Több mint egy év telt el azóta, hogy 20 év liberális-szocialista önkormányzást követően átvettük a Fővárosi Önkormányzat vezetését. 2010 októberében mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Budapest főváros sok területen szervezetlen igazgatással rendelkezik, és ennek köszönhetően gyakorlatilag működésképtelenség határát kezdte súrolni.
Jól látható volt,...

A Budapest XXIII. Kerülete négy várossal tart fenn testvérvárosi kapcsolatot, melyek elmélyítésére és a lakosság körében való kiterjesztésére törekszünk. Nürtingen A testvérvárosi kapcsolat 1988-ban köttetett. A rendszerváltás előtt még nem voltak nagy hagyományai a testvérvárosi megállapodásoknak, különösen nem nyugat-európai országokkal. Ezt a kapcsolatot is a kitelepített egykori soroksáriak kezdeményezték, hogy kötődésüket korábbi hazájukhoz ilyen formában is megerősíthessék. 1994-ben, amikor Soroksár Budapest XXIII....

A mobil kommunikáció napjaink legdinamikusabban fejlődő területe. Az önkormányzatok sem nélkülözhetik munkájuk során ennek az igen elterjedt és népszerű kommunikációs eszköznek a használatát. Segítségével az ügyintézői munka gyorsabbá, az ügyfelek elérése egyszerűbbé válik. Önkormányzatunk 2006-óta üzemeltet saját SMS szervert, ami 3 GSM modemen (telefonvonalon) keresztül juttatja el az üzeneteket a címzettek mobil telefonjára. A rendszer legfontosabb alkalmazási területe az ügyfelek illetve a partnercsoportok (képviselő-testület,...

Két éve a fővárosi parkolási rendeletre tett törvényességi észrevételre rendeletalkotási javaslatot készítő kollégák elmondták, az észrevétel hét pontjából azt kellett az előterjesztésükben támogatniuk, melyek nem „akadályozták” Budapesten a fizető parkoltatás kialakult gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a 109/2009. (XI. 18.) AB határozatában azonban a Fővárosi Közgyűlés által elutasított, a jogbiztonság garanciáit hiányoló észrevételeket is megalapozottnak találta. A várakozás fizetőssé tétele forgalomszabályozási eszköz –...

Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok (Vígszínház), Bacsó Péter: Majdnem szűz (Megafilm), Karinthy Frigyes: Capillária „Nem szomjazik az egészséges, becsületes, szép szerelemre…?” De, bizonyára. Szomjazik, csak éppen esélye sincs rá. Sem a két eminens, mindenkinek megfelelni képes Tündérlaki Olgának és Mancinak, sem húguknak, az okoska-szépecske Sárinak, sem nővérüknek, Boriskának, Heltai sablonosan kitartott színésznőjének. Igaz, Bacsó Péter ma élő, hősies kis kurvájának sincs sok része becsületes, szép szerelemben. Pedig ő akár...

„De magyar vagyok, s a magyar lóra termett, Magyarnak teremt az isten lovat, nyerget.” Lehet, hogy éppen 25 éve történt. De inkább csak 23, vagy 24, ezt a régi műsorújságból könnyedén ki lehetne deríteni. Nekünk a Fiumei („Mező Imre”) út felől volt érdemes megközelíteni az Erkel Színházat, de október 23. volt, és a Köztársaság téri pártház előtti utcarész mindkét oldalról szigorúan le volt zárva. Akkoriban már hosszú haj nélkül, nyakkendőben, szabad volt kicsit szemtelenkedni az erősen unatkozó rendőrnővel, aki láthatóan el is...

A térinformatikai rendszer kiépítése Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat nagy ívű informatikai fejlesztésének része, mely indulása óta az egyik legsikeresebben működő és folyamatosan bővülő elektronikus önkormányzati rendszerré nőtte ki magát. Eredeti célja az ügyfelek teljes körű tájékoztatása volt az aktuális szabályozási előírásokról, beépítési lehetőségekről. A kitűzött célt a rendszer gyorsan elérte, azóta több ütemben bővült. A rendszer 2008. szeptember elején került ki a világhálóra, használata azóta bárki...

Az igazgatási szünet jogintézménye a Ktv. 2007. július 15-i módosításával született meg. A törvény az igazgatási szünet definícióját külön nem tartalmazza, azt maga a jogszabály szövege fogalmazza meg, a Ktv. 41/A. § (9) bekezdése, mely szerint az igazgatási szünet az az időszak, amely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. Hétköznapi nyelven tehát: szabadságolási időszak. Az igazgatási szünet időtartamán belül az egyes szervezeti egységek esetében a szabadság kiadása, illetve kivétele eltérő időszakban, illetve időtartamban is...

Budapest Fővárosnak 2003 óta működik irodája Brüsszelben. Az Iroda fő feladata a fővárosi érdekek megjelenítése Brüsszelben és az uniós történések, információk szűrése és az érintettekhez való célzott eljuttatása. A Fővárosi Közgyűlés 2003. májusi döntése után 2003 szeptemberében nyílt meg Budapest Főváros Brüsszeli Irodája, azzal a céllal, hogy közvetlen információs csatorna jöjjön létre az Európai Unió szervei és a Főváros között, valamint hogy a Fővárost láthatóbbá tegyük az uniós színtéren. Az Iroda szervezetileg a...