A jegyző úr 2000. július 1-jétől nyugállományba vonul, ebből az alkalomból készült vele az interjú.

■ Vázolná életútját, iskolai tanulmányait, munkába állását?

Általános iskolába szülőfalumban, Csákány községben jártam, majd Marcaliban érettségiztem, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem jogi diplomát. 1963-ban az akkori Barcsi Járási Tanács hivatalában igazgatási dolgozóként álltam munkába. Kezdetben gyámügyes feladatokat láttam el, szabálysértési ügyeket intéztem. 1979-ben Barcs várossá nyilvánítását követően a Városi Tanács Titkárságának osztályvezetőjeként folytattam munkámat. 1986ban a Város vb-titkárává neveztek ki, majd 1990-től Barcs Város jegyzőjeként dolgoztam nyugdíjba vonulásomig.

■ Mit jelentett Barcson vb-tit-kárnak, majd jegyzőnek lenni, hogyan élte meg a rendszerváltást?

Kétségtelen, hogy 90-ben – egyes pártok véleményét ismerve – nem volt egyszerű a helyzet. Kinevezésemig – mint minden kollégám – én is bizonytalanságban éltem, azonban bíztam abban, hogy a lakosság szolgálatában végzett becsületes munka alapján, az addigi helyemen maradhatok. Végül három pályázó közül – biztos szavazati aránnyal – en-gem nevezett ki a képviselő-testület a város jegyzőjévé. A képviselő-tes-tülettel jó kontaktust sikerült kialakítani annak ellenére, hogy a szakmai vonal és a politikai akarat nem mindig mentes az ellentmondásoktól. Vb-titkárként mást jelentett a vezetői szerep. Az államigazgatáson belül bizonyos folyamatokban – városfejlesztés, várospolitika alakítása – közvetlenebb volt a részvételem. A tanácselnök és a vb-titkár nagyobb befolyással bírt az akkori testületekre. Az apparátus vonatkozásában az osztályvezetők önálló munkajogi jogosítványai mellett közvetettebb volt a vb-titkár szerepe. Az önkormányzati rendszerben a polgármester és a képviselő-tes-tület meghatározó szerepet játszik a gazdaságpolitikában (intézményhálózat kialakítása, városfejlesztés). A jogszabályok a jegyző számára a törvényességi követelmények biztosítását írják elő. De megítélésem szerint elvárható az is, hogy javaslatai legyenek a város arculatának alakításában. Alapvetően más a viszony az apparátus dolgozóival, hiszen kevés hatáskörtől eltekintve, a hivatalban végzett államigazgatási feladatok a jegyző hatáskörébe vannak utalva. Nem könnyű, sőt úgy gondolom, felelősséggel képtelenség is átlátni ekkora területet. Ezért kell olyan munkatársakat találni, kinevelni, akiknek a munkájában a vezető megbízhat. Természetesen valamennyi önkormányzati hatáskörhöz kapcsolódó jogszabály alapvető ismerete követelmény.

■ Hogyan alakult az évek során a pártokkal és a különböző helyi szervezetekkel való kapcsolata? Milyen tanácsot tudna adni a fiatal jegyzőknek a pártokkal való kapcsolattartásra?

Már a kezdet kezdetén, 89-90-ben egyértelművé vált, hogy a városban működő pártokkal jó munkakapcsolatot kell kialakítani, mert ez az eredményes munka feltétele. Gondoljunk a választások lebonyolítására, a városi rendezvények megszervezésére, a testületi munka hatékonyságára. Arra törekedtem, hogy minden párttal egyforma, egyenlő kapcsolatot alakítsak ki, ami nálam kimondottan munkakapcsolatot jelentett. Eredményesnek ítélem meg a pártokkal való együttműködést, hiszen a kezdeti – nem felhőtlen – kapcsolatból tíz év után teljesen korrekt együttműködés alakult ki. Azt javasolnám a fiataloknak, hogy amíg a közigazgatásban köztisztviselőként dolgoznak, alakítsanak ki jó együttműködést, munkakapcsolatot, de mindig politikamentesen, egyenlő távolságtartással és mindenkor a szakmai követelmények szem előtt tartásával. Úgy gondolom, hogy a politika aka-rata benne foglaltatik a jogszabályokban – ezt kell végrehajtani. Feltétlenül szeretném azonban azt is javasolni, hogy ha a pártok közigazgatási, városfejlesztési, lakossági kapcsolataiban olyat tapasztalnak, hogy azok a jogszabályi előírásokkal vagy a lakossági akarattal ellentétesek, jelezzék ezt is, nem szabad elhallgatni. Ez egy jegyzőnek csak előnyére válhat, ezáltal csak tekintélyt szerezhet. Városunkban a civil szervezetek jelenléte csak az utóbbi két-három évben volt munkám során érzékelhető. Tevékenységüket nagyon fontosnak tartom, hiszen véleményük kikérése esetén lakossági kontrollt is jelentenek egyben. Helyi rendeletek megalkotása, módosítása, tevékenységi körükbe tartozó előterjesztések készítése során szakmai észrevételeik nagy segítséget jelentenek munkánkban.
■ Milyen volt a kapcsolata a városkörnyék jegyzőivel?

1990-et követően, a rendszerváltás első éveiben egy ideig lazultak a kapcsolatok. Ez főleg az új jegyzőkre volt jellemző, akikkel vb-titkár-ként nem volt munkakapcsolatunk. Később azonban, a közös, illetve hasonló problémák okán egyre inkább igényelték a segítségünket, amit én személy szerint is szívesen vettem. Ma már hivatalosan is több kapcsolódási pont van (kiemelt építéshatósági feladatok, gyámhivatalok, okmányirodák kialakulása). Nálunk 1999-ben a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal patronálásával megalakult a Kistérségi Jegyzői Kollégium is, amelyben a városkörnyék valamennyi jegyzője részt vesz, és nagyon jó együttműködés alakult ki a jegyzők és az apparátusok között is. Konzultációs lehetőséget jelent számunkra. Egyeztetni tudjuk aktuális gondjainkat, és szükség esetén jogalkalmazási problémáinkat a Közigazgatási Hivatal szakembereivel együtt próbáljuk megoldani.

■ Milyen tervei vannak nyugdíjas éveire?

Egyelőre pihenéssel töltöm az időmet. A város szélén van egy hobbi telkem, már hosszú évek óta művelem, szőlővel, gyümölcsössel telepítettem be. Nagy lelkesedéssel dolgozom a szabadban, szívesen töltöm az időmet a „szőlőhegyen” régi barátaim és telekszomszédaim körében. Elképzelhetőnek tartom, hogy heti pár órában munkavégzést is vállalok, de erről még semmi konkrétumot nem tudok mondani. Minden esetre egy hosszú pihenés most az első, mivel az elmúlt tíz évben két-két hétnél hosszabb szabadságon nem voltam.
■ Nagyon jó pihenést, jó munkát és gazdag szőlő- gyümölcstermést kívánok Önnek!