Önkormányzati képviselők létszámcsökkentése, megyei közgyűlés hatáskörének bővítése, az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása, a jegyző státuszának rendezése.

Az Országos Választási Iroda vezetőjeként többször is javaslatot tettem arra, hogy a szavazás napján 19 órakor ne bezárjuk a szavazóhelyiség ajtaját a választópolgárok előtt, hanem francia példára nyissuk ki, hogy bármely érdeklődő figyelemmel kísérhesse a szavazatszámlálás menetét. Az erre vonatkozó javaslataimat a pártok gondolkodás nélkül azonnal elutasították, a szakmai partnereim kis gondolkodás után utasították el, arra hivatkozva, hogy „… még nem érett meg az idő!”

Elöljáróban szükségesnek tartom rögzíteni azt a tényt, ami szerintem, nem képezheti vita tárgyát. Nevezetesen, hogy önmagában a városi címtől egy település nem lesz sem gazdagabb, sem fejlettebb, és a városi ranghoz kötődően nem illetik meg, illetve nem terhelik számottevően külön jogok és kötelezettségek sem. A Jegyző és Közigazgatás szaklap olvasói körében közismert, hogy az önkormányzati feladatok és hatáskörök telepítésénél a törvény a település nagyságától, a lakosságszámtól - a teljesítőképességtől - függően állapít meg eltéréseket, és elsősorban nem azon az alapon, hogy a település város, vagy község. Kivételekre természetesen magában az Ötv.-ben, és az egyes ágazati jogszabályokban is van példa (Ötv. kimondja, hogy község kivételével kötelező aljegyző alkalmazása; az 1997. évi CXL. törvény város számára kötelezővé teszi közművelődési intézmény biztosítását a helyi közművelődési feladatok ellátására), de ahogy mondani szokás, ezek a kivételek a fő szabályt erősítik.

A határtérség gazdasági és társadalmi erősítését kívánja elérni a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, amely a 2007-2013-as költségvetési időszakban kerül végrehajtásra az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében.

Románia közigazgatási szempontból, közigazgatási adminisztratív területekre van felosztva, ezek megyék, városok és községek. Minden közigazgatási adminisztratív területnek kinevezet jegyzője van, így lehet említeni, hogy van megyei,városi és községi jegyző. A helyi önkormányzatokról szóló 2001.évi CCXV. törvény szerint minden jegyző, vezető köztisztviselő. Köztisztviselői státusát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1999. évi CXCIX. törvény határozza meg.

A Parlament 2010. február 22-i ülésnapján elfogadta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve (továbbiakban: Jegyzőkönyv) kihirdetéséről szóló 2010. évi XXVI. törvényt. A Jegyzőkönyv aláírására az Európa Tanács helyi és regionális önkormányzatokért felelős miniszterei utrecht-i konferenciája keretében 2009. november 16-án megrendezett ünnepélyes aláírási ceremónia adott alkalmat. A ceremónián Magyarország az Európa Tanács 12 tagállamával együtt élen járva, elsőként írta alá a Jegyzőkönyvet.

A már sok éve emlegetett, és folyamatban lévő közigazgatási reform egyik kis szelete, de fontos területe a helyi jogalkotás, és egyúttal a helyi jogalkalmazás is. Azt hiszem, hogy a jegyzők számára nem újdonság, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint az önkormányzat jogalkotó szerv, az általa alkotott jogszabály az önkormányzati rendelet, illetve az sem, hogy az Ötv. rendelkezése alapján képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

A hagyatéki eljárás jogi területe évtizedek óta „egyszerű” jogszabályi környezetben működő polgári nemperes eljárás. A települési önkormányzatok jegyzői olyan normatív szabályozás mentén folytatnak országosan eltérő gyakorlatot, amely a közigazgatási hatósági eljárás új „modelljének” megjelenésével megdőlni látszik. A jegyző által megbízott hagyatéki leltárelőadó a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: He.) rendelkezéseinek szigorú alkalmazásával készíti elő a hagyatéki eljárás azon szakaszát, amely az elhunyt személy után maradt vagyon hagyatéki leltárban történő felmérése.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) nem szabályozza részletesen a helyi önkormányzatok képviselő-testületének alakuló ülésére vonatkozó eljárási rendet. (Szemben például a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozattal, amely külön részben rendelkezik a törvényalkotó hatalom alakuló ülésének részletszabályairól.) Ugyanakkor a képviselő-testület a választást követő első ülésének sem csupán szimbolikus jelentősége van, az egyes jogszabályok számos olyan döntést írnak elő, amelyeket az önkormányzati testületeknek alakuló ülésükön kell meghozniuk.

Mezőberény, ez a 11 ezer lakosú szerethető kisváros a Dél-Alföldön, Békéscsabától 20 kilométerre fekszik. A város rangját nemcsak a nagyfogalmú közlekedési csomópontok (46-os és 47-es főút) és a Szolnok – Lökösháza vasútvonal adja, hanem az 1723-as újratelepítésben résztvevő német, magyar és szlovák nemzetiségiek változatos kulturális hagyományai is, amelynek köszönhetően pezsgő kulturális élet, széles intézményrendszer jellemzi a települést.