http://hvgorac.hu/sites/portal/jogkodex.html
  CIKKEK

  Egy alakuló ülés anatómiája 2010/4 Betűméret: Betűméret
2010.09.23.
 
  Egy alakuló ülés anatómiája 2010/4

Évfolyam: XII. Lapszám: 4.
Rovat: Választás - 85 darab cikk

Hozzászólások: 0
Település: Budapest
 
 



A Jegyző és Közigazgatás 2010. évi 3. száma kiváló összefoglalót közölt „Alakuló ülés – csabai sajátosságokkal” címmel, Békéscsaba jegyzőjének tollából, a helyi önkormányzati képviselő-testületek alakuló ülésének jogi szabályozásáról.


Dr. Szvercsák Szilvia sorra veszi az Ötv. e témát érintő rendelkezéseit és azokat a békéscsabai, helyi sajátosságokkal ötvözött, igen gyakorlatias formában mutatja be. Annak, hogy a témára ismét visszatérjünk, két oka is mutatkozik: egyrészt – ahogyan a szerző is utal rá – az alakuló ülésre vonatkozó szabályozás meglehetősen hézagos, másrészt akadnak eltérések a települések közötti és méginkább a települési és megyei közgyűlési gyakorlatban, valamint az utóbbi tekintetében a jogi szabályozásban is.

 

 

Az első – és egyben leglátványosabb – eltérés a polgármester és a közgyűlés elnökének megválasztásánál mutatkozik. Míg egy települési önkormányzat vezetőjét közvetlenül és készen „kapja” a választóktól, addig a megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés – az Ötv. 73. §-a alapján – saját soraiból választja meg. Arra sem volt mindig garancia, hogy ez az alakuló ülésen megtörténik. Az első önkormányzati ciklusban Nógrád megyében ez a 13. fordulóban, a közgyűlés harmadik ülésén sikerült – bár akkor az elnök megválasztásához még kétharmados többségre volt szükség.


Miután a polgármester és az elnök megbízatása a következő polgármester és elnök megválasztásáig tart, a közgyűlés esetében előfordulhat az, hogy az új testületet egy ideig a régi elnök vezeti. (Ez a helyzet a települési önkormányzatok esetében is előállhat, de csak akkor, ha a választáson nem volt jelölt, vagy a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak és ennek okán időközi választást kell tartani. Nógrádban ez utóbbira is volt már precedens.)


Az alelnökök (alpolgármesterek) helyzete még különlegesebb, hiszen az ő megbízatásuk – amennyiben nem tagjai az új testületnek – már a választás napján megszűnik. Amennyiben azonban ismét képviselők lesznek, úgy megbízásuk az alakuló ülésig és az új alelnök megválasztásáig tart.
Tipikusnak természetesen mégis az tekinthető, hogy a megyei közgyűlés alakuló ülésének egyik fő napirendi pontja az elnök és az alelnök(ök) megválasztása.


Az alakuló ülés első szakaszát az önkormányzat első számú vezetőjének személyétől függetlenül – az Ötv. 30. §-ának megfelelően – a korelnök vezeti, aminek a településeken inkább szimbolikus jelentősége van, a megyei közgyűlések esetében azonban igen gyakorlatias ok vezette a jogalkotót: a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását célzó processzus lebonyolítását egy független szereplő kezébe adja.


Az alakuló ülés tehát a kötelező elemeket (a határozatképesség megállapítását, a választási bizottság elnökének tájékoztatóját, a megbízólevelek átadását és a képviselők eskütételét) követően a napirend elfogadásával, majd egy bonyodalmas választási eljárással folytatódik. Ennek az eljárásnak a részletszabályai már a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatában (Nógrádban: a 24/2003. (XII.29. Kgy. rendeletben, továbbiakban: SZMSZ) kerülnek rögzítésre.


A titkos szavazás lebonyolítására a közgyűlés szavazatszámláló bizottságot választ, amely egyúttal az ügyrendi és jogi bizottság előképének is tekinthető (megbízatása is e bizottság felállásáig tart). Bár az elektronikus szavazatszámláló rendszer alkalmas titkos szavazás lebonyolítására, szép hagyomány, hogy a közgyűlés – külön helyiségben, a bizottság felügyelete mellett – a jelölteket tartalmazó szavazólapon és urna használatával bonyolítja a választást.


Az elnök személyére bármelyik képviselő tehet javaslatot, de a jelöltté váláshoz a közgyűlési képviselők legalább egynegyedének támogatása szükséges. E szabály matematikailag nem zárja ugyan ki a nagyszámú jelölést, de mégis egyfajta korlátot képez a szavazatok túlzott elaprózódásával szemben.
Az eljárás végén a szavazatszámláló bizottság kihirdeti a szavazás végeredményét és megnevezi a közgyűlés – minősített többséggel [Ötv. 15. § (1) bek.] megválasztott – új elnökét, aki e minőségében ismét esküt tesz. E ponttól a közgyűlés ülésének dramaturgiája lényegében azonos a települési képviselő-testületek alakuló ülésével.


Praktikusan sor kerül az elnök (polgármester) illetményének, tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak (személygépkocsi használat, mobiltelefon) meghatározására (az 1994. évi LXIV. tv., valamint az 1992. évi XXIII. tv. rendelkezései alapján).


A következő szakaszban az elnök átveszi az ülés levezetését a korelnöktől és – a megfelelő előkészítést követően – javaslatot tesz az SZMSZ módosítására, majd az alelnök(ök) személyére.
Bár az Ötv. módosításáról szóló 1994. évi LXIII. tv. 62. § (5) bekezdése szerint a képviselőtestületnek – a gazdasági program elfogadásához hasonló módon – hat hónap áll rendelkezésére az SZMSZ felülvizsgálatára, a szervezeti rend kialakításához (az alelnökök számának, a szakbizottságok struktúrájának, a tanácsnokok számának és feladatainak meghatározásához) célszerű az alapvető módosításokat itt előterjeszteni. (Az Ötv. 74. § (2) bekezdése alapján a közgyűlésnek e kérdésben igen nagy mozgástere van.)


Mindez az alakuló ülés során technikailag úgy valósítható meg, hogy a rendelettel elfogadott SZMSZ módosítását – különleges eljárásban – a döntést követően haladéktalanul ki kell hirdetni.
Ezt követően kerülhet sor a közgyűlés elnökének az alelnök(ök) személyére vonatkozó javaslata megtételére, továbbá az alelnök(ök) illetményének, tiszteletdíjának és további juttatásaiknak a megállapítására. Az e pillanatban hatályos jogi szabályozás szerint az alelnök (alpolgármester) a testület soraiból kerül megválasztásra.


A képviselőtestületek létszámát érintően azonban már hatályba lépett az új Övjt. (2010. évi L. tv.), amely várhatóan jelentős hatással lesz az eddig megszokott bizottsági struktúrákra.
Az ülést – a bizottsági elnökök, alelnökök, tagok, tanácsnokok megválasztásának hosszadalmas eljárása okán – innentől kezdve bizonyos monotónia jellemzi. A jelölteket az elnök egyenként bocsátja szavazásra, majd bizottságonként a javaslat egészéről (az adott bizottság végleges összetételéről – a tulajdonképpeni határozati javaslatról) is szavaz a közgyűlés.


Itt érdemes egy pillanatra kitérni a személyi döntésekkel összefüggő, különös gyakorlatra, amely az Ötv. 14. § (2) bekezdésének sajátos értelmezéséből alakult ki és – az SZMSZ módosításának kivételével – valamennyi eddig említett napirendi pontot érinti. Ez pedig a személyes érintettség problémája.


Az Ötv. hivatkozott szakasza szerint ugyanis: a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő pedig köteles bejelenteni személyes érintettségét. (E szabályt természetesen a közgyűlés SZMSZ-e is tartalmazza.)
E rendelkezés szigorú, az egykori közigazgatási hivatalok által szöveg szerint történő értelmezése folytán képviselőink a közgyűlés tisztségviselőinek, tanácsnokainak, bizottsági tagjainak megválasztása során fegyelmezetten jelzik az – amúgy mindenki számára tökéletesen nyilvánvaló – személyes érintettségüket. Mégpedig rendre azon nyilatkozatukkal párhuzamosan, hogy egyébként a jelölést elfogadják.


E sorok írója nincs tökéletesen meggyőződve arról, hogy a jogalkotói szándék a törvény 1990-es megalkotásakor, vagy a jogszabályhely 1994-es pontosításakor erre irányult volna. Noha a személyes érintettség jelzésének, ismeretének az egyedi – jogi, pénzügyi – döntések meghozatala során kiemelt jelentősége van és különös súlyú, meghatározó garanciát jelent a közélet tisztaságának biztosítása érdekében, a választási processzusban történő, külön jelzése mégis gyakorta komikusnak tűnik. Amellett, hogy a jelölés fogalmilag a jelölt megnevezését – így egyúttal az érintettség tényének deklarálását – jelenti, a gyakorlat (mely szerint a testület az érintettet a legritkább esetben zárja ki a szavazásból) a szóban forgó eljárási mozzanatot pusztán formálissá silányítja.


Talán helyesebb lett volna egy olyan jogértelmezés, mely szerint ezekben a konkrét választási, kinevezési esetekben a jelölés (a jelölt személyében történő egyértelmű meg- v. kijelölése) tartalmilag az érintettség jelzését is magában foglalja (ez bármely, így a jelölő vagy jelölt képviselőhöz is kapcsolható). Ez esetben a testületnek nem kellene minden esetben formális döntést hoznia, elegendő lenne indokolt esetben (azaz csak bármilyen konkrét kizárási ok és erre irányuló javaslat felmerülése esetén), minősített többséggel döntenie a kizárásról.

Visszatérve az alakuló ülés konkrét forgatókönyvére: természetesen koránt sem törvényszerű, hogy az előzőekben felsorolt valamennyi napirendi pontról az első ülés során döntenie kell a testületnek. Tökéletesen életszerű az a helyzet, ha a választást követő 15 napon belül összehívott közgyűlés megelégszik a jogszabályi kötelezettségek teljesítésével és – különösen bonyolultabb koalíciós konstellációk esetében – a szervezet rendjéről és a bizottsági tagokról szóló döntések meghozatalára egy következő fázisban is sor kerülhet.


Ezzel szemben fontos érdek fűződik az önkormányzat és intézményrendszere folyamatos, kiegyensúlyozott, jelentősebb zökkenőktől mentes működéséhez, amelyre egy hosszan elhúzódó alkufolyamat aligha van kedvező hatással.


Elsősorban ennek elkerülése érdekében a helyi döntéshozók rendszerint vállalják a maratoni hosszúságú alakuló ülés bonyodalmait és fáradalmait. A gördülékenység érdekében pedig az olykor túlzott részletezettségűnek tűnő eljárásrend kidolgozását és a helyi SZMSZ-ben történő rögzítését.



 

Kalocsai Péter dr.
aljegyző
Nógrád megyei


   
Értékelés: 1 pont2 pont3 pont4 pont5 pont Nem érkezett szavazat - Értékeléshez jelentkezzen be!


  HOZZÁSZÓLÁSOK
 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Bejelentkezési név: Jelszó:
 

 

  ELŐFIZETÉS
Előfizetés

  FACEBOOK

  HÍRLEVÉL
Email címem:
Keresés

Feliratkozáshoz adja meg email címét!

  CIKKEK
 
Régió


Megye


Település



ROVATOK
 
Adó, helyi adó
24 cikk
Anyakönyv
14 cikk
Bács-Kiskun Megye
15 cikk
Baranya Megye
13 cikk
Békés Megye
17 cikk
Beruházás
4 cikk
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
22 cikk
Budapest
32 cikk
Csongrád Megye
16 cikk
E-közigazgatás
74 cikk
E-Önkormányzat
7 cikk
Egészségügy
19 cikk
Építésügy
13 cikk
Európai Unió
65 cikk
Fejér Megye
8 cikk
Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek
62 cikk
Győr-Moson-Sopron Megye
11 cikk
Hajdú-Bihar Megye
23 cikk
Heves Megye
13 cikk
Humánerőforrás
40 cikk
In memoriam
2 cikk
Informatika
16 cikk
Iratkezelés
1 cikk
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
23 cikk
Jegyző státusza
23 cikk
Jegyzőkódex
1 cikk
Jogalkotás-Jogalkalmazás
37 cikk
Jogszabálymódosítás
1 cikk
Ket.
25 cikk
Kisebbség
20 cikk
Kistérségek
21 cikk
Költségvetés
41 cikk
Komárom-Esztergom Megye
10 cikk
Környezetvédelem
33 cikk
Környező országok közigazgatása
2 cikk
Közbeszerzés
9 cikk
Közbiztonság
83 cikk
Középtávú tervek
0 cikk
Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal
92 cikk
Közigazgatási reform
189 cikk
Közmunka
8 cikk
Közoktatás
8 cikk
Ktv. / Kttv.
5 cikk
Lakásügy
1 cikk
Lazíts!
78 cikk
Megvalósult Projektek
18 cikk
Módszertani útmutató
3 cikk
Nógrád Megye
8 cikk
Okmányirodák
20 cikk
Oktatás
23 cikk
Önkormányzati gazdálkodás
4 cikk
Önkormányzati testület
7 cikk
Pályázatok
113 cikk
Pest Megye
23 cikk
Politikus
40 cikk
Portré
147 cikk
Régió
29 cikk
Rendezvények, konferenciák
2 cikk
Somogy Megye
14 cikk
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
29 cikk
Szociális ügyek
3 cikk
Térfigyelés
0 cikk
Területfejlesztés
42 cikk
Testvérvárosi kapcsolat
15 cikk
Tolna Megye
14 cikk
Turizmus
127 cikk
Új Ptk.
3 cikk
Új utakon
2 cikk
Vagyongazdálkodás
53 cikk
Választás
85 cikk
Vas Megye
17 cikk
Veszprém Megye
1 cikk
Vezércikk
23 cikk
Zala Megye
10 cikk
 
  KÖNYVAJÁNLÓ

http://www.jegyzo.hu/index.php?oldal=egykonyv&id=12

 
 


Szerkesztőbizottsági információk
BEMUTATKOZÁS
KAPCSOLAT

Jegyző.hu - Jegyző és Közigazgatás © hÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Kiadó további oldalai:HVGORAC.HU,UJBTK.HU,HVGORAC.EU,PTK2013.HU,JOGKODEX.HU