Mind a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 2012. december 31-ig hatályos 36. § (2) bekezdése, mind a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2013. január 1-jétől hatályos 81. § (1) bekezdése alapján a jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát (polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget, 2013. január 1-jétől...

Az Országgyűlés 2010. június 21-i ülésnapján – kisebb módosításokkal – másodjára is elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely a kihirdetést követő 8. napon, 2010. július 6-án lépett hatályba. A törvény jogalkotó által megfogalmazott célja, hogy rövidtávon hatékonyabbá, takarékosabbá váljon a központi közigazgatás. A teljesség igénye nélkül ismertetem a legfontosabb változásokat. 1. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) kiemeli az 1. §-ában meghatározott...

2009. december 1. óta főszabály szerint csak olyan személlyel létesíthető közszolgálati jogviszony, aki rendelkezik közigazgatási versenyvizsgával. Tudjuk, mindenkinek – az államnak, az önkormányzatnak, de különösen az ügyfélnek – az az érdeke, hogy a polgármesteri hivatalokban megfelelő szakértelemmel bíró ügyintézők dolgozzanak, de ennek teljesítése a jegyzők számára nem is olyan egyszerű. Az elérni kívánt cél, azaz, hogy a közigazgatásban dolgozók a szükséges műveltséggel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkezzenek, nem...

A Jegyzô dr. Dudás Ferencet, a BM Közszolgálati Fôosztály vezetôjét kérdezte a köztisztviselôi törvény módosításáról. A Kormány 2000. január 4-i ülésén megtárgyalta a köztisztviselôi elômeneteli rendszer közszolgálati életpályává történô átalakításának elveit, majd az 1005/2000. (I. 18.) határozatában megfogalmazta az ezzel összefüggô legfontosabb intézkedéseket. Ezek közül kiemelten fontos a köztisztviselôi törvény módosítása. Ez részben a hatályos szabályok pontosítását jelenti, de az eddigiekhez képest igen lényeges...

A fenti kérdésre választ adni korántsem olyan egyszerű, mint azt sokan gondolják, ha ezzel együtt a közszolgálat tartalmára, fogalmára is figyelemmel vagyunk. Márpedig csak ennek segítségével tudunk eljutni a megfelelő kiindulási alaphoz, a közszolgálati szervhez, a közszolgálat körének meghatározásához és végső soron annak személyi állományához, valamint az erre vonatkozó munkajogi szabályozáshoz. Értelemszerűen azokról a szervekről lehet itt beszélni, amelyek közérdekű (állami-önkormányzati) feladatot látnak el, részesei a társadalmi...