Az Országgyűlés a 2011. december 23-ai ülésnapon fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (Sztv.), mely 2012. április 15-én lép hatályba és az ezt követően megvalósult szabálysértések elbírálására kell alkalmazni.
Az új törvény megalkotásának a célja egy olyan eljárási rend kialakítása volt, mely a jogalkotó szándéka szerint a korábbinál hatékonyabb és gyorsabb hatósági fellépést biztosít a társadalomra csekélyebb...

A költségmentesség „kétélű fegyver". Lehet élni és visszaélni vele. A társadalmi igazságosság megvalósításán nyugvó jogalkotói szándék csak a jól értelmezett jogalkalmazói aktuson keresztül érvényesülhet.
A költségmentesség fogalma nem újszerű intézmény a közigazgatásban, hiszen már az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a...

A reformok korát éljük, egy olyan időszakot, amikor alapvető változás indult el a közigazgatásban is. Az ilyen helyzetekben van a legnagyobb szükség a JÓ SZAKEMBEREKRE, akik az állandóságot képviselik az átalakulásokban és segítségükkel elérhető a kitűzött cél. Ezek a szakemberek ott dolgoznak a közigazgatás minden szintjén, és ott vannak – habár ritkán találkozunk velük – az iktatókban, a postázókban és az irattárakban is.
A jelenlegi fővárosi és megyei kormányhivatalok jogelődjeinek életében az elmúlt években egymást...

Az elmúlt időszakot tekintve fokozatosan emelkedett azon panaszos ügyfelek száma, akik birtokvédelmi eljárás keretében kívánják keresni igazukat.
Az esetek többségében nincs mód az eljárás megindítására vagy eredményes lefolytatására, mivel a panaszok arra irányulnak, hogy szomszédjuk tűrhetetlen magatartást tanúsít velük szemben: fenyegetőzik, fizikai...

A Jegyzők Országos Szövetsége alapcéljaival összhangban, mint szakmai érdekképviseleti szerv fontosnak tartja, hogy az önkormányzati törvény tervezetéről véleményt mondjon. A Jegyzők Országos Szövetsége érdekelt abban, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása és a közigazgatás átszervezése a kormány által kitűzött célokkal összhangban valósuljon meg, létrejöjjön egy...

Amennyiben egy társadalmi szervezet (továbbiakban szervezet) közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérik, abban az esetben sokkal szigorúbb feltételeknek kell hogy a szervezet megfeleljen mind a bejegyzési eljárás során, mind a továbbiakban a működés tekintetében. Ezen szigorúbb szabályokat a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) tartalmazza. Ksztv. 3. §-a értelmében a következő közhasznúsági fokozatok megszerzésére van lehetőség: „közhasznú" vagy „kiemelkedően közhasznú". Az...

I.) Létrejötte
1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyvről, továbbiakban Ptk.) 74/A. § (1) kezdése szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Ezen jogszabályhely kettő fontos feltételt is meghatároz, a...

A megalakulás
Az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban Etv.) 3. § (4) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is jelent, tehát az alapításhoz szükséges három aktusnak a fenti törvényhely szerint meghatározott sorrendben kell egymást követnie. Amennyiben a megfelelő sorrendiség nincs betartva a...

Cikkünk megírásának elsődleges célja az volt, hogy segítsük egy egységes vadkárbecslési eljárásmenet kialakítását. A vadkárbecslési módok sokféleségéről személyesen gyűjtöttünk tapasztalatokat. Reméljük, az alábbiakban hasznos segítséget és pontos útmutatást tudunk az Önök munkájához nyújtani. A vadkárbecslési eljárás megindítása AZ 1996. LV. Tv. (a továbbiakban Vtv.) V. fejezete rendelkezik a kárbecslés eljárásról. A jogszabály 2010. 03. 12-ével újra a területileg illetékes jegyzőt nevezi meg, mint az ügyben eljáró hatóságot. A...

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X .20.) Korm. Rendelet főbb tartalmi elemeiről kapott tájékoztatást a Jegyző és Közigazgatás. A belső piaci szolgáltatásokról szóló EK irányelv alapján a tagállamoknak, így hazánknak is az engedélyezési rendszereket felül kell vizsgálni, és a szükséges jogszabály-módosításokat 2009. december 28-áig el kellett végezni. Az Irányelv a szálláshelyek tekintetében a kereskedelmi...