Önkormányzati képviselők létszámcsökkentése, megyei közgyűlés hatáskörének bővítése, az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása, a jegyző státuszának rendezése.

Szeptember 1-jétől minden megyében megyei közigazgatási hivatal fog működni, ez garantálja, hogy a kormány újra ellenőrizni tudja az önkormányzatok törvényes működését - jelentette be dr. Szabó Erika területi államigazgatásért és választásokért felelős államtitkár. A kormány úgy döntött, hogy megalkotja a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletét, ez az első lépés a közigazgatási rendszer szerkezeti átalakításában.

A határtérség gazdasági és társadalmi erősítését kívánja elérni a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, amely a 2007-2013-as költségvetési időszakban kerül végrehajtásra az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében.

A már sok éve emlegetett, és folyamatban lévő közigazgatási reform egyik kis szelete, de fontos területe a helyi jogalkotás, és egyúttal a helyi jogalkalmazás is. Azt hiszem, hogy a jegyzők számára nem újdonság, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint az önkormányzat jogalkotó szerv, az általa alkotott jogszabály az önkormányzati rendelet, illetve az sem, hogy az Ötv. rendelkezése alapján képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

A hagyatéki eljárás jogi területe évtizedek óta „egyszerű” jogszabályi környezetben működő polgári nemperes eljárás. A települési önkormányzatok jegyzői olyan normatív szabályozás mentén folytatnak országosan eltérő gyakorlatot, amely a közigazgatási hatósági eljárás új „modelljének” megjelenésével megdőlni látszik. A jegyző által megbízott hagyatéki leltárelőadó a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: He.) rendelkezéseinek szigorú alkalmazásával készíti elő a hagyatéki eljárás azon szakaszát, amely az elhunyt személy után maradt vagyon hagyatéki leltárban történő felmérése.

A közigazgatás az állam és a társadalom viszonya. Korszerű közigazgatásra és korszerű közigazgatási jogi alapokra azért van szükség, mert ez a társadalom egészének fenntartását szolgálja, azt alapvetően befolyásolja. Álláspontom szerint hatékony közigazgatásról akkor beszélhetünk, ha a hatalom a célok tudatos kitűzésével és az eszközök megfelelő hozzárendelésével tudja irányba állítani a közigazgatást, a közigazgatás pedig megfelelő szakmai elmélyültséggel oldja meg a mindennapi feladatokat.

Egynegyed emberöltő, másként kifejezve 15 év telt el azóta, hogy jegyzőkollégáink aktív közreműködése és lelkiismeretes szervező előkészítő munkájának eredményeként ismét folytatódhatott egy folyamat, mely csaknem fél évszázada megszakadt.
Érden – a Polgárok házában - a Jegyzők Országos Szövetsége 1994. november 3-án tartotta alakuló közgyűlését, melyen a jegyzőkönyv tanúsága szerint:
„A megjelentek kifejezték azon igényüket, szándékukat, miszerint szükséges olyan egységes szervezet kialakítása, amely képes a jegyzők speciális helyzetének és szerepének figyelembevételével szakmai, erkölcsi és anyagi érdekeinek megfelelő képviselete, munkájuk szakmai színvonalának növelésére. Ennek érdekében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján társadalmi szervezet létrehozását tartják kívánatosnak és szükségesnek.”

Az idén január 1-én jelentősen módosult a hiteles tulajdoni lap szolgáltatás és az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjára vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazó törvény, az un. Díjtörvény. A hivatalos álláspont szerint a módosítás alapvető célja az volt, hogy a jogi szabályozást hozzáigazítsa az időközben megváltozott technikai lehetőségekhez, és a papír alapú adatszolgáltatás helyett a takarékosabb elektronikus adatszolgáltatást helyezze előtérbe.

Az Áe-t nagyon tiszteltük, részben a kora miatt, részben azért, mert már elődeink is tisztelték. A gond sosem az Áe. hibája volt, hanem - eléggé el nem ítélhető módon - a körülmények változtak meg

A Ket. módosításáról szóló 2008. évi CXI. tv. (Ket.-novella) 2009. október 1-jén lépett hatályba. A Ket. 2005. november 1-jei hatályba lépését követően rövid időn belül megmutatkoztak azok a jogalkalmazási problémák, belső ellentmondások, melyek megoldása csak törvénymódosítás útján volt lehetséges. A működtetett monitoring rendszer, a felvetett szakmai problémák törvényi átvezetése mellett a módosítás indoka volt az ügyféli terhek további csökkentése, az ügyintézési határidők fokozatos lerövidítése, és az elektronikus kapcsolattartás minél tágabb körben történő alkalmazása.