Mint az mindannyiunk előtt ismert, az államigazgatási kollégiumok létrejöttét a közigazgatási hivatalok tekintetében elhatározott 1997. évi reform alapozta meg. A változás egyik lényegét tekintve a közigazgatási hivatalok jogállását kormányhivatalként a Magyar Köztársaság kormányának területi szerveiként határozta meg a 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet. Az említett szabályozás a hivatalvezetőt koordinációs feladat- és hatáskörét tekintve azzal a jogkörrel ruházta fel, hogy gondoskodjék a fővárosi, megyei államigazgatási kollégium létrehozásáról és működéséről. Ez a szervezet a hivatalvezető vezetésével a területi államigazgatási szervek vezetőiből álló konzultatív jellegű testület, ahol a tagok egymással mellérendeltségi viszonyban vannak.

A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium 1997. év végén alakult meg. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy szakmai körökben jelentős érdeklődés és várakozás mutatkozott a kollégium munkája iránt, ugyanis a közigazgatási reform egyik célkitűzése a területi szervek munkájának összehangolása, az információ-áramlás javítása és a közigazgatás új módszereinek kidolgozásával a területi közigazgatás hatékonyságának elősegítése volt.
Visszatekintve az elmúlt évekre, az eredmények csak részben igazolták vissza a várakozásainkat, amelyeket azonban így is jelentősnek tartunk. A kollégium az éves munkatervek alapján működve tárgyalta meg többek között – csak a jelentősebb napirendeket említve – a közigazgatás továbbfejlesztésének kormányzati célkitűzéseit és annak eredményeit, a közszolgálati életpálya kialakításával kapcsolatos tervezeteket és az azzal összefüggő jogszabályi rendelkezések végrehajtásának teendőit. A testület üléseire gyakran hívott meg központi előadókat, a célból, hogy a kormányzati és ágazati célkitűzések megismerésére mód nyílhasson. E célkitűzés keretében került sor a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatás-és területpolitikai államtitkárának, továbbá az Informatikai Kormánybiztosság munkatársának meghívására. Ezeken túl a kollégium tagjai napi munkájukat elősegítő többlet információra tehettek szert a központi képzések közvetítésével, amelyek a köztisztviselők képzésére, továbbképzésére, a közigazgatási alap- és szakvizsga kötelezettség teljesítésére vonatkoztak. Megismertük egymás munkáját, örömeit és gondjait, így az emberi kapcsolataink is fejlődtek
Ugyanakkor problémáinkat is rendszeresen számba vesszük.
Ezek között megkülönböztetjük azokat, amelyek rajtunk kívülálló okokra vezethetők vissza. Ilyen például az, hogy a területi szervek feladat- és hatáskörei ágazati sajátosságúak, gyakran különös anyagi és eljárási szabályok által meghatározottak. Mindezek következtében a működés összehangolása problematikus és csak a közös szabályozás szintjén van kapcsolódási pont. Példaként említhető, hogy az ellenőrzések összehangolása emiatt alig biztosítható, ugyanis az ellenőrzöttek köre más és más, de közös jellemző, hogy a területi szerveknél köztisztviselők dolgoznak. Mindezek a tényezők a közös gondolkodás tárgyköreit szűkítik, sematizmust, öncélúságot eredményezhetnek, amit feltétlenül kerülni kell.
Ugyanakkor jelentős szakmai odafigyeléssel törekszünk jövőbeni célkitűzéseink elérésére, hogy a kollégium munkáját a közös munkavégzés jellemezze, növekedjen a feladatok együttes megoldására való törekvés. Ezt a röviden vázolt elképzelést azonban, eszközeit illetően, minőségi ugrásnak kell tekinteni. 
A jelenlegi működési, szervezeti koordinációt már megvalósultnak tekinthetjük. Annak meghaladása elkerülhetetlenül olyan gondolatokat vet fel, amelyek túlmutatnak a jelenlegi helyi koordináció szintjén. Tudjuk, hogy az előbbiekben kifejtett problémák általánosíthatók, azok nem megyei sajátosságúak. Éppen ezért számítunk arra, hogy egy szélesebb fórumon, esetleg országos szinten ezek megvitatására sor kerülhet.