Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta el a rendezvényen. Prof. dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja hozzátette, hogy a világ egyre inkább a zártabb közigazgatás irányába változik, ahol az erős állam ideája a meghatározó. A professzor szerint olyan képzéseket kell nyújtani a leendő közszolgák számára, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot a köz- és a magánszféra között is.

Magyary Zoltán munkásságában kitüntetett szerepe volt a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kutatásoknak, amelyről Dr. Koi Gyula beszélt a rendezvényen. Az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet adjunktusa Magyary Zoltánt a közigazgatási jog és a közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb magyarországi alakjának nevezte, aki úgy tartotta, hogy a közigazgatást nemcsak jogi eszközökkel lehet vizsgálni. Elhangzott, hogy széles szakmai műveltsége, olvasottsága, idegen nyelvi ismeretei kiemelték abból a környezetből, amiben élt, részben emiatt is érték sokszor súlyos és jogtalan kritikák. „Magyary természetes egységként kezelte a közigazgatással kapcsolatos tudományterületeket, mint például a közigazgatási jogot, a közigazgatás politikát, a közigazgatás történetet és a pénzügyi jogot"- mondta Koi Gyula. Az adjunktus hozzátette, hogy Magyary életművében sok ponton jelenik meg a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos véleménye. Az 1942-ben megjelent, a Magyar Közigazgatás címet viselőművében például kifejti, hogy minden közigazgatási szervezetben nagy szerepe kell legyen a személyzeti politikának, amelyre egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozókat kell alkalmazni a közigazgatásban.

Tovább>>

Forrás: hirlevel.egov.hu