A HVG-ORAC Kiadó gondozásában megjelenő Jegyző és Közigazgatás 1999 óta a jegyzők és a helyi közigazgatás szakembereinek a fóruma. A Jegyzők Országos Szövetségének hivatalos lapja. Szakmai híd a magyar állam közigazgatási szervezetei, a települési önkormányzatok, a kormányhivatalok, a megyei szakigazgatési szervek és a központi szervek között.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átalakításának időszakában a jegyző szakmai támasza.

A szerkesztőbizottsági tagok szakmai tudása és személye, garancia a kiadvány magas szakmai színvonalára.

Főszerkesztő: Dr. Nánási Éva, a JOSZ elnöke, Gödöllő jegyzője 

Rendelje meg már most a 2013-ban megjelenő 6 lapszámot! 

A HVG-ORAC Kiadó KÖZJOGI SZEMLE címmel negyedévenként megjelenő, új szakmai folyóiratot indított 2008 márciusától. Az új lap olyan aktuális, a társadalom széles körét érintő témákat elemez a gyakorlat számára hasznosítható módon, amelyek a közjoggal foglalkozó szakembereket mindennapi munkájuk során is foglalkoztatják.

A folyóirat célja, hogy tájékoztasson a közjog - főleg az alkotmányjog, a közigazgatási jog és a nemzetközi közjog - tárgykörében született tudományos eredményekről, az alkotmányosság és az önkormányzatiság komplex követelményeiről és a gyakorlat által felvetett jelenbeli problémákról, ezzel is ösztönözve a kérdésekre illetve a szükségletekre adható lehetséges válaszok áramlását.

Szerkesztők: Ivancsics Imre dr., Chronowski Nóra dr., Kilényi Géza dr., Kiss László dr., Somogyvári István dr., Ádám Antal dr., Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, Kisfaludy Zoltán dr., Kocsis Miklós dr., Kukorelli István dr., Petrétei József dr., Tóth Judit dr., Bodnár László dr., Sulyok Gábor dr., Fábián Adrián dr.

Tekintettel az Alkotmánybíróság döntéseinek jogfejlesztő szerepére, valamint jogalkalmazásra gyakorolt hatására, a HVG-Orac Kiadó 2010 februárjában indult, évente kétszer megjelenő folyóiratának célja az, hogy a testület határozatainak és végzéseinek szélesebb körű nyilvánosságot biztosítson. A folyóirat első lapszáma szöveghűen, változtatás nélkül közölte az Alkotmánybíróság azon határozatait, melyeket a szerkesztőbizottság az adott időszakból a legfontosabbnak tartott.

Az Alkotmánybírósági Szemle első számának márciusi megjelenése nem maradt visszhang nélkül. A visszajelzések alapján egy hiánypótló periodika született meg. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy hasznosabb az olvasók és a felhasználók számára, ha az adott időszakban meghozott legfontosabb döntvények „kezelhetőbb” formában állnak rendelkezésükre. Az értékelések rámutattak arra is, hogy fontosak az egy-egy téma köré csoportosított tanulmányok, viszont célszerű részletesebben bemutatni az Alkotmánybíróság nemzetközi elfogadottságát. Ezek a felvetések indokolták az Alkotmánybírósági Szemle megújítását.

A szerkesztőség szerint az alapjogok tartalmának pontos ismerete egyedi ügyekben is nélkülözhetetlen, az alapjogi érvelés konkrét gazdasági érdekek érvényesítésében is perdöntő lehet. Ezért a „Döntések” rovatban a jövőben döntvénytárjelleggel jelennek meg az Alkotmánybíróság egyes határozatai. A jelentős mértékben megnövelt határozatszámnak köszönhetően pedig az Alkotmánybírósági Szemle olvasója átfogó képet kap fél év alkotmánybírósági munkájáról. Ennek megfelelően a lap 2010 novemberében megjelent második száma az Alkotmánybíróság által 2010 januárja és júniusa között meghozott több mint háromszáz határozatból negyvenre hívja fel a figyelmet. A kronologikus sorrendbe szedett határozatköteg olyan döntések összefoglalóit tartalmazza, amelyek felkelthetik különösen a peres bírói gyakorlat, az önkormányzati jogalkotók, de a jogi képviseletet ellátó ügyvédek, sőt bárki érdeklődését.

A szerkesztőség a „Tanulmányok” rovatban olyan írások megjelentetésére helyezi a hangsúlyt, amelyek az alkotmánybíráskodás iránt érdeklődő gyakorlati és elméleti szakemberek számára is hasznosak lehetnek. Az önkormányzati választásokat közvetlenül követően megjelenő második lapszám például az Alkotmánybíróság és az önkormányzatok közötti kapcsolatra fokuszál, felvillantva e kapcsolat több aspektusát.

A „Krónika” rovat is átalakult, mivel részletesebb bepillantást enged az Alkotmánybíróság egyes európai, avagy tengerentúli alkotmánybíróságokkal kibontakozó, illetve elmélyülő munkakapcsolatába.

Végül, de nem utolsósorban apró részletek módosításával igyekeztünk a lap külső megjelenését a tartalom minőségéhez igazítani.

Abban a reményben ajánljuk tehát az Alkotmánybírósági Szemlét, hogy a változtatások eredményeként azt még nagyobb haszonnal forgathatja a jogalkotó és a jogkereső polgár, de jobban szolgálja az értő és fogékony közönség igényeit is.

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke