgár, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet a termőföldnek nem minősülő ingatlanok tulajdonjogát engedély nélkül megszerezheti.
A külföldiek ingatlan szerzésének ismert statisztikai adatai szerint a tagállami állampolgárok és jogi személyek döntő többségében másodlagos lakóhelynek minősülő ingatlanokat vásárolnak. Ennek következtében az engedélyezések száma az átmeneti időszakban várhatóan számottevően nem fog csökkeni.