A szakiskolai és szakképzés helyzete 2007/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Csongrád Megye

A szakiskolai és szakképzés helyzete 2007/3

IX. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Szebenyiné Csóka Beáta Szeged



A legfontosabb iskolaszerkezeti és demográfiai változások következményeként megnőtt a középiskolában továbbtanulók aránya, ugyanakkor a szakiskolák és a szakiskolai képzés presztízse lecsökkent. Drasztikusan csökkent a szakiskolások aránya, és egyúttal ez a képzési forma lett a gyűjtőhelye a hátrányos helyzetű diákoknak, társadalmi csoportoknak.

 

 

A tantervi, tananyagot érintő változások elsősorban az elméleti képzést erősítették az iskolai rendszerű szakképzésben, ennek egyenes következménye, hogy a gyakorlati képzés súlya, minősége évről évre alacsonyabb lett. A szakközépiskolák a megnövekedett versenyben nemcsak a képzési kínálatukat bővítették, hanem a képzési formák színesítésével is próbáltak talpon maradni. Így egyre nagyobb lett a szerepe a felsőfokú szakképzésnek, amely lényeges rendszerelemként hozzájárul a szakképzés teljes vertikumának egymásra épüléséhez és átjárhatóságához, illetve elősegíti a felsőfokú intézmények és a középfokú szakképző intézmények szakmai együttműködését.

 

A rendszerváltás óta a középfokú szakképzésben lezajlott, illetve megkezdett folyamatok alapvetően korszerűnek tekinthetők, eredményeinek kibővítésére (például a szakmák teljes körének modularizálása, a kompetenciaalapú képzés biztosítása érdekében) érdemes törekedni. Azonban látni kell azt is, hogy az aránytalan fejlesztések megbillentették a képzési kereslet-kínálat egyensúlyát, a fejlesztésekből – a Szakiskolai fejlesztési program megjelenéséig – kimaradtak a szakiskolák, a gyakorlati képzésbe pedig nem sikerült a gazdaság szereplőit újra a kívánatos mértékben bevonni. Így a folyamatok szinte természetes következménye lett, hogy a munkaerőpiacon egyre kevesebb, és ezáltal keresett lett a jól képzett, gyakorlatban is használható tudással rendelkező szakmunkás. 

 

Fenntartói feladatellátás

 

A 2006/2007-es tanévben Szeged MJV fenntartásában 16 szakképzést folytató intézmény működik. Ezek közül 6 iskolában csak szakközépiskolai, 5-ben szakközépiskolai és szakiskolai, 3-ban gimnáziumi és szakközépiskolai képzés folyik. Egy intézményben található gimnázium, szakközépiskolai és szakiskolai feladatellátás is, továbbá egy intézmény szakiskolai és speciális szakiskolai képzést folytat.

 

A fenti intézményekben 20 szakmacsoportban több mint nyolcvan szakmát oktatnak. A gyakorlati képzésben szoros együttműködés alakult ki a gazdálkodó szervezetekkel és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával.

 

Városunkban jelentős a nem önkormányzati fenntartók szerepvállalása. A szakképzés szereplői felismerték, hogy változtatásra van szükség, ezért összefogtak a térség szakképzésének megújításáért. 

 

Szakképzés-fejlesztési terv

 

Szeged MJV Önkormányzata által irányított konzorcium (9 intézményfenntartó, 29 intézmény) pályázati forrás bevonásával (Munkaerő-piaci Alap, központi alaprész) megalkotta a Dél-alföldi régió szegedi térsége konzorciumának komplex szakképzés-fejlesztési tervét. A stratégia kidolgozása a munkaerőpiac szereplőivel (gazdálkodó szervezetek, kamarák, szakképző intézmények stb.) való szoros együttműködésben történt. A stratégia 3 évre szóló együttműködést határoz meg. Végrehajtása során biztosíthatóvá válik az érintett térség szakképző intézményeinek fejlődése, a szakképzési struktúra ésszerűsítése, ezáltal a szakképzés minőségének javítása.

 

A munkaerő-piaci igények, a jelenlegi szakmastruktúra és a kapcsolódó fejlesztési stratégiák (Szeged pólus; az országos és a dél-alföldi szakképzés-fejlesztési stratégia; NFT II stb.) figyelembevételével az alábbi fő fejlesztési irányokat határozta meg: 

 

Preferált szakmacsoportok

 

A konzorcium intézményeiben jelenleg oktatott 21 szakmacsoportból a konzorcium 7 szakmacsoportot kíván az együttműködés keretében kiemelten fejlesztendő területként kezelni. Ezek: egészségügy, építészet, gépészet, közlekedés, informatika, mezőgazdaság és a vendéglátás- idegenforgalom. 

 

Közös funkcióterületek

 

A fejlesztési tervhez kapcsolódó működési kézikönyv meghatározza a fő közösen ellátandó funkciókat és a kapcsolódó projekteket, valamint a feladatellátás szervezeti formáját és szereplőit. Szabályozott tevékenységek, funkciók:

• közös fejlesztések előkészítése, lebonyolítása;

• az iskolarendszerű szakképzés tervezése és engedélyezése a fenntartók együttműködésével;

• a felnőttképzés egyeztetési mechanizmusa.

 

Meghatározásra kerültek a program stratégiai és operatív testületeinek hatáskörei is. Jelen projekt előkészíti a szakképzési rendszer átalakításához kapcsolódó pályázatok benyújtását, és magába foglalja a térségi szakképző központtá alakításának lehetőségét is. ■ 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu