Az autópálya építésekkel, korszerűsítésekkel, bővítésekkel kapcsolatban jelentősen megnövekedett a kisajátítási eljárások száma, és jogszabályváltozás folytán az ebből a jegyzőkre, mint első fokú építésügyi hatóság vezetőjére háruló munkateher is.
Az útépítés különös közérdekűségét hangsúlyozza a Magyar

Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. tv. (továbbiakban az Autópálya törvény), amelynek rendelkezései a kisajátítási jogszabályokat is módosították, valamint új fogalmakat vezetett be. Az elmúlt 4 évben Pest megyében folyt és jelenleg is folyik a 4-es számú főút bővítése, az M0 körgyűrű építése és a meglévő szakasz bősítése, az M6-os autópálya és az M0 gödöllői átkötésének építése.
Az útépítéshez szükséges területszerzésnél jogszabály alapján is elsőrendű cél, hogy a felek egymás között magánjogi megállapodással rendezzék az ingatlan tulajdonának átruházását. Amennyiben ez bizonyos okoknál fogva nem jöhet létre, úgy az Alkotmányban is biztosított lehetőség az állam általi kisajátítás, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett. A kisajátítási eljárást az erre vonatkozó kérelem alapján a területileg illetékes Közigazgatási Hivatal vezetője folytatja le. Többször is előfordul, hogy a kisajátítási eljárás befejezését és a tényleges építkezés megkezdését megelőzően szükség van arra, hogy a kisajátítást kérő a jogszabály által kötelezően előírt régészeti feltárás, illetve lőszer-mentesítési munkálatokat elvégezze, ezért őt a területre be kell engedni. Ezen előmunkálatok engedélyezése külön eljárásban történik, melyről az ingatlan tulajdonosai ugyanúgy értesülnek, mint magáról a kisajátítási eljárásról.
A szakértői kirendelésére vonatkozó határozat kibocsátását azonban megelőzik olyan eljárások is, melyek az I. fokú építési hatóság közreműködését igénylik.
Az Autópálya törvény 17.§ (11) szakasza a nyomvonalat kijelölő miniszteri rendeletekkel kapcsolatban kötelezi az önkormányzatokat, hogy a meghatározott nyomvonalat településrendezési eszközeikben vegyék figyelembe és amennyiben szükséges, akkor azt a nyomvonal-kijelölő miniszteri rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül át kell vezetni a települési rendezési terven, illetőleg helyi építési szabályzaton. Ehhez pénzügyi fedezetet a kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére szánt keretből biztosít az önkormányzatoknak. Külön kiemelendő, hogy a cikk írásának napjáig két ilyen rendelet született: az M0 gödöllői átkötés (M31) autópálya nyomvonaláról a 129/2004. (XII. 8.) GKM rendelet (érintett Pest megyei települések: Nagytarcsa, Kerepestarcsa, Gödöllő, Mogyoród, Szada), valamint az M9 autóút 51. sz. és 52. sz. főutak közötti szakaszáról szóló 1/2005. (I. 12.) GKM rendelet.
A kisajátítási tervvel kapcsolatosan a kisajátítási eljárást lefolytató Közigazgatási Hivatal vezetője két külön eljárásban (bár általában időben egyszerre) keresi meg az I. fokú építésügyi hatóságokat. A kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet 5/A. és 6/A. § szerinti eljárásnál az illetékes földhivatal záradékolásával ellátott kisajátítási tervet kell az I. fokú építésügyi hatóságnak záradékolni.
Amennyiben a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, akkor a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 18/A. § alapján nem kell telekalakítási eljárást elfolytatni, hanem az I. fokú építésügyi hatóságot szakhatóságként kell az eljárásba bevonni. Az I. fokú építésügyi hatóság az eljáró Közigazgatási Hivatal által megküldött vázrajzok és területkimutatások alapján ad szakhatósági véleményt a kisajátítás folyamán létrejövő telekmegosztásokról.
Mindezen eljárások a kisajátítási eljárást megelőzik, lefolytatásukhoz elengedhetetlen az I. fokú építésügyi hatóságok gyors és szakszerű munkája.
Az autópálya építésekkel kapcsolatosan megnövekedtek a gázvezetékekre vonatkozó bányaszolgalom alapítási igények és ezekkel kapcsolatban a kérelmek száma is. A már meglévő, de bővítendő, illetve az újonnan épülő utakat keresztező csővezetékek áthelyezése során megváltoznak az eddig fennálló bányaszolgalmak, illetve újak alapítása válik szükségessé. Ezen eljárásban is elsődleges cél a felek polgári jogi megegyezése a kártalanítás kérdésében, azonban amennyiben ez nem lehetséges a bányaszolgalom alapításáról és a kártalanítás megállapításáról a Közigazgatási Hivatal eljárás lefolytatása után rendelkezik.
A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse az I. fokú építésügyi hatóságok munkáját, ezért rendszeresen szervezünk kisajátítási ügyekben is szakmai konzultációkat, megbeszéléseket, melyeken a kollégáknak lehetőségük van a jogértelmezési nehézségek tisztázásán kívül egyedi ügyekben is szakmai segítséget kérni.
Hivatalunk a kisajátítási eljárások lefolytatásával maga is hozzájárul az ország úthálózatának, infrastruktúrájának további bővítéséhez és fejlődéséhez.