1990-ben a megalakuló szarvasi önkormányzat a volt tanácsrendszertől bonyolult, átfedésekkel terhelt intézményi struktúrát örökölt: mintegy húsz költségvetési szerv kényszerült további működésre indokolatlan tagoltságban - nagyrészt azonos feladatokat ellátva -, és így magukkal hurcolva a szükségtelen vezetői szinteket az elkerülhetetlen egyeztetési nehézségekkel együtt. Már megszokott - így-úgy, de mégis csak működő - intézményhálózatunk és a közben megszületett közalkalmazotti törvény (gyakorlatban még ki nem próbált)...

„A jövő minden korban azoké, akik képesek a megújulásra, akik képesek gyors és hathatós választ adni az újabb kihívásokra. A Többcélú Kistérségi Társulásnak éppen ez a feladata. Biztosítani az együttműködést a 79 település között, a szociális ellátás, az egészségügy és a közoktatás területén. A jövő útja, hogy azokat a pontokat keressük, amelyek összekötnek bennünket, nem pedig azokat, amelyek szétválasztanak. Közösen könnyebben és gyorsabban találunk megoldásokat problémáinkra, mint egymás ellenére.” /Dr. Gyimesi Endre, a...

Nagy érdeklődéssel olvastam Dr. Balogh Edit cikkét a többcélú kistérségi társulásokról. Átérezve problémájukat, újabb bizonyítékát láttam annak, hogy mennyire másképpen viszonyulhatnak egy intézkedéshez, egy jogintézményhez az ország különböző települései attól függően, hogy melyik régióban, megyében, vagy akár kistérségben helyezkednek el. Teljesen egyetértek a cikkíróval abban, hogy a települések teljesítőképessége nagyon különböző lehet mind a lélekszámtól, mind a gazdasági helyzetüktől függően. A hátrányos helyzetű...

Tanulságos vitaindító cikket írt Ceglédről Dr. Balog Edit jegyző kollegám. Azt gondolom, hogy a helyi sajátosságok rögzítésén túl nagyon sokan önmaguk térségére is ráismerhetnek a felvetett problémák alapján. Az alapvetéseken túl én a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás működéséről az alábbiakban szeretnék írni. Kemény megállapítás, de le merem írni, hogy az országban az elsők között, 1991-ben létrejött együttműködés mára kelvén – képletesen szólva - romokban hever. A több mint 10 település képviselőiben...

A véletlen hozta így, de napra pontosan 10 évvel a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának megalakulása után jött létre a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás. Ez a dátum 2006. június 28-a. Nem vagyok büszke arra, hogy az országban az utolsók között, és arra sem, hogy a térséget alkotó tizenöt település közül csak tizenketten írták alá a tárulásról szóló megállapodást. Nézzük meg milyen volt az út a megalakulásig. A 2004. évi CVII. törvény megjelenése fantasztikus lehetőségeket hozott az önkormányzatok...

Országosan egyedülálló kísérletbe fogott Budaörs a nemrégiben megújult közösségi Városházán: az idén húszéves város nemcsak a szó konkrét, de átvitt értelmében is akadálymentesítette a helyi közigazgatást. Az évről évre ismétlődő közvélemény-kutatások visszaigazolták a városvezetés igyekezetét: az ügyintézéssel való elégedettség folyamatosan növekszik Budaörsön. A 2005-ben átadott, kibővített Városháza épülete nem csupán a Polgármesteri Hivatal székhelye lett, hanem egyben olyan közösségi tér, amely munkaidő után...

Lenti Kistérség Többcélú Társulása élve a jogi lehetőséggel a Nyugat-Dunántúli régióban elsőként alakult meg - a statisztikai térség valamennyi - 51 településének részvételével 2004. június 29-én. Lenti kistérség Zala megye északnyugati részén helyezkedik el, területe 663 km², lakóinak száma 23.359 fő. Földrajzi fekvésében előnyt jelent a szlovén, az osztrák és a horvát határ közelsége. Zala megye 6 kistérségéből a harmadik legnagyobb. 51 település alkotja, egyetlen városa Lenti. A kistérség településeinek 4/5-e apró- és...

Dr. Vincze Ferenc Hajdúszoboszló jegyzője izgalmas igazgatásszervezési és hatáskörtelepítési javaslatokkal állt elő. Rövid megjegyzéseim, észrevételeim: ad.1. „Kistérségi Önkormányzati Hivatal és kistérségi főjegyzői cím” Az önkormányzati szabályozás következetes abban, hogy az önkormányzati hivataltípusokat a választott képviselőtestület szerveként nevesíti. Kistérségi szinten nincs önkormányzat így fogalmilag kizártnak tartom „kistérségi önkormányzati hivatalok” alapítását. Azzal viszont egyetértek, hogy kezdeményezzük a...

Szt. István államszervezésének idején sógora és nádorispánja, Aba Sámuel, gyakorlatilag uralta a Hernád folyó forrásvidékétől a Közép-Tisza vidékig (Szolnokig), keleten a Zagyváig elterülő, a Mátrát is magába foglaló vidékeket. E területen alakult ki 1010 után Újvár megye, melynek központja Abaújvár földvára, volt, s onnan igazgatták a hevesi részeket is. Heves vármegye önállósulása hosszas folyamat volt, végső soron csak a XIII. század végére fejeződött be. Korai ispáni centrum a hevesi földvár volt; V. István királynak ott és...

A magyarországi mecenatúra létezik, fejlődik, de jellemzői, természete sem az állam, sem a civil szektor számára intézményesen nem kezelhetők. Mégis a vállalatok és magánszemélyek irányából becslések szerint százmilliárdos nagyságrendben áramlik vissza támogatás különböző közügyek segítésére. A mecénásság, mint szerep megerősítése, társadalmi megbecsülése érdekében elkerülhetetlen, hogy állami és helyi társadalmi szinten megfogható legyen a partnerségi kapcsolat, minél alaposabban megismerhetővé váljon a hazai mecenatúra állapota és...