A Ket. módosításáról szóló 2008. évi CXI. tv. (Ket.-novella) 2009. október 1-jén lépett hatályba. A Ket. 2005. november 1-jei hatályba lépését követően rövid időn belül megmutatkoztak azok a jogalkalmazási problémák, belső ellentmondások, melyek megoldása csak törvénymódosítás útján volt lehetséges. A működtetett monitoring rendszer, a felvetett szakmai problémák törvényi átvezetése mellett a módosítás indoka volt az ügyféli terhek további csökkentése, az ügyintézési határidők fokozatos lerövidítése, és az elektronikus kapcsolattartás minél tágabb körben történő alkalmazása.

A Ket.-novella a fentiek szerint elsődlegesen ügyféli szempontokat vett figyelembe, az eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá, hatékonyabbá tételét tűzte feladatul, általános célként fogalmazva meg az ügyfélközpontú ügyintézést.
A jogalkalmazó szerveknek a változásokat ügyintézési gyakorlatunkban követni kell. Milyen változások merülnek fel az önkormányzati igazgatás központi szereplője, azaz a jegyző hatósági tevékenysége vonatkozásában?
A jegyző a hatósági eljárás egyik kulcsszereplője, a Ket.-novella rendelkezései a hatáskörgyakorlás tekintetében így alapvetően érintik. A teljesség igénye nélkül vegyünk vizsgálat alá néhány jogintézményt, eljárási területet annak bemutatására, hogy 2009. október 1. után a hatóság tevékenysége, kötelezettségei mennyiben változtak.
Az ügyféli pozíciót kifejtő 15. § (8) bekezdése figyelemre méltó rendelkezést tartalmaz: fellebbezési lehetőséget biztosít az ügyféli jogállást megtagadó végzéssel szemben. Már megindult eljáráson belül harmadik személy vonatkozásában kell döntenie a hatóságnak arról, hogy őt az ügyféli jogállás megilleti-e vagy sem. Ilyen döntés meghozatalára minden, a jegyző előtt ellenérdekű fél részvételével folytatott eljárás esetében sor kerülhet. Ha az ilyen ügyféli jogállást megtagadó végzés elleni jogorvoslatokat igénybe veszi a harmadik személy, az eljárás elhúzódhat, vagyis az ezzel kapcsolatos rendelkezés nem feltétlenül szolgálja az annak gyorsítását.
A Ket.-novella szerint az ügyintézési határidő elmulasztása esetén a mulasztó hatóság a jogszabályban meghatározott összeget köteles az ügyfél részére visszafizetni. E súlyos következmény – ha mulasztás történik – belső ellenőrzési rend kialakítását teszi szükségessé annak érdekében, hogy a fizetési kötelezettség alapja bizonyított legyen. Növeli a jegyző felelősségét, hogy a felügyeleti szerve is vizsgálhatja a visszafizetések megtörténtét.
Alapvetően változtak a szakhatósági közreműködés szabályai. Az új rendelkezések a szakhatósági közreműködést kérő és akként közreműködő hatóságok (települési jegyző mindkét minőségben eljárhat!) körültekintőbb feladatellátását követelik meg. Több részfeladat jelenik meg, melyek összességében munkanövekedést jelenthetnek. Feladatként jelentkezik a szakhatósági eljárás illetékének, igazgatási szolgáltatási díjának az eljáró hatóságnál történő megfizetésével kapcsolatos adminisztráció is.
A jogalkalmazás jelen időszakának egyik kardinális kérdése, hogy a hatóság milyen formában hozza meg döntését. A határozat-végzés kérdés eldöntése – még ha banális is – nagyban kihat a jegyző mint elsőfokú hatóság jogalkalmazói munkájára. A határozat az ügy érdemében hozott döntés, míg végzést kell hozni minden más kérdésben, szűkebben értelmezve olyan kérdésekben, melyekhez joghatás fűződik. Erre figyelemmel indokolt átgondolni az eddigi gyakorlatot.
Az elektronikus kapcsolattartás több szempontból is új feladatok elé állítja a hatóságot, a települési jegyzőt. A hatóság számára a Ket.-novella kötelezővé teszi az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítását, mely technikai, személyi és munkaszervezési feladatként is megjelenik a hatóság oldalán. Az elektronikus út az ügyfél számára csak lehetőség, az elektronikus úton történő kérelem-benyújtást azonban egyetlen ilyen kérelem esetén is biztosítani kell. A polgármesteri hivatalnak kiépített informatikai rendszerrel, azt működtetni képes személlyel (személyzettel) kell rendelkeznie, hiszen az elektronikus ügyintézés alapfeltételei közé tartozik a hivatali honlap léte és karbantartása, a hivatali kapu létesítése és annak kezelése, figyelemmel kísérése, e vonatkozásban a megfelelő helyettesítés biztosítása is. A hivatali kapuval kapcsolatos ügyintézés során számos Ket.-rendelkezésre is figyelemmel kell lenni, ami így a hatósági ügyintézést végzők informatikai továbbképzésének szükségességét veti fel.
A hatósági ügyintézéshez kapcsolódó feladatként jelenik meg a 164. § (3) bekezdésében megjelölt feladatok teljesítése is. A teljesítmény és hatékonyság mérésére szolgáló ügyforgalmi statisztikát kell készíteni, mely adatok tulajdonképpen az évenkénti hatósági statisztikai adatszolgáltatásban is megjelennek. Ugyanakkor számba kell venni az ügyintézési határidő túllépésének mértékét, a hatósággal szemben benyújtott kártérítési igények számát, valamint az ügyintézési határidő túllépése miatt a hatóság vezetőjével szemben kezdeményezett fegyelmi eljárások számát. Az ügyforgalmi statisztikát a jogszabályban meghatározott helyen közzé is kell tenni. A 164. § (2) bekezdése újraszabályozta a hatóságok elektronikus tájékoztatási kötelezettségét, melynek hatóságonkénti pontosítása a jogszabályi rendelkezések megtartása céljából indokolt.
A fentiekben csak példálózva, figyelemfelhívó jelleggel ismertettünk néhány jogintézményt, eljárási kérdést a jogalkalmazáshoz kapcsolódó egyéb igazgatásszervezési feladatokkal együtt.