Önkormányzati képviselők létszámcsökkentése, megyei közgyűlés hatáskörének bővítése, az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása, a jegyző státuszának rendezése.

Hétköznapi problémaként vetődik fel a kistelepüléseken a helyettesítés kérdése a jegyzőnek más településre, munkakörbe való sikeres pályázását követően, vagy adott esetben hosszabb betegség esetén. A Ktv. az összeférhetetlenség szabályok között taglalja a kérdést, a 21.§.(5) bekezdése röviden mindössze egy mondatban írja le ennek a speciális esetnek az egyetlen lehetséges megoldási módját. Előnye és hátránya is van ennek a konkrét szabályozásnak.

Elöljáróban szükségesnek tartom rögzíteni azt a tényt, ami szerintem, nem képezheti vita tárgyát. Nevezetesen, hogy önmagában a városi címtől egy település nem lesz sem gazdagabb, sem fejlettebb, és a városi ranghoz kötődően nem illetik meg, illetve nem terhelik számottevően külön jogok és kötelezettségek sem. A Jegyző és Közigazgatás szaklap olvasói körében közismert, hogy az önkormányzati feladatok és hatáskörök telepítésénél a törvény a település nagyságától, a lakosságszámtól - a teljesítőképességtől - függően állapít meg eltéréseket, és elsősorban nem azon az alapon, hogy a település város, vagy község. Kivételekre természetesen magában az Ötv.-ben, és az egyes ágazati jogszabályokban is van példa (Ötv. kimondja, hogy község kivételével kötelező aljegyző alkalmazása; az 1997. évi CXL. törvény város számára kötelezővé teszi közművelődési intézmény biztosítását a helyi közművelődési feladatok ellátására), de ahogy mondani szokás, ezek a kivételek a fő szabályt erősítik.

Románia közigazgatási szempontból, közigazgatási adminisztratív területekre van felosztva, ezek megyék, városok és községek. Minden közigazgatási adminisztratív területnek kinevezet jegyzője van, így lehet említeni, hogy van megyei,városi és községi jegyző. A helyi önkormányzatokról szóló 2001.évi CCXV. törvény szerint minden jegyző, vezető köztisztviselő. Köztisztviselői státusát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1999. évi CXCIX. törvény határozza meg.

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel megváltoztatta a Ktv. 30/B. § rendelkezését a címzetes főjegyzők címadományozási juttatásával kapcsolatosan.

Dr. Aracsi József 1990-től a közelmúltban történt nyugdíjazásáig Szigetvár város jegyzőjeként dolgozott.

Lehet, hogy nem elegáns bevallani, de szinte minden este megnézem a hazailag gyártott 2 legnépszerűbb szappanoperát. S ha csak tehetem a Csillag születik adásait is, végigkövetem. Utóbbiban magam is őszintén rácsodálkoztam Veres Robira, aki az un. freestyle rappelést hozta és hozza egyre közelebb mindannyiunkhoz. Hogy a számomra rendkívül szimpatikus Robinak mi köze van komoly témánkhoz, jelesül a jogalkotáshoz, az őszintén remélem, a végére kiderül.

A Jegyző és Közigazgatás 2009/6. számában közöltük a JOSZ Somogy Megyei Intézőbizottságának felhívását a kormányhoz. „A mindenkori hatalom gyakorlóihoz” intézett felhívásra a Kormányszóvivői Iroda válaszolt. (A felhívásra és a válaszra a 2010/2. szában visszatérünk.)

Kedves Kolléga! Ha téged a címhez fűződő azon asszociáció indított arra, hogy e sorokat figyelmeddel megtiszteld, hogy itt valami rejtélyes helyzetről vagy szituáció leírásáról lesz szó, csalódást kell okoznom. E rövid eszmefuttatásban megpróbálok választ adni arra, hogy több évtizedes közszolgálati munkában szerzett, közigazgatási tapasztalatokkal rendelkező és nyugdíjba vonuló jegyzőnek milyen lehetősége van az újra munkába állni és közszolgálatot vállalni.

Lapunk 10. éves jubileuma kapcsán megnéztem az első, ingyenes bemutatkozó számot, benne a rólam szólt és természetesen informatikával összefüggő cikket. Úgy döntöttem, hogy meglepetést okozok: Hajdúszoboszló immár műemlék jellegű jegyzőjeként másról – és nem is verset – írok a lapba. Látleletet igyekszem készíteni arról, hová jutott közigazgatási szakmánk az elmúlt tíz évben.