Helytörténet - krónikaírás Pécsváradon

Lassan 40 éve, hogy a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1971. március 19-én 44/1971. VB. számú határozatával elrendelte a nagyközségi, illetve községi krónikák vezetését. A Megyei Levéltár szakmai irányítása mellett 1972 január1. napjától valamennyi község, nagyközség, így Pécsvárad is megkezdte a helyi események, történések rendszeres, időrendi feljegyzését.
A Levéltár meghatározta a krónika szerkezetét, amely lényegében még ma is három részből áll, nevezetesen:
I. az évkönyv (a napi események időrendi felsorolása)
II. az év végi rendszerező összesítés
III. a dokumentumgyűjtemény (fotók, meghívók, újságcikkek, fontosabb iratok másolatai, magnófelvételek, stb.)
A tanácsok megszűnését követően a Levéltár felajánlotta további segítségét és vállalta a krónikák kezelését, amennyiben az önkormányzatok úgy döntenek, hogy „folytatják ezt a nemes hagyományt” (ekkor már 18 év anyagát tárolta a Levéltár és nyilván látták annak hasznosságát). Tudomásom szerint Baranyában 5-6 önkormányzat (város és nagyközség) döntött a krónikaírás mellett.
A Levéltár felhívta az önkormányzatok figyelmét a legfontosabb követelményre, mint pontosság, megbízhatóság, hitelesség (azaz a krónika a valóságot tükrözze, ne szépítsen, stb.) Kiemelték, hogy a krónika nem a mának szól, hanem elsősorban az elkövetkező korok kutatói, érdeklődő polgárai számára készül. Kérték, hogy a krónikaíró őszintén írja le véleményét, a képviselőtestület határozatával kiegészítheti a krónika szövegét (ellentétes véleményt is megfogalmazhat), de az eredeti szöveget ne változtassa meg.
Ma már negyven bekötött, egyenként 50-60 oldalas anyagot tárol az önkormányzat a hozzátartozó (külön szekrényt megtöltő) - téma és időrend szerint csoportosított - mellékletekkel (a sajtófigyelő által küldött újságcikkek, plakátok, helyi újságok, stb.)
Az eltelt évek során kialakult a krónika állandó szerkezete és a krónikaírás gyakorlata is.
A Napló, az események időrendi felsorolása szinte mindent tartalmaz. Csak példaszerűen: rendkívüli időjárástól (hóvihar, jégeső, közlekedési nehézségek, stb.) kezdve a súlyosabb baleseteken, bűncselekményeken át a választási eredményekig, egy-egy üzlet megnyitása vagy bezárása, klubok, egyesületek összejövetele, közgyűlése, vezetőségválasztása, amatőr csoportok előadása, egyéb rendezvények, sporteredmények, egy-egy utcában közmű elkészültének időpontja, közéleti személyiségek, politikusok, művészek látogatása és sorolhatnám vég nélkül a napi bejegyzéseket.
Az év végi rendszerező összegzés (II. rész) elkészítése a krónikaíró feladata, de ehhez a helyi intézmények és jelentősebb gazdasági egységek meghatározott szempontok (kérdések) alapján egy összegzést adnak.
Ennek tartalmát illetően csak két példa:
Az általános iskola a tanulók létszámáról, a csoportokról, a napközisek számáról, a pedagógusok létszámáról, a személyi változásokról, a végzősök és továbbtanulók számáról, az évi eredményekről (szakmai, sport, egyéb versenyeken jól szereplőkről), költségvetése felhasználásáról készít egy összefoglalót.
Egy mezőgazdasági RT a földterülete, vetésterülete, terméshozama, létszáma, átlagbére, beruházása, egyéb fejlesztése, árbevétele, jövedelmezősége, partnerkapcsolata (export, import) alakulásáról ad számot és minden adatszolgáltató megírja mindazt, ami „az útókor számára fontos lehet”
Ezek alapján az összegzést a krónikaíró készíti az alábbi szerkezetben:
Az I. fejezet mindig az újdonságokat, a változásokat tartalmazza (pl. alakult egy klub, változtak a tisztségviselők, a vezetők, bezárt vagy nyílt egy üzlet, új edzője van a labdarúgóknak, lemondott egy képviselő és helyébe más került, új háziorvos kezdte meg munkáját, stb. stb.)
A II. fejezet a város külkapcsolatait taglalja: osztrák és német partnervárosi látogatásokat, rendezvényeket, amatőr együttesek külföldi szereplését, a viszontlátogatásokat, továbbá a jelentősebb, a város hírét a megyehatáron túlra eljuttató eseményeket rögzíti (mint a már hagyományos Szent György napi regionális vagy országos ifjúsági fúvóstalálkozó, a júniusi Ifjúsági Fesztivál, az augusztusi István napok és annak keretében a Várszínházi előadások, illetve az októberi „Leányvásár”, valamint országos konferenciák, régiós rendezvények, tv-ben, rádióban való megjelenés, stb.
A III. fejezet az évi költségvetés főbb adatait részletezi (városüzemelés évi költsége), továbbá az önkormányzati és egyéb beruházásokat, fejlesztéseket sorolja fel.
A IV. fejezet a jelentősebb gazdasági egységek éves működését összegzi, valamint a foglalkoztatottság alakulását rögzíti.
Az V. fejezet az intézmények, civil szervezetek tevékenységét összegzi: bölcsőde, óvoda, kisegítő iskola, általános iskola, szakiskola, gimnázium, művelődési ház és hozzá kapcsolódó amatőr együttesek – zenekarok, kórusok, tánccsoportok, szakkörök, klubok, nemzetiségi csoportok, német és cigány kisebbségi szerveződések - tanuszoda és tornacsarnok, sportszakosztályok, egyéb civil szervezetek, pártok, cserkészek, Várbaráti Kör, Nyugdíjas Egyesület, Mozgáskorlátozottak klubja -, szociális gondozási központ, egészségügyi centrum és végül az intézményi gondnokság a sorrend.
Ez a rész átfogja (legalábbis érinti) és hitelesen tükrözi Pécsvárad lakónépessége mindennapjait.
A VI. fejezet az egyebek bemutatja a népesség alakulását ( férfi, nő, 18 év alatt, 60 felett, újszülöttek bontásban), számot ad a lakás és hétvégi házak építéséről, a közműellátottságukról, beszámol a jelentősebb, tragikusabb bűncselekményekről, balesetekről, esetlegesen közéleti személy haláláról, egyesek sikeréről, kitüntetettekről.

http://www.pecsvarad.hu
Levéltár: http://www.bml.hu