Az anyakönyvi munka olyan területe az államigazgatásnak, amellyel minden ember – tudtán és akaratán kívül – legalább két alkalommal kapcsolatba kerül, jóllehet az egyikről (születés) még nem, a másikról (halál) pedig már nem tud, helyettük hozzátartozóik járnak el. A harmadik esemény a házasságkötés és – 2009. július 1-jétől – a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, ahol az érintett aktív közreműködője, részese az eseménynek.

Egy átlagember az anyakönyvvezetők munkáját gyakran azonosítja a házasságkötési szertartáson történő közreműködéssel, nem sokan tudják, hogy ez a terület mennyire szerteágazó jogszabályismeretet, pontosságot, precizitást és empátiát igényel. A jogszabályok pontosan meghatározzák számukra, hogy mit és hogyan kell tenniük egy adott helyzetben. Az egész országban egységes elvek szerint dolgoznak, így azonosak a bejegyzések, a javítási módszerek, a rövidítések, tehát helyi sajátosságok nem alakulhatnak ki.
Az állami anyakönyvezés bevezetése (1895. október 1.) óta a jogi szabályozást az állandóság jellemzi, ennek bizonyítéka, hogy a 114 év alatt csupán 4 új anyakönyvi törvény született. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezen a területen ne lett volna, illetve ne lenne szükség a társadalmi, gazdasági változásoknak megfelelő módosításokra, valamint az előírásoknak az élethez történő igazítására.
Az alapvető szabályok változatlanul hagyása mellett (anyakönyvezés elvei, technikája: kézzel, folyóírással történő bejegyzés stb.) az utóbbi években is több lényeges módosítás történt. Ezen változások közül most csupán két olyan újdonsággal szeretnék foglalkozni, amely nagymértékben érinti az anyakönyvvezetők munkáját.
Számítógéppel
Az egyik egy számítógépes rendszer, a 2006. március 1. óta működő, anyakönyvvezetők részére kialakított Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer (ASZA). Ez egy anyakönyveket és anyakönyvi kivonatokat nyilvántartó, okirat kiállító és szolgáltató rendszer. Biztosítja az „A” védelmi kategóriába sorolt anyakönyvi kivonatok számítógépen történő kiállítását, emellett lehetővé teszi az anyakönyvek, anyakönyvi kivonatok elektronikus úton történő megrendelését és nyilvántartását is. E változást az ügyfelek csupán annyiban érzékelik, hogy újfajta okiratot kapnak kézhez az anyakönyvi eseményekről.
E rendszer részeként működik egy zárt Levelező és Fórum rendszer is, amely a napi problémák gyors és hatékony megoldásához nyújt segítséget. Szolgáltatásainak igénybevételéhez felhasználói kártya szükséges, tehát jogosulatlan harmadik személy számára hozzáférhetetlen. Beindítását nagy horderejű előkészítő munka előzte meg: egyrészt a megfelelő technikai háttér kiépítése, másrészt pedig az anyakönyvvezetők felkészítése. Számunkra a második feladat tűnt nehezebbnek (valószínűleg csak azért, mert abban tevőlegesen is részt vettünk), ugyanis az addig számítógéppel nem dolgozó anyakönyvvezetők újtól való félelmét, ellenérzését, kételyeit is el kellett oszlatni. A kezdeti bizonytalanságok és nehézségek után ma már elmondható, hogy a rendszer használatát megszokták az anyakönyvvezetők, különösen a Fórum rendszeren élénk a kommunikáció, a szakmai tapasztalatok megosztása.
Élettársi kapcsolat
A közvéleményt és az anyakönyvvezetőket is leginkább foglalkoztató másik változás a 2009. évi XXIX. tv. 2009. július 1-jén történt hatálybalépése, mely a bejegyzett élettársi kapcsolatról szól. (E témáról az Országgyűlés már a 2007. december 17-i ülésén elfogadott egy törvényt, melyet az Alkotmánybíróság megsemmisített, így az nem lépett hatályba.) A törvény csak az azonos neműek esetében teszi lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését. Magyarországon eddig ilyen jogintézmény nem létezett, érthető, hogy talán kissé idegenkedve fogadja a közvélemény és az anyakönyvvezetők közössége is. A házasságkötésre és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok közötti leglényegesebb különbségek az alábbiak:
– Házasságot bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt lehet kötni, bejegyzett élettársi kapcsolatot viszont csak a fővárosi kerületi, megyei jogú városi, valamint a körzetközponti feladatokat ellátó más települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetői előtt lehet létesíteni.
– Bejegyzett élettársi kapcsolatot kizárólag nagykorúak létesíthetnek egymással (tehát nincs lehetőség kiskorú számára gyámhatósági engedélyt adni).
– Nem alkalmazhatók a házastársakra vonatkozó névviselési szabályok.
– A bejegyzett élettársi kapcsolat nem keletkeztet apasági vélelmet.
– Eltérő szabályok vonatkoznak a házasság felbontására és az élettársi kapcsolat megszüntetésére. Az első esetben csak bírósági út lehetséges, a bejegyzett élettársi kapcsolatot viszont a felek közös megegyezése esetén nemperes eljárásban a közjegyző megszüntetheti. (Ha nincs egyetértés, akkor a bíróság járhat el.)
– Bejegyzett élettársi kapcsolat a jogszabályi előírásoknak megfelelő feltételek igazolása után a bejelentést követően várakozási idő nélkül létesíthető.
Az anyakönyvvezetők elmondása szerint már jóval a jogszabály hatálybalépése előtt – az e témában megjelenő híradással egyidejűleg – több érdeklődő is telefonált, kérdezve a feltételekről. Mi magunk is várjuk az első ilyen jellegű esemény szakmai szempontból történő lebonyolítására vonatkozó híreket, hiszen az eltelt rövid idő miatt gyakorlati tapasztalatokkal még nem rendelkezünk.