Válasz a nyílt levélre Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyző Úr! 2009/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közmunka

Válasz a nyílt levélre Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyző Úr! 2009/6

XI. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Herczog László dr.
miniszter
Budapest
Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Több mint egy évvel ezelőtt, társadalmi igényként fogalmazódott meg, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorult állampolgárok ne segélyt, hanem munkát kapjanak, hiszen a településeken bőven van ellátandó munka. Ez a jelzés, javaslat jobbára a kistérségek, kistelepülések vezetői, testületei felől érkezett.

 


A „válasz”, az „Út a munkához” program, nézetem szerint nem egy újabb „program”, a sok közül, hanem a hazai szociálpolitika elmúlt évtizedeinek egyik legjelentősebb szemléletváltása. Mégpedig azért, mert a munkára képes, korábban segélyből élők számára munkát és bért ajánl, így segélyt csak azok kapnak, akik fizikai kondíciójuk, egészségi, mentális állapotuk miatt nem tudnak dolgozni.
Nem vitás, hogy a munkavégzéshez szükséges eszközök, anyagok költsége jelentősen megterheli az önkormányzatokat, különösen azokat, amelyek finanszírozási gondokkal küszködnek, vagy amelyek a korábbi években nem tulajdonítottak kellő figyelmet a közfoglalkoztatásnak. A munkaügyi központok a közhasznú foglalkoztatás keretében jelentős nagyságrendű támogatást biztosítottak az elmúlt években eszközbeszerzésre. A program keretében a központi költségvetés jelentős részt vállal a munkabér és járulékok költségeinek támogatásában. A tárgyi feltételek biztosításában külső források bevonására pályázat útján eddig is volt lehetőség, és a jövőben is lesz rá mód.
Polgármester úr által javasolt finanszírozási módot nem támogatom, az visszavetné a közcélú foglalkoztatás volumenét és csökkentené a központi támogatás cél szerinti felhasználásának garanciáját is. A támogatás jelenlegi rendszerének gyökeres változtatása szakmailag nem indokolt.
Jellemzően a kistelepülések vetik fel, hogy a közcélú foglalkoztatást akadályozó tényező a „megfelelő” munkalehetőség hiánya. Azonban kellő körültekintéssel, kreativitással és szervezéssel jelentősen bővíthetők a településen végezhető közcélú munkák köre: településfejlesztési, karbantartási, idősgondozási, egyéb szociális jellegű tevékenységgel, amit az önkormányzatoknak kötelező, vagy önként vállalt feladatként el kell látniuk. Az „Út a munkához” program elsősorban az ország gazdaságilag fejletlenebb, alacsony munkaerőkereslettel rendelkező térségeit érinti. Egy ilyen térségben lévő kistelepülésen a munka hiánya különösen akkor gond, ha nagyon magas a célcsoportba tartozók száma, és sok helyen az önkormányzat az egyedüli munkaadó. A probléma kezelésének módját azonban Önök megtalálták, nevezetesen a „társulásban történő foglalkoztatást”, vagy a szomszéd településekkel való összefogást. A szervezést segíti továbbá, hogy a szociális törvény módosítása révén 2009 júniusától bővült a közcélú munkavégzés keretében ellátható tevékenységek köre, illetve újabb munkaadók foglalkoztatásba történő bevonására nyílt lehetőség.
A program céljai között a szélesebb körű közfoglalkoztatás biztosítása mellett az is fontos, hogy minél több támogatásban részesülő kerüljön vissza a nyílt munkaerőpiacra. Mivel a vállalkozások nem lehetnek közfoglalkoztatók, ezért megfelelő támogatási rendszer kialakításával kívánjuk ösztönözni a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak piaci szektorban történő foglalkoztatását.
Mindenekelőtt leszögezném, hogy az „Út a munkához” program végrehajtása során az önkormányzatok továbbra is szociális ellátási, és nem foglalkoztatási feladatokat végeznek. Ugyanakkor a szociális támogatást elsősorban nem pénzben teljesítik, hanem egy tevékenység ellenértékeként. Ez azt is jelenti, hogy noha szociális helyzetük okán kerülnek be a programba a segítségre szoruló polgártársaink, az a tény, hogy napjaikat nem dologtalanul töltik, növeli annak az esélyét, hogy mielőbb visszakerülnek a munka világába. Ily módon, miként a neve is utal rá, a programnak foglalkoztatáspolitikai konzekvenciái is vannak. Hogy milyen mértékben, az a helyi társadalom kreativitásán, a program irányítói és résztvevői közti együttműködés minőségén múlik.
Azt el kell ismerni, hogy mindez nehéz terhet ró a közigazgatási dolgozókra, különösen a jegyzőkre, körjegyzőkre. Azonban a programból adódó feladatok nem újkeletűek az önkormányzatok számára, hiszen a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatos teendők mellett korábban is szervezték a közcélú foglalkoztatást. Igaz, a közcélú munka lehetőségével korábban kisebb mértékben éltek.
Munkaerő piaci reform
Bizonyára nem könnyű a képviselőtestületek politikai akaratát szakmailag „kiszolgálni”, és egyben a jogszerűséget is biztosítani a program megvalósítása során. Arra azonban a közigazgatásban nincsen mód, hogy a feladat ellátására a települések hivatalai státust kapjanak. Számos településen jól bevált gyakorlat, hogy az önkormányzatok a szakképesítéssel rendelkező aktív korúak ellátásában részesülőket alkalmaznak munkaszervezőként, adminisztrátorként, kézbesítőként, adatfeldolgozóként stb. Ez a megoldás lényegesen kevesebb működési költséggel jár, mintha köztisztviselők látnák el a feladatot. Az önkormányzatok munkáját különböző támogatásokkal segítjük. Így a közfoglalkoztatási feladatok ellátására többlet-létszámot biztosítunk munkaerő-piaci program keretében. Az önkormányzatok munkatársait képzésekkel készítettük fel a program végrehajtására. Módszertani útmutatókat és tájékoztató anyagokat biztosítottunk a gyakorlati munkavégzés elősegítésére.
Egyetértek azzal, hogy a jegyző nincs könnyű helyzetben, de meggyőződésem, hogy a munkaszervezőn keresztül módja van a szabályszegők ellen eljárni és szankciót alkalmazni.
A program, tartalma és jellege miatt nem nélkülözheti a korszerű informatikát és az egységes nyilvántartást. A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis rendszerének eddigi tapasztalatai valóban igénylik a rendszer továbbfejlesztését. Bízom benne, hogy a gyakorlati munka során felmerült hiányosságok felszámolásával megoldódnak a problémák, és az Adatbázis az Önök mindennapi munkáját nem akadályozza, hanem segíti. Egy országos méretű nyilvántartási rendszer kialakításához és zökkenőmentes működéséhez időre, valamint az önkormányzatok és munkaügyi szervezet szoros együttműködésére, kitartó, következetes munkájára van szükség

Köszönöm elgondolkodtató észrevételeiket.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu