Út a munkához kisközségben – nyílt levél 2009/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közmunka

Út a munkához kisközségben – nyílt levél 2009/6

XI. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Kurtos Sándor polgármester Kishuta - Dr. Szilágyi Gábor körjegyző Kishuta



„Ha nem sikerült elölről, kezdheted hátulról!”
Kurtos Sándor polgármester Kishuta

Az „Út a munkához” alaphelyzetben jó program, de önmagában a kisközségek nem állnak olyan jól, hogy a fűnyíráson, parkgondozáson (az anyag- és eszközigénytelen munkán) kívül, más hasznosabb, de szerény anyag- és eszközigényesebb tevékenységet is tudnának végezni. Bár volt anyag- és eszközbeszerzési pályázat, azonban ebben a kisközségi térségben senki nem tudott nyerni. Ebből is látszik, hogy ez inkább városi szociális program, mint a kisközségeké.

 


Anyagokon és eszközökön nem valami drága dolgokat értünk: tégla, mész, cement, faanyag. A kisközségi önkormányzat önereje azonban csak ásó-kapa beszerzésre futja. A programban résztvevő emberek sok eszközt maguk is elkészítettek találékonyan (pl. bozótirtó bárdot). Betonkeverőre már nem futja a saját erő, hegesztőtrafóra sem. Így a szakképzett és betanított munkás nem tud értékes munkát végezni. Ha az a cél, hogy a betanított és szakmunkás réteg is visszakerüljön a munka világába, akkor ehhez további állami támogatásra volna szükség. Azonban nem sírunk, mert ismerjük a költségvetési korlátokat.
Megértve a válsághelyzetben az állami erőforrások szűkösségét, többletforrás nélkül is lehetne hatékonyabbá tenni a rendszert. Meg kellene bízni azzal a korlátozási lehetőséggel az önkormányzatot, hogy saját döntése alapján a programban résztvevők számát megállapítsa és többletet anyag és eszközbeszerzésre fordíthassa.
Ha ez sem lehetséges, akkor a polgármester és a jegyző saját találékonysága alapján is tehet valamit (nem túl sokat). Pl.: saját önkormányzati földön a közmunkásokkal megtisztítottuk a területet, majd civil szervezetekkel összefogva facsemetéket ültettünk. Ha majd megnőnek, akkor egy önkormányzati fásítási programhoz felhasználjuk a csemetéket. Reméljük, ezt az értéket majd egy környezetvédelmi pályázaton saját erőként beszámíthatjuk.
A saját találékonyságnak az is része nálunk, hogy egyes munkák irányításra társadalmi munkában szakmunkást foglalkoztatunk a díszkövezet lerakásának az irányítására, amelyet a programban foglalkoztatottak végeztek.
A munka szervezésére, irányítására és ellenőrzésére akár egy nonprofit szervezet is létre lehet hozni, vagy ezt a feladatot egy meglevő intézményhez telepíteni.
A másik probléma, hogy nincs folyamatos munka a munkanélküliek számára. Talán kistérségi szinten is létrehozhatnánk valamilyen megoldást, akkor minden önkormányzat beküldhetné a saját munkanélkülieit a rendszerbe. Ebben az esetben hatékonyabb lehetne a foglalkoztatás. A reális munkalehetőséghez kellene igazítani a foglalkoztató szervezetet, hogy az ne legyen drága.
A jelenlegi helyzetben reménytelen egy hatékony szervezet kialakítása, ezért  mi a falugondnokot jelöltük ki munkavezetőnek, a bérfizetéssel és adminisztrációval kapcsolatos feladatokkal a polgármesteri hivatal köztisztviselői foglalkoznak.
A munkanélküliek számát tekintve mindenkit igyekszünk foglalkoztatni. Ezzel azt akarjuk elkerülni, hogy a nem-foglalkoztatottak ne vitassák azt, hogy kiket foglalkoztatnak, de ez biztosan rontja az elvégzett munka színvonalát. Ha lenne létszám maximalizálási lehetőségünk, akkor ennek felelősségét is vállalnánk.
Ez a program akkor érné el a legnagyobb eredményt, ha a benne részt vevő emberek nagyobb részének a szakmájának, képességének megfelelő feladatot tudnánk adni. Ma mindenki csak egyszerű fizikai végezhet.
Qwa32Az emberek egy része képes lenne arra, hogy az önkormányzatok tulajdonában levő épületek karbantartásán, felújításán dolgozhasson, ha az anyagköltséget megkapnánk. Így csak füvet nyírnak az árokparton. Jelen pillanatban mindenkit csak ilyen szerény munkával tudunk foglalkoztatni, ami nem szerencsés, mert nincs nagy becsülete az ilyen munkának.
Segíthetne az is, ha nem minden munkanélkülit kellene foglakoztatnunk, hanem csak 70-90 %-ukat, mert az így keletkezett megtakarításon anyagot és eszközt vásárolhatnánk, ami lényegesen javítaná a foglalkoztatott önbecsülését és a munka eredményességét. Ez jobban elősegítené a munkaviszonyba kerülésüket is.
Egy másik lehetőség, hogy cégek számára a hirtelen jelentkező többletmunkára „kölcsön” adhatnánk a munkanélkülieket.
Összességében: a kormány döntsön úgy, hogy a jelenlegi forrás kereteiben belül legyen kötelező az összeg 70-90%-át bérre felhasználni, és a maradékot eszköz és anyagbeszerzésre fordíthassuk.

Dr. Szilágyi Gábor körjegyző Kishuta

A jegyző javaslataival segíthet a foglakoztatás céljának a meghatározásához szükséges tények előzetes megállapításával. A tervezéstől a kivitelezéshez és az elszámoláshoz szükséges törvényes javaslatok megfogalmazása bonyolult dolog. A politikusok fantáziája szabad, a jegyző a törvényhez kötött. A polgármesteri hivatal az a törvényes csatorna, amelyen keresztül a politikusok jó kezdeményezései megvalósíthatóak. Mi köztisztviselők a közjót a politikusokon keresztül szolgáljuk. Sokszor hiszik ők azt, hogy a szabad gondolataik megvalósítását gátoljuk, holott csak a törvényeket akarjuk betartatni.
Az állami szabályozásnak a minimum kereteket kell meghatározni és a helyi sajátosságokat ismerő önkormányzatra kell bízni a megvalósítás jogát és felelősségét.
A program alapja a közfoglalkoztatási terv, amelyet a munkaügyi központtal és az államkincstárral engedélyeztetni kell. Így a körjegyzőséghez tartozó 5 képviselőtestülettel több fordulóban is tárgyalni kellett. Körjegyzőségünkben 5 testület működik, 5×3 forduló az 15 ülés, így gondolhatják, hogy mennyit üléseztünk.
Az Út a munkához programból az az üzenet, hogy az önkormányzatoknak kell megoldani a munkanélküliség konkrét problémáit a kormány anyagi támogatása alapján. A minden köztisztviselő által támogatandó helyes kormányzati célhoz azonban a helyi köztisztviselők munkája is szükséges. De ehhez a helyi köztisztviselők semmilyen támogatást nem kaptak. Nem pénzt kérünk. Az a szoftver, (amelyért az illetékes minisztérium nagyon sokat fizetett) amely a központi és területi állami szervek munkájának a támogatására készült, a helyi kollégákkal szemben azt az értelmetlen követelményt támasztja, hogy a kollégáim (és minden helyi köztisztviselő) adatrögzítés útján vigye be a rendszerbe minden szociális segélyben részesülő ember adatait. Ez tipikus példája az államigazgatási és önkormányzati szervek közötti együttműködés képtelenségének.
Igazgatási szempontból a másik alapvető probléma, hogy a polgármester dönt a munkanélküliek alkalmazásáról, de a munkavégzés eredményességéről nem tud gondoskodni. A jegyző mit tud tenni a hatékonysággal, amikor nincs eszköze a programban résztvevő munkanélküli munkafegyelmének ellenőrzéséről, felügyeletéről?!
A kormányzati döntéseknek az eredményes megvalósítását szeretnénk támogatni, de azt is elvárjuk, hogy a kormányzat is támogasson minket a munkavégzés során, de legalább ne akadályozza a mindennapi munkánkat.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu