Az 1569. évi országgyűlés 52. törvénycikke rendelte el, hogy a Külső-Szolnok megye lakossága számára is „ezentúl Heves vármegye szolgáltassa az igazságot”, és ennek nyomán állt fenn azután több mint három évszádig „Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegye” törvényhatósága. Kérdés azonban, hogy a török korban, akkor, amikor Habsburg központi kormányszervek kétségtelenül csak túl távolról követhették a helyi történéseket, s ezért különösen szükség volt a nemesi önkormányzatok aktivitására, vajon tudott-e...

A cikk elkészítéséhez nagyban hozzájárult Tarsoly József, az Egri Hegyközség Hegybírójának önzetlen segítségnyújtása. Köszönet érte! A szőlészet és borászat Magyarországon mindig is kiemelkedő fontossággal bírt. A középkorban és a kora-újkorban a bornak a vallási élet és az élelmezés területén jutott kiemelkedő szerep, így nem csoda, hogy az „ágazat” legkorábbi részletes szabályozásának forrásai a XVI. századtól felbukkannak fel. A Tokaj-Hegyalja települései már a XVII. századtól rendelkeztek úgynevezett hegyszabályokkal, de...

2003. évben merült föl igény az egri fiatalok véleményének, gondolatainak, elvárásainak, közéletiségének megismerésére, mind Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mind pedig a városi civil szervezetek, valamint a fiatalokkal foglalkozó szakemberek részéről. Az előkészítések után 2005. év elején kezdte el a Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda a felmérést, melynek célcsoportja az Egerben élő, illetve az oda bejáró 15-29 éves korosztály volt. 1000 fővel töltették ki a 6 tematikus blokkot tartalmazó kérdőívet: iskola, tudástőke; munka...

A közigazgatás fokozatos korszerűsödése, az önkormányzati munka szakszerűbbé válása, információ-szükségleteinek megnövekedése miatt egyre inkább előtérbe kerül a közigazgatásban dolgozók információ-ellátásának kérdése. Tudjuk, hogy egy hivatal munkáját alapjaiban nem az határozza meg, hogy működtet-e könyvtárat vagy sem, de azt is állíthatjuk, hogy a szakemberek munkájához nélkülözhetetlen jogszabályok, folyóiratcikkek, szakkönyvek gyors, pontos elérése megkönnyíti a feladatok elvégzését és biztos fogódzót jelent a szakmai...

Egerben, a Megyeháza udvarán található Sportmúzeum egy olyan rangos szentély, amely nap mint nap élményt nyújt az oda látogatók számára. A múzeum nyitott kapuját átlépő látogató felfedezheti az újkori olimpiai játékok értékeit, érezheti az olimpiai eszmeiség hatását. Ötven évvel ezelőtt spontán módon kezdődött a sporttörténelmi értékek megmentése, amelyre nagymértékben kihatott az 1956-os forradalom éve, a melbourne-i olimpiai játékok esztendeje, amikor is a nagy sportegyéniségek egyszerre küzdöttek a sportsikerekért, a szabadságért...

A magyar nemzet kiemelkedő történelmi emlékhelye az egri vár, amely az 1552-es hősies várvédelem révén vált híressé. A Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában itt működő Dobó István Vármúzeumot évente több, mint 400 ezer látogató keresi fel, hogy végigjárják az egykori harcok helyszíneit, megtekintsék a múzeum kiállításait, és részt vegyenek az évente megrendezett történelmi programokon. A vármúzeum az utóbbi évtizedben tudatosan törekszik arra, hogy az általános múzeumi funkciókon (gyűjtés, megőrzés, tudományos feldolgozás,...

Egerben három évtizede kezdtek el foglalkozni a város vezetői azzal a gondolattal, hogy nyaranta a város múltjához és jelenéhez méltó, országos jelentőségű kulturális, főként színházi programokkal fogadják a városba látogatókat. Továbbá azzal akarták még otthonosabbá tenni a patinás várost a lakók számára is, hogy tartalmas nyári rendezvényeket szerveznek. Ezen alapgondolatok nyomán született meg a korábban csak színi- és operaelőadásokat, később más zenei és táncos produkciókat is felvonultató szabadtéri rendezvénysorozat. 1977-től...

A német polgárság betelepülése folytán több magyarországi városban jellegzetes önigazgatási forma alakult ki. Ez volt a fertálymesterek testülete. Történetüket funkciójuk alapján három korszakra kell osztanunk: kialakulásuktól 1848-ig, majd 1848-tól 1948-ig, adminisztratív úton való megszüntetésükig, végül a rendszerváltást követő újjáalakulásuktól napjainkig terjedő korszakokra. Az intézmény előzménye hazai gyökerű, s a XVII. század végén kezdett kialakulni. A török kivonulása után az Egerbe betelepülő lakosság jelentős része...

Az évente, 2006-ban immár hatodszor megrendezett történelmi emlékülésére a Szent György Lovagrend Egri Priorátusa a Magyar Szent Korona 1809. évi Egerbe menekítésének elfeledett, a közvélemény által alig ismert körülményeit tűzte napirendre. Dr. Pap József történész, főiskolai docens és Fodor László régész, muzeológus, kutatásaik során a menekítés előzményeit és történetét részleteiben is feltárták, előadásaikban az ülés résztvevőivel megismertették. Magyarország, a Habsburg Birodalom részeként az 1700-as évek végétől...

A Magyar Köztársaság Elnöke Bélapátfalva nagyközségnek 2004. július 1. napjával városi címet adományozott. Ugyancsak 2004. évben a városi ranghoz kötődve Bélapátfalva Heves megye új 7. területfejlesztési-statisztikai kistérsége is lett 13 településsel. A kistérség települései előzőleg az egri és a pétervásárai kistérséghez tartoztak. A kezdeti nehézségeken – egy település még a területfejlesztési feladatokra sem akart társulni – túljutva megalakult a Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Bélapátfalva székhellyel. A...