Az építésügyi hatósági tevékenység jelenlegi rendszerét érdemes lenne újragondolni – nyilatkozta lapunknak Dénes György, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium építésügyi hivatalának helyettes vezetôje, aki a korábban kidolgozott koncepciókkal egyetértve változatlanul úgy véli, hogy a centralizált állami építésügyi hivatalok hatékonyabban, szakszerűbben és költségtakarékosabban láthatnák el ezt a feladatot. Jelenleg a városi jegyzôk mindegyikének, illetve körülbelül négyszáz községi önkormányzat jegyzôjének...

Isten hozta, Mérnök úr! – mondja a községi jegyző – 20 éve nem járt nálunk. Amit akkor újjáépítettek, már romlóban van, ideje volna, hogy újra jöjjenek. Pénzünk nincs, de pályázni tudunk, ha megmondja, hogy hová érdemes. Üdvözöllek András! – köszönti a katolikus plébános – nem öregedtél semmit. A templom rekonstrukciójára néhány éven belül megint szükség lesz, mert a múltkori feltárás után - mikor is volt, 30 éve? - a pénzszűke miatt nem tudtunk mindent megcsinálni. Talán most az 1%-kokból lehetne valamit tenni?! Régen...

A területi főépítészi hálózat 1992-ben jött létre, már akkor regionális szervezetként, hiszen az akkori illetékességi területek nagyrészt megegyeztek a később kialakított régiós lehatárolással. A területi főépítészi irodák az illetékes minisztérium szakmai felügyeletével, önálló szervezeti egységként működtek 2006. december 31-ig, amikor a közigazgatási hivatalok átszervezésével egyidejűleg azok szervezeti egységébe kerültek, már állami főépítészi iroda elnevezéssel. Az állami főépítész tevékenységi köre, szakmai...

Az építési termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos rendelet egységes alkalmazása érdekében tájékoztató szakanyag kiadására került sor. A könnyűszerkezetes épületek építési és használatbavételi engedélyezési eljárása során több elsőfokú építési hatóság, illetve az építés-felügyeleti ellenőrzések során az építésfelügyelők eltérő módon alkalmazták az építési termékek forgalomba hozataláról szóló 3/2003-as együttes rendeletet.  Eltérő eljárások  Előfordult több helyen, hogy egyedi építmény...

Az önkormányzatok kezelésében a különböző mélységű és formátumban meglévő adatvagyon hatékony felhasználására az ésszerűség mellett a közelmúltban lezárult GVOP pályázatok irányították figyelmet, amelyek éppen a hasznosítás gyakorlati formáinak kidolgozását szorgalmazták. Nos a sikeres pályázatokkal a hasznosítás kérdése nem zárult le véglegesen. Az önkormányzat tulajdonában lévő, a napi működés során egyre bővülő adatállomány, a szolgáltató önkormányzati modell megvalósításból következő többcélú...

Az 1992. évi LVI. törvény írja elő az önkormányzatok számára a címnyilvántartás vezetését, azaz 12 évnyi mulasztásos törvényesítés terheli a jegyzőket. Ennek elsődleges oka, hogy a törvény nem biztosított a megvalósításhoz szükséges eszközöket az önkormányzatok számára, és enélkül a kezdeti adatfeltöltés nehezen megoldható feladatot jelent, hiszen a népességnyilvántartás címállománya csak a jelentett, illetve lakott ingatlanokat tartalmazza. A nyilvántartás új alapú megvalósítását az is indokolja, hogy új fogalmak, szintek jelennek...

Jogértelmezési problémák az építésügyi hatósági munkában Az építésügyi hatósági munkával foglalkozó szakemberek szinte egyöntetű véleménye: a jogalkotási, a napi jogalkalmazási és jogértelmezési problémák, anomáliák egyik forrása, hogy az építésügynek 1990. óta nincs önálló minisztériumi képviselete. A szakterületet kormányváltásról-kormányváltásra különböző ágazatokhoz csatolták, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal több részlege és a Belügyminisztérium között oszlik meg. Az érintettek szerint a településfejlesztés...

Az építési törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány 1997-ben rendeletben állapította meg a kiemelt építéshatósági ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területét. A hatáskör-telepítés fő szabályai szerint a körzetközponti jegyzőhöz kerültek a fontosabb építéshatósági feladatok, de sok kis települési jegyző is „megtarthatta” ezen hatásköröket. Az építésügyi hatóságok magas szintű szakmai felkészültségének és befolyásmentes döntési pozíciójának biztosítása elsőrendű közérdek – kommentálja a hatáskörök...

Az építésügyi igazgatásban a hatásköröket, hatósági jogköröket háromféle építési hatóság gyakorolja. A kisebb jelentőségű (ha van ilyen egyáltalán) ügyekben az 1997. évi LXXVIII. törvény /Étv./ 52. §. /1/ bekezdés alapján a települések jegyzői, az un. kiemelt elsőfokú építési ügyekben a körzetközponti (városi) jegyzők, illetve azok járnak el, akik a meghatározott szakmai feltételeket tartósan biztosítani tudják. Jellemzően e harmadik eshetőségre jöttek létre a hatósági építésügyi társulások. Heves megyében a hét városban és 12...