Csocsó bácsi elbeszélései 2006/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Fejér Megye

Csocsó bácsi elbeszélései 2006/4

VIII. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Fábos Zsolt Dunaújváros Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivője



2001 nyarán megbolydult a város. Futótűzként terjedt el a hír, hogy Koltai Róbert filmet fog forgatni Dunaújvárosban. Az ötvenes évekről. Arról az időszakról, ami meghatározó volt a város életében, fejlődésében. Mai szemmel persze lehet mosolyogni az akkori viszonyokon, az ötéves terveken, a párt mindenhatóságán, a szocialista szellemiség erejében. De ez egy ilyen időszak volt, így éltünk. És így élt Koltai Róbert is, gyerekként Dunaújvárosban. Oh, pardon – Sztálinvárosban. Hiszen a mai megyei jogú várost, egy rövid ideig, így nevezték.


Koltai Róbert az ötvenes években szüleivel Sztálinvárosban élt. Édesapja edzői munkájának is köszönhetően – a városlakók örömére – a Kohász bekerült az NBI-be. Gyermekkorában édesapja megkedveltette vele a sportot, különösen a focit. A fiatal Koltai sokat olvasott, nagyon szerette az irodalmat. 12 éves volt, amikor elnyerte a „Sztálinváros legjobb ifjú szavalója” címet. A kötődés tehát igazolt, ám sokakban megfogalmazott kérdés volt, hogy a mozifilm vajon mit ad vissza a kor hangulatából. Sőt, sokakat meglepett, amikor elképzelésével – egy film forgatásával – megjelent a városban. Nem is igazán fogadták kitörő örömmel a múltat visszaidéző film ötletét… A forgatás megkezdése előtt Koltai Róbert a következőket mondta: „Ez a város, akármilyen is volt a hőskora, felnőtt és ma is él. S mi sem mutatja jobban az életképességét, mint hogy itt ma is mindenféle gondolkodású ember megtalálja számítását.”
A Csocsó, avagy éljen május elseje stábja néhány hétre Dunaújvárosba költözött, több száz statisztát fogadott, utcákat zárt le, megbolygatta a város „nyugalmát” és forgatott. Mégpedig úgy, hogy sokszor több százan figyelték – tisztes távolban – a Koltai produkciói egyes jeleneteit. Az időutazás eredménye pedig: egy rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jóbarát és példakép is.
A film elkészült és óriási sikert aratott és sokan megváltoztatták korábbi kétkedő véleményüket. A film még Hollywoodban is hódított.
„Engem ezer élmény köt ide, ezért tudok és akarok filmet csinálni” nyilatkozta egyszer. A közönség megérezhette a történelemi miliő árnyékában csetlő-botló kisember küzdelmének szépségét, ami éppen nálunk, a mi városunkban zajlott. A film nem csak a közönség tetszését nyerte el, hanem a szakmáét is.
Dunaújváros Közgyűlése Koltai Róbert munkásságának, városunkhoz való kötődésének elismeréseként – 2005-ben – a Dunaújváros Díszpolgára címet adományozta.
És egy vallomás, arról a bizonyos kötődésről: „Az élet gyakran elkényeztetett, de az a díj szinte mindent felül múl – mondta Koltai Róbert. – A legérzékenyebb korszak, a gyermek- és kamaszkorom köt a városhoz, olyan élményeket szereztem, amelyeket filmben elmesélhettem. Itt voltak fiatalok és szépek a szüleim, akik most fent bizonyára velem együtt örülnek a díjnak.”

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu