Árvíz – 2006 tavasz 2006/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Környezetvédelem

Árvíz – 2006 tavasz 2006/3

VIII. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Dr. Muhoray Árpád polgári védelmi dandártábornok BM OKF főigazgató-helyettes



Hazánkban már az elmúlt ősz végétől a lehullott csapadék hozzávetőlegesen 95 %-ra emelte a talajban tárolt vízkészletek nagyságát, majd a folyóink vízgyűjtő területén felhalmozódott hómennyiség, és a folyamatos esőzések nagymértékben hozzájárultak az ország jelentős területén létrejött belvízi elöntésekhez, valamint a Dunán és a Tiszán közel egy időben kialakult árhullámok levonulásához.

 

A belvíz elsősorban az alföldi megyéket érintette, melynek nagysága csúcsidőben elérte a 244 ezer ha-t. A Duna és a Tisza együttes áradására 50-60 évente akadt példa, és most a magyar árvízvédelem történetének a legsúlyosabb két, közel egyidejű árvízét a Dunánál, majd a Tiszánál sikerült kezelni.
A tavaszi áradás során nagy folyóink sorra megdöntötték az elmúlt száz év legmagasabb vízállásait, jelentősen veszélyeztették a folyók mellett élő lakosságot, az infrastruktúrákat, anyagi javakat. A helyzet súlyossága miatt a katasztrófák elleni védekezést országos szinten összehangoló Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslata alapján a Kormány rendeletileg állapította meg az árvízi veszélyhelyzetet, és rendelte el a rendkívüli készültséget április 3-ától 10-ig a Dunán Komáromtól Tasig, majd április 14-től két részletben május 9-ig a Tiszán és mellékfolyóinak torkolati részén Kiskörétől az országhatárig, illetve a Hármas-Körösön.
A rendelet felhatalmazást adott az önkormányzatok vezetőinek és a megyei védelmi bizottságok elnökeinek, hogy az árvízi védekezéshez szükséges döntéseiket testületi felhatalmazás nélkül hozzák meg, korlátozásokat vezethessenek be, intézkedhessenek a lakosság kitelepítésére, annak új tartózkodási helye kijelölésére, a polgári védelmi szolgálat ellátására. Valamennyi ágazat és önkormányzat számára nagyon fontos szakasza a kormányrendeletnek, hogy a veszélyhelyzet elhárításához szükséges költségek fedezetét a kormány biztosítja.
A rendkívüli helyzetre való tekintettel az érintett megyék védelmi bizottságai, a helyi védelmi bizottságok határozatban rendelték el az árvíz-védekezési feladatokat, az élet és vagyonbiztonságot szolgáló közegészség-, és állategészségügyi, közlekedési, rendészeti, környezetvédelmi, és lakosság-tájékoztatási feladatok végrehajtását.
Megalakításra kerültek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok bázisán a Megyei Operatív Törzsek, valamennyi védekező önkormányzat megszervezte 24 órás ügyeleti szolgálatát.
A kormányzati intézkedések megvalósítására a Kormány kidolgozta az Árvízvédelmi Cselekvési Programját 12 pontba szedve. Az ebben megfogalmazottak közül kiemelendő az a 300 millió forintos Árvízi Készpénzalap, melyből azok kárát igyekeznek enyhíteni gyorssegély formájában, akiknek lakhatását, hétköznapi biztonságát tette lehetetlenné a rendkívüli árvíz. Az érintettek a települési önkormányzatok útján juthatnak a soron kívül elbírált vis maior-előleghez. Az önkormányzati utakban az árvíz következtében keletkezett károk helyreállításának támogatását a kormány a vis maior-keret terhére 20 %-al megemelve 90 %-ra növelte. A közmunkaprogramban foglalkoztatottakból 20 ezer főt az önkormányzatokkal együttműködve az ár és belvízi feladatokban való részvételre irányítottak át. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) hathatós segítséget nyújtott a bajbajutott helyhatóságoknak a partnertelepülések által felajánlott adományok közvetítésében.
A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakban a KKB Árvízi Védekezési Munkabizottsága a KvVM-ben, a KKB Operatív Törzse és megerősített Veszélyhelyzeti Központja a BM OKF bázisán váltásos rendben működött. Az Operatív Törzs naponta fogadta a minisztériumok, ágazatok, országos főhatóságok illetékes szervezeti egységeitől a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságoktól beérkező jelentéseket, tájékoztatásokat. Koordinálta az árvízi védekezéssel összefüggő lakosságvédelmi feladatokat. Mindennap 06.00-ra elkészítette összefoglaló jelentését a KKB elnöke számára.
A belvízi védekezésben 65.422 fő vett részt. A dunai árvíznél 2006. április 3-tól 13-ig naponta átlagosan 11.761 fő, összesen 129.376 fő, április 8-án csúcsidőben 15.058 fő végezte a töltések megerősítését. A tiszai védekezésben 2006. április 15-től május 9-ig napi átlagban 18.661 fő, összesen 433.835 fő, április 19-én csúcsidőben 26.330 fő dolgozott. Elmondható, hogy az ár- és belvízi védekezési munkálatokban mindösszesen 628.633 fő vett részt.
A BM OKF a védekezésben érintett megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokat, védekezést irányító polgármestereket 40 fő katasztrófavédelmi, polgári védelmi tiszt átvezénylésével erősítette meg.
A 7000 fővel tervezett polgári védelmi szervezetek nagy segítséget jelentettek a védekezési munkálatoknál, polgári védelmi kötelezettség alapján a legintezívebb szakaszban több mint 2.500 fő dolgozott közülük a védműveken.
A védekezés kritikus időszakában a BM OKF Főigazgatója 35 tűzoltóság részére rendelt el 24/24 órás váltásos szolgálatot, így 470 fő tűzoltó tudott segíteni a gátakon.
Különösen fontos volt a Honvédség helikopteres, lánctalpas úszójárműves és pontonos támogatási kapacitása, a 3.622 fős személyi állomány kétkezi munkája a legnehezebb helyszíneken.
Mivel a töltések vízügyi szakemberek által veszélyesnek minősített állapota azt szükségessé tette, megelőző intézkedésként április 26-án Szelevény, Csépa és Tiszasas községek teljes körű, illetve részleges kitelepítése az önkormányzatok, a katasztrófavédelmi, polgári védelmi, tűzoltó, rendőrségi, egészségügyi és állategészségügyi szervek együttműködésével végrehajtásra került. A kitelepítettek létszáma országosan ekkor elérte a 2.645 főt (A dunai árvíz miatt 280 fő, belvízi veszélyeztetettség miatt 244 fő és a tiszai áradás során 2121fő).
A befogadó helyek berendezését és üzemeltetését a BM OKF közreműködésével végrehajtó kunszentmártoni és cserkeszőlői önkormányzatok eredményesen oldották meg az ideiglenesen elhelyezettek ellátását. A kitelepítettek a veszélyhelyzet elmúltával fokozatosan visszatérhettek otthonaikba.
Összegezve elmondható, hogy kormányzati irányítással a vízügyi szervek, az önkormányzatok, együttműködve a katasztrófavédelmi és más rendvédelmi szervekkel, ágazatokkal, a Magyar Honvédséggel, a civil és karitatív szervezetekkel, a gazdálkodó egységekkel, de az önkéntes állampolgárok sokaságával is egy nagyon eredményes és hatékony árvízi védekezés valósítottak meg. A Duna, a Tisza és a Körösök gátjai sehol sem szakadtak át.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu