A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban Csjt.) 2. §-ának (3) bekezdése szerint a házasságkötés az erre kirendelt hivatalos helyiségben történik.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvény (a továbbiakban At.) végrehajtására kiadott 2/1982. (VIII.14.) MTTH rendelkezés (a továbbiakban Ar.) 9. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat gondoskodik a házasságkötésre, illetőleg a családi események társadalmi ünneplésére alkalmas helyiségről.
Ennek megfelelően házasságkötés szempontjából az a helyiség minősül hivatalos helyiségnek, amelyet a képviselő-testület e célra kijelöl.
A Csjt. 2. §-ának (4) bekezdése alapján rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. Sem a Csjt., sem az anyakönyvi jogszabályok nem tartalmaznak szabályozást abban a tekintetben, hogy mi minősül  a házasságkötés szempontjából rendkívüli körülménynek. Arra sincs utalás, hogy ki jogosult a házasulandók erre irányuló kérelmét elbírálni. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló – többször módosított – 1957. évi IV. törvény 5.§ (3) bekezdése szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyben első fokon a legalsóbb fokú szerv jár el, tehát az adott települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője. Azt, hogy egy konkrét ügyben fennáll-e valamilyen rendkívüli körülmény, a települési jegyzőnek kell eldöntenie a település, illetve a házasságkötő terem jellemzőinek ismeretében.
A tapasztalataink szerint rendkívüli körülményként szokták figyelembe venni például azt a tényt, ha a házasságkötő terem éppen felújítás, korszerűsítés alatt áll, ha valamelyik házasuló vagy tanú mozgássérült, és a terembe történő bejutása nem megoldott.
A más helyiség, például kastély, múzeum, művelődési ház, magánlakás, étterem, esetleg szabad tér engedélyezésénél viszont mindenképpen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a házassági anyakönyv fizikai védelmét, valamint az abban szereplő személyes adatok védelmét is maximálisan biztosítani kell a szertartás és a helyszínre történő szállítás alatt egyaránt. Nem mellékes az a tény sem, hogy az engedélyezett helyiség méltó legyen a házasságkötési szertartáshoz.
Tekintettel kell lenni az engedélyezésnél arra, hogy a házasságkötések a tavaszi-nyári időszakra koncentrálódnak. Egy nagyobb településen nem ritka egy-egy nyári szombaton a 10-15 házasságkötés sem. Amennyiben egy napon több termen kívüli házasságkötést  engedélyeznek – figyelemmel az utazási időre –, csak jóval kevesebb házasság köthető meg.
Amennyiben egy településen rendszeresen kötnek más helyiségben – például a művelődési központban – házasságot, az adott helyiséget szintén ki kell jelölni házasságkötő teremnek. Ebben az esetben párhuzamosan több házassági anyakönyv vezetése szükséges.