A távoli ellenjegyzés létjogosultságáról

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / E-közigazgatás

A távoli ellenjegyzés létjogosultságáról

XVIII. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Molnár Péter dr.
aljegyző
Kiskörei Polgármesteri Hivatal

A pénzügyi ellenjegyzés szabályai

Ahhoz, hogy érdemben foglalkozhassunk a fenti kérdéssel, okvetlenül át kell tekintenünk a pénzügyi ellenjegyzés intézményére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket.

A pénzügyi ellenjegyzés mint a kötelezettségvállalási folyamat egyik lényegi mozzanata a költségvetés kiadási előirányzatainak végrehajtására irányuló aktusok alapvetően előzetes kontrollja. Tekintettel arra, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag a szabad előirányzat terhére kerülhet sor, a pénzügyi ellenjegyző alapvető feladata ennek rendelkezésre állásának, valamint a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosítottságának vizsgálata.

A fenti rendelkezésből értelemszerűen következik, hogy a vizsgálatnak közvetlenül a konkrét kötelezettségvállalás megtételét (azaz adott esetben egy szerződés, megrendelés aláírását) megelőzően kell megtörténnie. Ezt az előzetes jelleget deklarálja az Áht. 37. § (1) bekezdése.

A pénzügyi ellenjegyzés megjelenési formája a kötelezettségvállalás dokumentumán[2] elhelyezett, az arra jogosulttól származó voltaképpeni záradék. Noha az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 53. § (1) bekezdése – amelynek értelmében egyes esetekben[3] előzetes írásbeli kötelezettségvállalás sem szükséges – sokakat arra enged következtetni, hogy a pénzügyi ellenjegyzés „megspórolható”, erről közel sincs szó. Az írásba foglalásnak valójában ilyenkor is meg kell történnie, legfeljebb nem a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően[4], hanem azzal egyidejűleg. A kötelezettségvállalás dokumentuma ez esetben célszerűen egy belső bizonylat (biztos vannak, akik emlékeznek még az egyik piacvezető gazdálkodási szoftver által generált „kötelezettségvállalás” sablonra), amely már értelemszerűen záradékolható a pénzügyi ellenjegyzésre feljogosított személy által.

Ellenjegyzőként az 1992-es államháztartási törvény alapján a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy járhatott el, a jellemzően gazdasági szervezet nélkül működtetett kistelepülési hivataloknál azonban a jogkört általában a jegyző gyakorolta, mivel részére a törvény végrehajtási rendelete felmentést adott a más esetekben elvárt képesítési követelmények alól.[5] A 2011-es Áht. és az Ávr. e tekintetben is változást hozott: a jegyzőre vonatkozó kitételt megszüntette, így a gyakorlatban a feladatkör jellemzően a megfelelő képesítéssel egyébként is rendelkező gazdálkodási ügyintézők munkaköri leírásaiba épült be.

Összefoglalva megállapítható, hogy a pénzügyi ellenjegyzés a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolása, voltaképpen egy előzetes kontrolltevékenység, amelyet a hivatalban foglalkoztatott, szakképzettséggel rendelkező köztisztviselő végez, és amely írásos formában materializálódik.

A pénzügyi ellenjegyzés gyakorlata

Az Állami Számvevőszék legutóbb 2013 és 2016 között végzett olyan több települést érintő, átfogó ellenőrzést[6], amely során kiemelt figyelmet kapott a kötelezettségvállalások szabályszerűségének vizsgálata is. A vonatkozó jelentéseket végigolvasva meglehetősen lesújtó kép tárul elénk: a vizsgált időszakban az érintett önkormányzatok jelentős részénél egyáltalán nem került sor előzetes pénzügyi ellenjegyzésre, vagy ahelyett az önkormányzatok mindössze az utalvány ma már nem kötelező ellenjegyzését alkalmazták[7].

Az okok fejtegetése alapvetően nem az ÁSZ feladata, ám többnyire azért következtethetünk rájuk:

1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző fizikai távolsága: A közös önkormányzati hivatalok a költségvetési törvényben meghatározott elismert hivatali létszám terhére leginkább akkor szervezhetőek meg (költség)hatékonyan, ha legalább a „back-office” funkciókat annak székhelyén központosítjuk. Noha a racionális működésnek ez elvben nem képezi akadályát, a felállás szükségképpeni velejárója a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző közötti távolság nehezebb áthidalhatósága. A kötelezettségvállalási dokumentum még aláíratlan tervezetét értelemszerűen jóval nehezebb átjuttatni a szomszéd település hivatali épületébe, mint a folyosó túlsó végén található irodába, márpedig szabályosan csak így járhatunk el.

2. A képesített munkaerő hiánya és a helyettesítés megoldatlansága: Mint fentebb már leszögeztük, az Ávr. lényegében megszüntette a szakirányú képesítéssel nem rendelkező személy által történő ellenjegyzés lehetőségét. Elég csak fellépni a Közszolgálati Állásportálra ahhoz, hogy lássuk: egyes hivatalokban komoly problémát jelent a gazdálkodói státuszok betöltése, ami megnehezíti a helyettesítést, továbbá kérdésessé teszi, hogy a jelenlegi munkatársak nyugdíjba vonulása esetén sikerül-e olyan ügyintézőt kinevezni, aki végzettsége alapján ellenjegyzési feladatokkal is megbízható.

3. Egyéb motívumok: Természetesen számolnunk kell annak a lehetőségével is, hogy a kötelezettségvállaló felesleges korlátozásként éli meg a pénzügyi ellenjegyzés intézményét, és ha lehetősége adódik rá, az ellenjegyző értesítésének mellőzésével ír alá kötelezettségvállalási dokumentumokat. Másrészt, míg a pénzügyi ellenjegyző minden esetben szakember, a kötelezettségvállaló (különösen egy polgármester) gazdálkodási téren sokszor laikus, így amennyiben az előbbi nem biztos a dolgában (tegyük fel, nem rendelkezik naprakész kötelezettségvállalás-nyilvántartással, azaz nem tudja egyértelműen megállapítani a szabad előirányzat mértékét), fel sem hívja az utóbbi figyelmét az előzetes ellenjegyzési kötelezettségre (mindazzal együtt, hogy e mulasztásával nem feltétlenül a kötelezettségvállalót, sokkal inkább a megelőző ügymenet vizsgálatáért felelős érvényesítőt hozza kellemetlen helyzetbe).

Megoldás a távoli ellenjegyzés?

A távoli ellenjegyzés az utolsóként említett kérdéskör kivételével megoldást nyújthat a beazonosított problémákra, segítségével jórészt áthidalhatóak a fizikai távolságból és a képzett munkaerő hiányából fakadó nehézségek is.

Más kérdés, hogy jelenleg van-e realitása az elgondolásnak. Azon túl, hogy a rendszer feltételezi a kötelezettségvállalások nyilvántartásának (szó szerint) percre pontos vezetését, a fizikai távolság miatt az ellenjegyzés igazolásának is elektronikus aláírás formájában kell megtörténnie. Erre az Ávr. 2017. január 1. napján hatályba lépett 55. § (4) bekezdése[8] már lehetőséget biztosít azokban az esetekben, amikor a kötelezettségvállalás dokumentumát is elektronikus aláírással látják el. Az előzetes jelleg követelményére való tekintettel kérdéses, hogy távoli ellenjegyzés alkalmazása során ez utóbbi feltételt szükséges-e kiegészíteni egy továbbival, miszerint a kötelezettségvállalási dokumentumnak már a tervezetét is továbbítani kell valamilyen módon a fizikailag másutt dolgozó ügyintéző részére, hiszen e nélkül ismételten csak utólagos kontrollról beszélhetünk.

További kérdést vet fel az a szituáció is, amikor a kötelezettségvállalás dokumentuma egy többoldalú megállapodás. Tekintettel arra, hogy jogrendszerünk jelenleg nem képes kezelni az ún. hibrid dokumentumokat (amelyeket az érintettek egy része elektronikusan, mások hagyományos úton, papír alapon írnak alá) a fentebb leírtak végső soron magukkal vonhatják azt is, hogy a kötelezettségvállalási folyamat külső szereplőinek (pl. önkormányzattal szerződő vállalkozások) is elektronikus aláírási jogosultsággal kell rendelkezniük, amely kötelezettség egyáltalán nem biztos, hogy nem ró aránytalan többletterheket rájuk.

A távoli ellenjegyzésen túl

Összefoglalva a fentieket kijelenthető, hogy a távoli ellenjegyzés számos előnnyel bírhat, ám bevezetéséhez több kérdést még előzetesen tisztázni, illetve mérlegelni kell. Láthattuk, hogy az ellenjegyzés e módozata nem pusztán államháztartási gazdálkodási kérdés, hiszen alapvetően összefügg például az elektronikus aláírás problémakörével is.

Az ASP alkalmazásának általánossá tétele – integrált jellegének köszönhetően – a folyamatot informatikai oldalról meggyorsíthatja ugyan (már ha van egyáltalán ilyen célja), de semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül a jogalkotási-szabályozási feladatokat.

Amennyiben viszont egyszer minden akadály elhárul az útból, talán irrelevánssá válik az a kérdés is, hogy a pénzügyi ellenjegyzést hivatali dolgozó vagy „külsős”, harmadik személy végezze. A feladat végrehajtására e ponttól tökéletesen megteszi egy algoritmus…


[2] Az 1992-es Áht. végrehajtási rendelete a kötelezettségvállalás lehetséges dokumentumait példálózó jelleggel nevesítette is: a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, valamint a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, a megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás és a pályázati kiírás.
[3] A gyakorlatban ezen esetek közül a százezer forintot el nem érő összegű kötelezettségvállalásokkal például napi rendszerességgel találkozhatunk.
[4] Vö. Áht. 37. § (1) bekezdése.
[5] Ld. Ámr. 19. § (3) bekezdése.
[6] Az önkormányzatok belső kontrollrendszerének kialakítása, valamint egyes kontrolltevékenységek és a belső ellenőrzés működésének ellenőrzése tárgyában.
[7] Holott ez adott kötelezettségvállalás vonatkozásában értelemszerűen csak utólagos kontrollnak tekinthető.
[8] Ld. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu