Az átalakuló önkormányzati rendszerben, ennyi kihívás közepette mindig fontosak a biztos fogódzók és a rendszerező orientációk. Ennek jegyében kértük fel Dr. Gyergyák Ferencet arra, hogy segítsen eligazodni az új lehetőségek és a rendelkezésre álló mozgástér világában. A KÖZSZÖV főtitkárának rendkívül tömör és lényeglátó összefoglalója olyan kérdésekben nyújt biztos szakmai támpontot, amely a mindennapokban nélkülözhetetlen valamennyi önkormányzati vezetőnek és kollégának.

A kormányváltás óta eltelt közel három évben jelentős változások történtek Magyarország közjogi berendezkedésében, az állam különböző alrendszereiben. A közigazgatást illetően először az államigazgatásban történtek jelentős változások, a kormányzati struktúra átalakítását követően a fővárosi/megyei kormányhivatalok létrejötte, majd ez év január 1-jétől a járási hivatalok (fővárosban kerületi hivatalok) felállítása, amely nagymértékben érintette az önkormányzatok hivatalaiban (polgármesteri hivatalokban, körjegyzőségekben) ellátott államigazgatási feladatokat is: a jegyzők/körjegyzők által gyakorolt államigazgatási hatáskörök jelentős része átkerült a járási/kerületi hivatalokhoz és ez kihatott az önkormányzati hivatalok személyi állományára is.

Az önkormányzati igazgatásban a változás alapját az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott, a köztársasági elnök által 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvénye jelentette, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzatokról szóló szabályozást sarkalatos törvény határozza meg. E sarkalatos törvényt az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépéséig, azaz 2012. január 1-jéig meg kellett alkotnia. Ez a sarkaltos törvény lett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.).

A Mötv. az Alaptörvényben adott jogalkotási felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati rendszert a meglévő értékek megőrzésével és több új elem beillesztésével átfogóan újítja meg, megőrizve a demokratikus jogállam alapelveinek a helyi hatalomgyakorlásban is érvényesülő szabályait. A Mötv. szabályai szakaszosan léptek/lépnek hatályba: egyes rendelkezései 2012. január 1-jén és 2012. április 15-én léptek hatályba, illetve a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lépnek hatályba, de a legtöbb rendelkezése 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ez utóbbi hatályba lépő új szabályok jelentik a legnagyobb volumenű változást a helyi önkormányzatok életében, mert ezek érintik az önkormányzati és államigazgatási feladat- és hatásköröket; a helyi önkormányzatok szervezetét, szerveiket és azok működését; a képviselő-testületek jogállását, működését, feladat- és hatásköreit; a polgármesterek és jegyzők jogállását, feladatait- és hatásköreit; a polgármesteri hivatalokra és a közös önkormányzati hivatalokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályozást; az önkormányzatok gazdasági alapjait és gazdálkodását; a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatát stb.

Joggal vetődik fel tehát a kérdés: kihez fordulhatnak az önkormányzatok 2013. január 1-je után?

Itt rögtön külön kell választanunk, hogy önkormányzati jogok, érdekek védelméről, szakmai kérdésről vagy egyéb, a helyi önkormányzat közigazgatási területén élő természetes személyekkel, vagy ott működő jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekkel kapcsolatos, nem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdésről van-e szó. És aszerint is csoportosíthatunk, hogy a közigazgatási rendszeren belülről, vagy azon kívülről szeretne felvetésére választ kapni az önkormányzat.

Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat, és a Mötv. 7. § (1) bekezdése alapján a megkeresett szerv 30 napon belül köteles válaszolni. E rendelkezésekből következik, hogy ilyen ügyekben bármely, az adott ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező állami és nem állami szervhez fordulhat a helyi önkormányzat (sportnyelven szólva: „nyitott a pálya”). Jellemzően jogalkotással és jogalkalmazással, jogértelmezéssel kapcsolatos kérdésekről van itt szó a gyakorlatban. Így jogalkotási kérdésben az ágazati minisztérium, illetve a Kormány (még törvényalkotási tárgykörben is, mivel a helyi önkormányzatoknak nincs törvénykezdeményezési joga az Országgyűlés előtt), jogértelmezési kérdésekben kisebb volumenű ügyekben a járási/kerületi hivatalok, jelentősebb ügyekben az adott ágazati minisztérium kereshető meg. De mint utaltunk rá, az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése alapján más feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek is megkereshetők (pl. központi hivatalok, rendvédelmi szervek, köztestületek stb.)

Az államigazgatási szerveken túl – amennyiben a helyi önkormányzat észleli, hogy az általa ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatásköre jogszerű gyakorlását más szerv vagy személy sérti – a helyi önkormányzat a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A Mötv. 5. §-a a helyi önkormányzáshoz való jog jogszerű gyakorlásának során felmerülő sérelem miatt a bírósághoz való fordulás jogát biztosítja azért, hogy a helyi önkormányzatok betölthessék alkotmányos szerepüket, jogaik sem jogalkotással, sem a jogalkalmazás során ne sérülhessenek. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az önkormányzati döntéssel szemben is van jogorvoslat: az önkormányzat rendeletét az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesség miatt, valamint a Kúria Önkormányzati Tanácsa törvény vagy egyéb magasabb szintű jogszabállyal való ellentét miatt, illetve az önkormányzat határozatát a területileg illetékes bíróság bírálhatja felül, de kizárólag jogszabálysértés esetén. És az sem kizárt, hogy helyi önkormányzat kérjen bírósági jogvédelmet helyi önkormányzat döntése ellen (lásd például a főváros és kerületei viszonyrendszerét).

Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, így helyi önkormányzat is. Ez a fórum alapvetően a jogalkotás okozta sérelmek, problémák orvoslására nyitva álló útlehet az önkormányzatok számára, mivel 2012. január 1-jétől az alkotmánybírósági utólagos normakontroll eljárás kezdeményezésére a helyi önkormányzatok már nem jogosultak. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § (3) bekezdése alapján azonban az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál, amennyiben a nála folyó eljárás során olyan megállapításokra jut, amely alapján ezt indokoltnak tartja.

A fentieken túl a helyi önkormányzatok az országos önkormányzati érdekszövetségekhez, szakmai szervezetekhez is fordulhatnak problémáikkal. E problémák megoldásában való közreműködést felvállalva az országos önkormányzati érdekszövetségek a Mötv. 131. § (1) bekezdése alapján jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehetnek, konzultációt folytathatnak a Kormánnyal a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről. A szakmai szervezetek (pl. Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége, Jegyzők Országos Szövetsége) pedig részben a jogszabály-előkészítésben betöltött véleményező szerepük, részben szakmai kérdésekben – többek közt – álláspontjuk kialakításával és megfelelő fórumokon történő képviseletével segíthetik a helyi önkormányzatok munkáját.