Lehet-e mezőgazdasági termelés a hulladéklerakó körüli levegő tisztaság-védelmi övezetben?

Gyomaendrőd Város Önkormányzata 1997-ben szembesült azzal a problémával, hogy a szemétlerakó telepe telítődik, és gondoskodnia kell a települési szilárdhulladék megfelelő elhelyezéséről. A környező településekkel történt egyeztetést követően kilenc önkormányzat döntött arról, hogy megvalósítja a Regionális Hulladékkezelő Művet. A beruházás során sok kérdésben vita volt a különböző politikai nézetű önkormányzatok között, de a legjelentősebb gazdasági kérdésekben a polgármesterekből álló döntéshozó fórum mindig meg tudott egyezni, és együtt tudott működni. A telep 1999-ben kapott építési és környezetvédelmi engedélyt. A hulladékkezelő mű alapadatai: teljes területe: 150.000 m2 , az I-II. ütem depónia területe: 43.320 m2 , a depónia tartalékterület 20.900 m2, I. ütem kapacitása: 179.848 m3, I. ütem várható élettartama: 13 év.
A mű engedélyeztetési eljárását követően lehetett benyújtani a pályázatokat, melynek eredményeként a forrás összetétel az alábbiak szerint alakult:
      Phare Támogatás  278.232.791 Ft
  BM Céltámogatás  191.808.000 Ft
  FVM Támogatás    34.297.500 Ft
  TEKI Támogatás    93.700.733 Ft
  Saját erő   134.851.482 Ft
  Beruházás összesen:             732.890.506 Ft
A telepen veszélyes hulladékot elhelyezni nem lehet, és gondoskodni kell a napi földtakarásról. A környezetvédelmi engedély szerint a kerítéses lehatárolás mellett minimálisan 15 méter széles többszintes erdősávot kell létesíteni. Az akkor hatályos jogszabályok alapján a környezetvédelmi felügyelőség más védelmi övezet kialakítását nem tette kötelezővé. A források megszerzése, pontosabban a támogatási szerződések megkötése jelentősen elhúzódott ezért 2001-ben az engedélyek meghosszabbításáról kellett intézkedni, hiszen a beruházás nem kezdődött meg. A 2002-ben a környezetvédelmi felügyelőség által kiadott létesítési engedély szerint a lerakó környezetszennyezést nem fog okozni, a talpfelület szigetelése kombinált szigetelés, amely 1 méter vastagságot meghaladó természetes agyagszigetelésből, egy réteg 2,5 mm névleges vastagságú HDPE szigetelő fóliából, egy réteg 50 cm vastag kavics szivárgórétegből áll. A szigetelő fóliát és a kavics szigetelő réteget geotextília védi.
A 22/2001.(X.10.) KöM rendelet életbelépése miatt az engedély alapján a létesítés megkezdéséig 500 m-es védőtávolságot kellett volna kialakítani. A védőtávolságon belül lakás céljára szolgáló építmény nem maradhat. Az engedély szó szerinti végrehajtása tulajdonképpen egyet jelentett volna az 500 méteres védőtávolságon belül található mezőgazdasági, szántó művelési ágú ingatlanok felvásárlásával, mely a tulajdonosok számára megoldhatatlan terhet jelentett. A néhány tanyás ingatlan kártalanítására a források rendelkezésre álltak.
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm rendelet 6.§ (6) bekezdése szerint a hatálybalépéskor a védelmi övezeten belül levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem volt telepíthető. A folyamatos földtakarási kötelezettség miatt a jelenleg már működő telepen bűzhatás nincs és a környező ingatlanokra a szél sem visz át szemetet a folyamatos kompakttoros tömörítés és a védőhálós kerítés miatt.
A jogszabály születésének pillanatától látszott, hogy a kötelezés túlzott és indokolatlan, senki sem vitatta, hogy a beruházás az elérhető legjobb technikával valósul meg. A lerakott hulladékban lévő szerves anyagok bomlása során biogáz képződik, melynek elvezetését és ártalmatlanítását aktív műszaki rendszer is elősegíti. A biogáz képződés a deponián a lerakás megkezdése után kb. 4 év múlva érzékelhető, addigra viszont ki kell alakítani a lefáklyázó berendezést.
Számtalan szakmai fórumon kértük a pontos fogalom meghatározást, hogy mit jelent a levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra, figyelemmel arra, hogy gyakorlatilag a levegőre terhelést nem jelent a működés. Az érintett jogszabályi hely már 2001 júniusában módosításra került, de a vitatott rendelkezés nem változott. A telep 2004-ben kezdte meg az üzemelést. A levegőtisztaság-védelmi szempontú védelmi övezet bejegyzéséről 500 méteres nagyságban az üzemeltető gondoskodott, az egységes környezethasználati engedély alapján. A védelmi övezet az 500 méteres távolságon belül lévő ingatlanok vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.
Az ingatlan tulajdonosai és a tulajdonosok közötti vita a választási időszakára erősödött fel, melyben megítélésem szerint szerepe volt a nem valós felvilágosítást adó jogi képviselőnek is. A 2006. február 28-tól hatályos 21/2001.(II.14.) Korm rendelet 6. § (8) bekezdése a levegőtisztaság védelmi övezetben folytatható mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos előírásokat nem tartalmaz, mezőgazdasági termelés szabadon folytatható. A már többször idézett 22/2001.(X.10.) KöM rendeletet a 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet 2006. április 13-tól hatályon kívül helyezte. A környező ingatlan tulajdonosai bírósági eljárást nem kezdeményeztek. A jelenleg hatályos 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet szerint a védelmi övezet minimális nagysága 300 méter. Ebben a védelmi övezetben lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, és igazgatási célú épület nem építhető. A mezőgazdasági termelés lehetősége ismételten biztosítottá vált anélkül, hogy a helyszínen bármi is változott volna.